Szaktanácsadás

Sok ügyfelünk kérdezte a héten, hogy mit mikor kaszálhat le, azért összefoglaltam, hogy melyik főbb támogatás esetén mire kell figyelni a gazdálkodónak!

• Először nézzük a szálas fehérje támogatásban részesülő gazdák kötelezettségét, miszerint, ha többéves kultúrára kapnak szálas fehérje támogatást (pl. lucerna), akkor az első éves kultúrát (ide számít az előző őszi telepítés is), illetve a felülvetett kultúrát is első évben augusztus 1-ig egyszer kell lekaszálni. Többéves kultúrát minden év július 1-ig kétszer le kell kaszálni.

• NATURA2000 gyepterületek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. A kaszálás során a tábla belsejétől indulva a külseje felé kell haladni. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

• AKG horizontális szántóban részt vevő zöldugar kultúrák kaszálását vagy szárzúzását legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett lehet végezni, legkorábban június 1-jén. AKG-ban választható előírás volt a madárbarát kaszálás (kiszorító kaszálás, max. 8 km/h sebességgel, vadriasztó lánccal). Választható előírás volt szintén a pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keveréke/illetve zöldugar vagy méhlegelő betakarítása/szárzúzása során kaszálatlan terület hagyása 5-10% térmértékben, táblánként, kaszálásonként változó helyen, a tábla szélével érintkezően legalább 6 méter szélességben. AKG horizontális gyepben alapesetben nincs kaszálási időkorlát, de választhatta a résztvevő termelő azt, hogy kaszálást csak június 15. után végez a területen. Különböző térmértékű búvósávok hagyása szintén választható opció volt. AKG MTÉT túzokos szántó esetén július 1. után lehet csak kaszálni/szárzúzni/silózni, illetve július 31. előtt végzett kaszálást, be kell jelenteni 5 nappal előre a nemzeti parknak. AKG MTÉT kék-vércse védelmi előírások esetén a szálas pillangós takarmánynövények, azok füves keverékei, valamint a zöldugar első kaszálását a teljes területük legalább 50%-án május 31-ig el kell végezni. A július 31. előtt végzett kaszálást itt is be kell jelenteni 5 nappal előre a nemzeti parknak. Az MTÉT hegyvidéki madárvédelmi szántó esetén is előírás a nemzeti parkos bejelentés. Túzokos gyep esetén a kaszálás legkorábbi időpontja július 1. A kaszálás itt is előzetes bejelentés köteles. Alföldi madárvádelmi szántó és gyep esetén a teljes gyepterület legfeljebb 50%-án, az illetékes nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján kíméleti területet kell kijelölni, ahol csak július 1. után folytatható legeltetés illetve kaszálás. Ezek mellett sok AKG-s MTÉT tematikus előíráscsoport esetén választható opció volt a későbbi: július 15., vagy augusztus 15. utáni kaszálás. A madárvédelmi előírásokat pedig az összes ilyen területen be kell tartani. A tényleges vállalásokat a támogatói okiratban tudja leellenőrizni, mielőtt kaszálni kezdene!

• AÖP-s előírásokról is beszélhetünk már, hiszen jelenleg is zajlik az egységes kérelmek beadási időszaka, melyben az Agro-Ökológiai Programban való részvételt is megerősíthetik a gazdálkodók. AÖP-s vállalások esetén szántós gyakorlatokban is előjönnek bizonyos kaszálási szabályok, például a talajtakarás vállalása esetén (mely a feltételességben szeptember 30-ig kötelező, AÖP-ben február 28-ig választható) a takarónövények lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról. Gyepek esetén vállalható az extenzív (nem öntözött) gyepek legalább évi egyszeri kaszálása, ez időponthoz nem kötött gyakorlat, de előre be kell jelenteni az egységes kérelem beadásakor a tervezett kaszálási időt, megvalósuláskor pedig a tényleges jelentést is meg kell tenni adatváltozás keretében. Felbolygatta sok gyepgazdálkodó nyugalmát az alternáló kaszálós 2 pontos vállalás, mivel sok esetben (kettős finanszírozás miatt) csak ezt tudják a termelők vállasztani a gyepes gyakorlatok közül. Ez a vállalás kizárólagos, azaz, aki ezt vállalja, egész évben minden kaszálást csak alternáló kaszával végezhet. A kaszálás tervezett időpontját szintén előre be kell jelölni az EK-ben, a megvalósulást pedig nem elég sima adatváltozásban lejelenteni, mobilgazdával készült georeferált fotót is kell csatolni a kérelemhez a kaszálásról, a kaszaszerkezetről.

---

Szaktanácsadásért, naplóvezetésért keressen minket bizalommal!

iroda@novenydoktorkft.com

A Feltételesség elemei, avagy ezeket KÖTELEZŐ betartani mindenkinek

(1. rész)

Az új KAP ciklus új előírásrendszert hoz, melynek egy része már korábban is kötelező elem volt, egy részében viszont vannak újdonságok is. Ebben a rendszerben Feltételesség néven fogják emlegetni a kötelezően betartandó gyakorlatokat, melyeket most pontokba szedve igyekszem részletezni.

1. Állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az összes mezőgazdasági területünkhöz mérten szabták meg az állandó gyepterületeink arányát, még 2018-ban. Akkor ezt a referenciarányt 14,41%-nak mérték. Nincs semmi sem, ami tiltaná az állandó gyepek feltörését a gazdaság szintjén (kivéve érzékeny, NATURA 2000 gyepek), de amint országosan 5%-kal csökken a gyepterületek aránya a referenciaszinthez képest, akkor előírják a visszaállítási kötelezettséget. Ha ez előfordul, akkor azokat fogják kötelezni visszaállításra, akik az előző 2 évben törtek fel állandó gyepet, ehhez pedig az egységes kérelemben szerepelő adatokat veszik alapul. Fontos tudni, hogy a visszaállítási kötelezettség nem azt jelenti, hogy ugyanoda kell a gyepet visszavarázsolni! Más területen is megvalósíthatja azt a gazdálkodó, a lényeg, hogy az újonnan telepített gyep minimum 0,25 hektár méretű táblákban legyen, összterülete érje el az előzőleg feltört gyep területét, és a visszaállítástól számított 5 évig fenn kell tartani. Ha valaki az állandó gyepterületet erdőlétesítés céljából (kivéve karácsonyfa, energetikai célú faültetés) törte fel, annak nem keletkezik visszaállítási kötelezettsége.

2. Vizes élőhelyek és tőzegláp védelme

Ezt az előírást 2025-től fogják bevezetni.

3. A szántóföldi tarlóégetés tilalma

Ez már nem újdonság, de a teljesség kedvéért összegezve: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése TILOS, kivéve, ha a területen kártevő, vagy kórokozó jelenik meg és a növényvédelmi hatóság védekezési intézkedésként határozattal rendeli el az égetést.

4. Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása

Ez sem új előírás, azonban vannak új elemei. Figyelem! Eddig a tilalom csak a trágyaszórásra vonatkozott, de most már a vízvédelmi sávokban növényvédő szert sem szabad kijuttatni! Ne felejtsük majd el ennek megfelelően a vízvédelmi sávot a naplókban is feltüntetni (pl. a trágyaszórások, illetve növényvédelmi kezelések területének megadásánal fokozottan kell figyelnünk arra, hogy a vízvédelmi sávot a kezelések méretében is elhagyjuk – nem 100% területen kezelünk!).

Nőttek az előírt sávszélességek is, nézzük mennyit kell elhagyni a kezelésből:

• A MEPAR-ban megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávot, azzal a kitétellel, hogy a partvonaltól mért védőtávolság 3 méteres sávra csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.
• Völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávot.
• A MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávot.

Tehát ezeken a vízvédelmi sávokon termelni szabad, de műtrágyázni, szerves trágyázni és növényvédő szert kijuttatni TILOS!

A jogszabály tervezettben azonban van erre a pontra egy szerintem sokaknak jól jövő plusz: ha már nem tud növényvédő szert kijuttatni, meg trágyázni sem, akkor megteheti a gazdálkodó, hogy ezeket a vízvédelmi sávokat bejelenti, mint NEM TERMELŐ TÁJKÉPI ELEM (erről később lesz szó), így két legyet üt egy csapásra, két kötelező előírásnak is megfelelhet egyszerre. Azonban ha ezt az opciót választja, akkor ebben a sávban nem folytathat termelő tevékenységet, azaz vetni sem tud rá, és aratni sem tud róla, viszont kaszálással kötelező gyommentesen tartani, és ebben az esetben nem csökkentheti 5 méter alá ezt a sávot. Én mégis úgy gondolom, hogy sok termelőnek ez egy jó megoldás lehet.

5. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét.

Ez az előírás azokra a területekre vonatkozik, amelyek 12%-nál nagyobb lejtésűek. Ez sem új előrás, azonban idén kiegészült és sok termelőnek okoz majd fejvakarást, hogy a kapásnövény kultúráját a lejtős területeken hogyan termelje, hogy megfeleljen ennek az előírásnak. Mert hogy idéntől bekerültek új növények ebbe a tiltásba, miszerint TILOS a 12%-nál meredekebb lejtésű területen a kapásnövények – beleértve a kukorica, napraforgó, valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. Kötelező továbbá a szőlőültetvények esetében az erózió megakadályozására kialakított teraszok megőrzése. De szerencsére itt is vannak kivételek, amiken érdemes már most elgondolkodni azoknak a gazdálkodóknak, akik már készítik elő a talajt a tavaszi vetéshez, mert nem mindegy hogyan fognak neki.

Az előírásban foglaltak alól abban az esetben mentesül a gazdálkodó, ha az erózióveszély csökkentésére: direktvetést alkalmaz, vagy szintvonalas művelést folytat és/vagy, a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató területeken lefolyást gátló füvesített vagy fás erózióvédelmi sávokat alakít ki.

Az erózióvédelmi sáv kialakításának szabályait első nekifutásra talán nehéz elképzelni, főleg egy nem szabályos táblán (amik azért lejtők esetében gyakran vannak):

• Az erózióvédelmi sávot 3-20m szélességben kell kialakítani a tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként azzal, hogy amennyiben a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan
• kevesebb mint 30 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;
• ha 30 és 50 m között futnak egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 m hosszúnak kell lennie és a sáv valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 m-nél;
• több mint 50 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság lehet a sáv vége és a tábla széle között.

Folyt. köv.

Forrás: https://kap.mnvh.eu/

Kérdés esetén írhatnak nekem az iroda@novenydoktorkft.com e-mail címre!

Mennyi támogatás jár az új ciklusban?

Idéntől új támogatási rendszer határozza meg a mezőgazdasági kifizetéseket. Az új KAP ciklus első fontos változásai már tavaly év végén elkezdtek „kiszivárogni”, de a pontos végrehajtási rendelet sajnos még a mai napig nem jelent meg a Közlönyben.

Ennek ellenére a Stratégiai Terv és a NAK közlései alapján én is ismertetem a részleteket, mert naponta jön ezzel kapcsolatos kérdés. Az új KAP fogalomrendszeréről és a bevezetésre kerülő eGN-ről már egy korábbi bejegyzésben írtam, ez IDE kattintva olvasható.

Most nézzük, hogy mennyi támogatás jár a termelőknek idéntől? Miben változott a matek az előző ciklushoz képest? És melyik korosztály jár a legjobban ebben az új rendszerben?

Területalapú támogatás (SAPS) helyett, most fenntarthatóságot segítő jövedelemtámogatásról (BISS) beszélünk, de gyakorlatilag ugyanarról van szó. Előbbi eddig 142 euro/ha volt, utóbbi idéntől 147 euro/ha lesz. Ehhez ugye meg kell felelni a kondicionalitás előírásainak, ezekről részletesen a következő cikkekben lesz szó.

Az előző rendszerben a SAPS felett járt a zöldítésért 79 euro hektáronként. Az új rendszerben ez nem jár automatikusan, és nem is zöldítésnek nevezik, hanem agrár-ökológiai programnak (AÖP), ami egy évre választható, megszabott gyakorlatok elvégzéséért jár (ezekről később szintén írni fogok!), összege pedig 61 eurotól 121 euróig terjedhet hektáronként. Az AÖP támogatás mértéke attól függ, hogy hány hektárt visznek be adott évben a termelők a programba. Előzetes becslés szerint 2023-ban 80 euro/hektár körüli támogatásra számíthatnak a belépő gazdák.

Van új támogatási forma is, amivel a kisebb gazdaságok több pénzhez juttatása a cél. A redisztributív, magyarul újra elosztó támogatás az 1200 hektár alatti gazdaságoknak jár, a következők szerint: 1-10 hektárig 80 euro/ha, 11-150 hektárig pedig 40 euro/hektár többlettámogatást kap a termelő.

Azaz ha egy 200 hektáros mintagazdaságot veszünk példaként, akkor az eddig 200x(142+79) eurot kapott, azaz 44.200 eurot. Idén ugyanez a méretű gazdaság 200×147+10×80+140×40 eurot, azaz 29400+800+5600, azaz 35.800 eurot kap, az alap és az újraelosztó támogatást számolva. Nem nehéz tehát megállapítani, hogy az a termelő, aki pénzénél szeretne maradni, be kell, hogy vállalja az AÖP-t. Ha ezt a példát visszük tovább és az említett 200 hektáros gazdaság belép az AÖP-be és az idei évre jósolt 80 euro/hektárral számolunk, akkor 35.800+200×80, azaz 51.800 euro támogatást kaphat idén. Ha a legrosszabb verzióval számolunk is, és csak a legalacsonyabb adható AÖP támogatást, 61 eurot szorozzuk be a 200 hektárjával, akkor is összesen 48.000 euro támogatásra számíthat a gazdaság. Még egyszer kiemelve, hogy abban az esetben, ha BELÉP AZ AÖP-be!

Nem véletlenül tettem fel a kérdést a cikk elején, hogy melyik korosztály jár jobban ebben a támogatási ciklusban. Egyértelműen látszik a stratégiai tervből, hogy a 40 év alatti fiatal termelők támogatása a fő cél, ami nem csak a II. pilléres támogatásokban fog megjelenni, hanem bizony az I. pillérben is jelentős módosuláson esett át. Az egységes kérelem beadásakor lehet a fiatal mezőgazdasági termelőknek járó támogatást igényelni, ami 40 évnél fiatalabb, végzettséggel rendelkező gazdálkodóknak jár, 300 hektárig és 5 éven keresztül. Plusz feltétele lesz várhatóan a megújított fiatal gazda területalapú támogatásnak az is, hogy a gazdálkodást legkorábban az előző évi egységes kérelem beadási időszak utolsó napján kezdte…. vagyis várhatóan csak a gazdálkodni most kezdő 40 év alattiak tudják majd ezt a támogatást igényelni. Ezzel a feltétellel sokan elesnek ettől a forrástól, azonban aki tudja majd igényelni, az a korábbi 68 euro/ha fiatal gazda támogatás helyett idéntől 157 eurora számíthat hektáronként!

Ha maradunk az előző példánál, és a 200 hektáros gazdaság tulajdonosa egy 40 év alatti fiatal, aki idén vette át a gazdaságot, az a fenti feltételeknek teljes mértékben megfelel. Ő a következő 5 évében az előbb kiszámolt 35.800 euro helyett 35.800+200×157, azaz 67.200 euros támogatást fog kapni; ha ezen felül bevállalja az AÖP-t is, akkor ez az összeg 67.200+200×80= 83.200 eurora ugrik.

Minden további támogatással is lehet számolni az új KAP támogatás kalkulátorban, ami a megszokott helyen, a NAK honlapján elérhető.

Mindent összefoglalva ebben a ciklusban azok jutnak nagyobb támogatáshoz, akik kisebb gazdaságokat vezetnek, 40 év alatti, most kezdő termelők és belépnek az agrár-ökológiai programba!

Ha ehhez segítségre van szüksége a teljeskörű szaktanácsadói szolgáltatásunkat ajánlom figyelmébe!

Dr. Harcsa Marietta

mezőgazdasági szaktanácsadó NAK-4149

Új KAP, változó fogalmak

Ugyan hivatalosan az előző KAP ciklus már 2 éve véget ért, a következő csak most kezdődik, hiszen volt egy átmeneti időszak beiktatva. A Közös Agrárpolitika 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét. Többek között az új feltételrendszer megalkotása miatt csúszott ennyit a dolog. Jelen cikk írásakor az új KAP szabályaira vonatkozó jogszabályi háttér még nem biztosított, végrehajtási rendeletek nem jelentek még meg a közlönyben.

Mégis ideje összerendezni a több helyről kapott információkat, hogy az egységes kérelem beadásáig is tervezni tudjanak a gazdálkodók.

Az új KAP feltételrendszerét, szabályait, újdonságokat több részből álló cikkben fogom összeszedni, melyből az első részben a változó fogalmakról írok.

Az első legfontosabb különbség, hogy a „területalapú támogatást” (SAPS) felváltja a „fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás” (BISS). Az ennek való megfelelést pedig a korábban is kötelezően előírt kölcsönös megfeleltetés (KM) szabályok és némi új/szigorodó szabály betartásával lehet elérni. Kölcsönös megfeleltetés helyett pedig Kondicionalitás, vagy Feltételesség címmel illetik a szabályrendszert, ami tehát nem választható, hanem kötelezően betartandó!

A Zöldítés és az EFA fogalmak megszűnnek, illetve beépültek a Feltételességbe, de ennek a szabályairól később írok.

Újdonságként emelték be a támogatási rendszerbe az újraelosztó (redisztributív) támogatást, amivel gyakorlatilag a kisebb gazdaságok jutnak plusz forráshoz az 1- 150-ig hektárjukig. Az újraelosztó támogatás a korábbi támogatási felső határt (1200 hektár volt), valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását váltja fel, és célja a kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása. Ennek megfelelően az újraelosztó támogatásban csak az 1200 hektár alatti gazdaságok részesülnek.

Új fogalomként jelenik meg az Agrár- (vagy Agro- ) Ökológiai Program (AÖP), ami egy önkéntes, egyéves vállalásra épülő területalapú támogatás. Az AÖP-ben nagyrészt olyan választható gyakorlatok szerepelnek, amelyek a gazdálkodók számára a korábbi jogcímekből (többek között zöldítés, AKG, ÖKO) már ismertek és környezeti szempontból is hasznosak.

Kicsit eltérve a támogatásoktól, ám mégis szorosan kötődve ezekhez, összefoglaltam az (elektronikus gazdálkodási napló) eGN, (elektronikus permetezési napló) ePN fogalmait és szabályait:

Az AÖP esetében a támogatás egyik feltétele a Gazdálkodási napló vezetése és elektronikus benyújtása lesz. Maga az elektronikus vezetés önkéntes, a gazdálkodó döntésétől függ ebben az évben. Azaz idén dönthet úgy a termelő, hogy vezeti a naplót „papír” alapon, nem elektronikusan, de (!) ez esetben is fel kell töltenie a napló valós adait, csak utólag 2024. január 31-ig a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) felületére! Egyes AÖP-gyakorlatok legfontosabb műveleteit a Gazdálkodási naplótól függetlenül az egységes kérelem felületének agrotechnikai bejelentései között így is meg kell tenni. A korábbi zöldítési támogatás keretében megismert módon, például a másodvetések elvetésének tényét vagy a különböző kaszálási időpontokat, és más, a választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen eseményeket szükséges lesz rögzíteni. Tehát ha utólagos rögzítést választ, akkor sem ússza meg az adminisztrációt.

Az ePN a Nébih eGN rendszerébe integrálódott, ez viszont már KÖTELEZŐ! Ennek jogalapját a 43/2010-es növényvédelmi rendelet tavalyi módosítása (mely 2023. január 1-től hatályos) már megadta. Ennek értelmében a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelő a rovarölő szeres kezelést (ideértve a rovarölő szeres csávázószeres vetőmag vetését is) – ha azt az egységes kérelem felületen alkalmazott hasznosítási kódok szerinti szántóföldi kultúrában végzi – a NÉBIH elektronikus felületén köteles a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteni! Ezen kívül a termelő a már rögzített adatok kivételével – legkésőbb minden naptári év január 31-ig köteles feltölteni a NÉBIH elektronikus felületén az előző évben elvégzett összes növényvédő szeres kezelés adatait. Utóbbi mondat a 10 hektár összterület alatti termelőkre is vonatkozik!

Az új szabályok után a következő részekben a támogatások mértékéről, a feltételesség szabályairól, az AÖP-ben választható gyakorlatokról lesz szó!

Ha nem szeretne lemaradni ezekről, iratkozzon fel a Növénydoktor Kft. hírlevelére!

Hamarosan itt van a határideje a 2022. évi felügyeleti díj második részlet befizetésének.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.

A 2022-re vonatkozó díj második részletének befizetését 2023. január 31-ig kell teljesíteni.

A díjat a 10032000-00289782-30006016 számú célszámlára kell utalni.

Változás a korábbi évekhez képest, hogy az idei évtől a megállapított felügyeleti díj a kiépített központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER) révén már online is kiegyenlíthető.

Javasoljuk, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetését ne halasszák az utolsó pillanatra! A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

Az Agrárközpont szervezésében 2023.01.23-án, délután 16:30 órai kezdéssel partnertalálkozót szervez Alsónémedin.

A Növénydoktor Kft. képviseletében Dr. Harcsa Marietta ügyvezetőnk tart előadást az új KAP-ról, a várható AÖP támogatás tudnivalóiról, az elektronikus permetezési és gazdálkodási napló szabályairól, a gazdaságátadást érintő kérdésekről.

Kedves Ügyfeleink részvételére számítunk!

A mezőgazdasági őstermelő (az őstermelők családi gazdasága esetében annak képviselője) jogosult a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésre saját nevére szóló számla alapján.

Milyen tevékenységek után igényelhető vissza az adó?

➢ szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágú földterület után folytatott mezőgazdasági termelési célú földművelési munka, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállítás,

➢ erdőterület után erdőfelújítási célú munka,

➢ halastó után halgazdálkodás.

Mennyi a visszaigényelhető adó mértéke?

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége évente maximum 97 liter/ha lehet.

➢ 110 350 Ft/ezer liter szerinti adómérték alkalmazása esetén évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójának 82 százaléka,

➢ 120 350 Ft/ezer liter szerinti adómérték alkalmazása esetén évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójának 83,5 százaléka.

(FIGYELEM! A tavalyi évet némileg bonyolítja az ársapka! Az arra vonatkozó különszabályokat figyelembe kell venni a beadáskor! – a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 57/2022. (II. 28.) Korm. rendelet)

Amennyiben a naptári éven belül változik a megművelt földterület, felújított erdő, halastó területe, úgy ennek arányában változik a visszatéríthető adó összege.

A jövedéki termék adóval növelt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján érvényes adómérték alapján igényelhető vissza a beszerzett és fel is használt gázolaj adója, tehát a számla keltekor érvényben lévő jövedéki adómértéket kell mindig figyelembe venni!

Milyen feltételei vannak az adó-visszaigénylésnek?

➢ igazolt, jogszerű használat (termőföld, erdő, halastó),

➢ termőföldterület, erdő, halastó nagyságát hektárban, két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni

➢ visszaigénylés alapjául szolgáló munkaműveleteket el kell végezni (gazdálkodási napló bejegyzésein keresztül ellenőrizni tudják!)

A Törvény lényegi eleme, hogy lehetőséget biztosít a gazdaság egységben történő átadására, azaz, a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések stb.) egyszerre, egyben történő átadására: tehát ez csupán egy lehetőség, senkire nézve nem állapít meg kötelezettséget, illetve természetesen, aki az átadást a Törvény rendelkezéseit megelőző jogi eszközökkel kívánja megvalósítani, arra ugyanúgy van lehetősége.

A gazdaság átadása egy úgynevezett gazdaságátadási szerződés révén mehet végbe, ami a gazdaságot átadó a gazdaságot átvevő között jön létre.  A Törvény értelmében gazdaságátadási szerződés a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető.

Gazdaságátadó lehet:

• az öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
• a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.

Gazdaságátvevő lehet:

az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, a 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki

• a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy
• a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A gazdaságátadási szerződés megvalósulhat

• a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés),
• a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés),
• tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés), vagy életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés).

Elérhető a 2022. évi Gazdálkodási Napló „web-GN” nyomtatványa, melyet ebben a hónapban kell benyújtani az arra kötelezetteknek.

A beküldendő kötelező adatokat a pályázati felhívások tartalmazzák. Az összes érintett támogatási konstrukcióra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget egyetlen gazdálkodási napló „web-GN” beküldésével teljesíteni lehet.

Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kell benyújtani, ÁNYK-n keresztül.

Mivel el nem telepített ültetvénnyel is lehetett pályázni és támogatást nyerni, ezért először nézzük az ide vonatkozó határnapokat.

Aki az első év egységes kérelem benyújtásának jogvesztő határnapjáig, tehát idén június 9-ig eltelepítette a támogatott ültetvényt, akkor az már az első évre is teljes kifizetést fog kapni. Aki azonban ezt nem tette meg, annak még mindig van ideje. Az utolsó 2 év támogatását megkapja: amennyiben a 2023. évi egységes kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig megtörténik a telepítés. Azonban ez az utolsó határidő is. Ha ekkor sem történik meg az ültetvény eltelepítése, akkor az az adott terület támogatásból való kizárását vonja maga után.

Az AKG támogatási időszaka alatt lehetőség van az ültetvény cserére is. Ennek viszont vannak szabályai, amit be kell tartani ahhoz, hogy ne kerüljön kizárásra a terület a támogatásból.

Az ültetvény kivágására október 1.  után kerülhet sor és az ültetvény újratelepítésének legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig meg kell történnie.

Ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen (KET) lehetséges, továbbá a kivágott ültetvény és a telepíteni kívánt ültetvény ültetvénycsoportja nem térhet el egymástól.

Ha az ültetvény kivágása anélkül történt, hogy a támogatást igénylő a kivágott, támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét újratelepíti, akkor legkésőbb az egységes kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig a visszatelepítés nélkül kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az Államkincstárnak. Ez esetben a visszavont területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, az eddig felvett támogatási összeget vissza kell fizetni, továbbá a visszavonással érintett terület támogatási jogosultsága megszűnik.

A kivágás és újratelepítés tényét nem kell bejelenteni a Kincstár felé! A támogatástól függetlenül azonban a Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény értelmében a 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon csak a telepítési hatóság általi nyilvántartásba vételét követően telepíthető, és a kataszterben a cserét is jelenteni kell (hiszen ez változásnak minősül) 30 napon belül.