1 nov, 2026
2026.11.01.Szaktanácsadás

KAP 2028 után: megállapodtak az agrárminiszterek – mi változik a gazdák támogatásában?

A 2028 utáni közös agrárpolitikáról (KAP) most dőlnek el a legfontosabb kérdések Brüsszelben. 2026. október 26-án az uniós agrárminiszterek egyhangúlag elfogadták a Tanács álláspontját az új KAP-rendeletről. Mit sikerült megvédeni a magyar gazdáknak, mi maradt még nyitva, és mire érdemes már most felkészülni? Összefoglaltuk.

Röviden: most még semmi nem változik. A 2023–2027-es KAP Stratégiai Terv szerinti támogatások a megszokott szabályok szerint futnak. Az alábbiak a Bizottság javaslatán és a Tanács tárgyalási álláspontján alapulnak – a végleges szabályok még módosulhatnak.

Hol tart a KAP 2028 előkészítése?

Az Európai Bizottság 2025. július 16-án tette le a 2028–2034-es uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) és benne az új KAP javaslatát. Azóta két szálon futnak a tárgyalások:

  • A KAP szabályai: az agrárminiszterek 2026. október 26-án Luxembourgban egyhangúlag elfogadták a Tanács részleges tárgyalási álláspontját a KAP-rendeletről. „Részleges”, mert a pénzügyi kérdések kimaradtak belőle: ezekről a teljes uniós költségvetéssel együtt döntenek. A Tanács ezzel az álláspontjával tárgyalhat az Európai Parlamenttel; a végleges rendelet a várakozások szerint 2027 tavaszán születhet meg.
  • A pénz: az uniós vezetők 2026. október 15–16-i csúcstalálkozóján nem született megállapodás a költségvetésről. A vezetők november 26-án rendkívüli csúcson ülnek össze. A cél az év végi megállapodás, de több vezető jelezte, hogy ez 2027-re is csúszhat.

Az új időszak elvben 2028. január 1-jén indul.

Mit ért el Magyarország a tanácsi álláspontban?

Bóna Szabolcs agrárminiszter az ülés előtt egyértelművé tette: ha az átmeneti nemzeti támogatások folyósításának lehetősége nem kerül be a szövegbe, Magyarország nem támogatja az elfogadását. Három módosítást kért: az átmeneti nemzeti támogatás visszaállítását, a gazdákra aránytalan adminisztratív terhet rovó 20. cikk rendezését, és hogy az élelmiszeripari beruházások ne ugyanabból a pénzből versenyezzenek az alaptámogatással. Üdvözölte, hogy a szociális feltételrendszer kikerült a feltételek közül.

Az ülés után a miniszter így összegezte az eredményt:

  • Átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT): több tagállammal közösen elérték, hogy a következő időszakban is továbbvihető legyen. Idén ezen a jogcímen több mint 15 milliárd forint jut a húsmarha-, anyatehén- és szarvasmarha-extenzifikációs támogatásra.
  • Termeléshez kötött támogatás: a 2026-os szint megtartásának lehetősége bekerült a szövegbe. Idén ez közel 74 milliárd forint uniós támogatás, kiemelten a cukorrépa-, rizs-, zöldség-, olajnövény- és gyümölcstermesztésben, valamint az anyajuh-, anyatehén-, hízóbika- és tejhasznútehén-tartásban.
  • 2027 után is elérhető marad: a területalapú alaptámogatás, a termeléshez kötött támogatás, az agroökológiai program (AÖP) és az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG).
  • Termelői csoportok és szervezetek: továbbra is kiemelten támogathatók.
  • Rugalmasság: a miniszter szerint a szabályozás teret ad a nemzeti sajátosságoknak.

Fontos: a tanácsi álláspont a lehetőségeket őrzi meg, az összegeket nem garantálja. Hogy mennyi pénz jut ezekre a jogcímekre, az a költségvetési alkun és a magyar nemzeti terven múlik.

Mi változna a Bizottság javaslata szerint?

Megszűnik a két pillér

A legnagyobb szerkezeti változás, hogy a KAP nem maradna önálló alap. A közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés egy közös, tagállamonkénti nemzeti és regionális partnerségi tervbe kerülne, a kohéziós forrásokkal együtt. Ennek az alapnak uniós szinten 865 milliárd euró a kerete.

Elkülönített keret a jövedelemtámogatásra

A közös alapon belül uniós szinten legalább 293,7 milliárd euró kizárólag a gazdák jövedelemtámogatására használható, további 6,3 milliárd euró pedig válságkezelésre. Magyarország elkülönített minimumkerete a Bizottság számításai szerint 9,24 milliárd euró 2028–2034-re. Ezen felül előre programozható plusz forrás is elérhető lehet, Magyarországon kb. 2,57 milliárd euró.

A „jövedelemtámogatás” itt tágabb fogalom, mint ma: a területalapú támogatás mellett az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és a gazdaságon belüli beruházások is ebbe tartoznak. Zöld intézkedésekre nincs külön elkülönített minimum, vagyis minél több pénz megy területalapú támogatásra, annál kevesebb marad AKG-jellegű programokra.

Egy területalapú támogatás, sávos csökkentéssel

A mai alaptámogatás, az átcsoportosítással nyújtott (redisztributív) támogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása egyetlen, degresszív területalapú jövedelemtámogatásba olvadna. A javaslat szerint:

  • évi 20 000 euró támogatás alatt nincs csökkentés,
  • e fölött sávosan csökken a támogatás,
  • gazdaságonként évi 100 000 euró a felső határ (plafon).

A hazai becslések szerint a gazdaságok kb. 80%-át ez nem érintené, a nagy területen gazdálkodó társas vállalkozásokat és szövetkezeteket viszont érzékenyen érintheti. A plafonról és a sávos csökkentésről a költségvetési tárgyalásokon döntenek, így ez a pont még változhat.

Nyugdíjas gazdák kizárása

A Bizottság javaslata szerint aki öregségi nyugdíjat kap, 2032-ig kikerülne a jövedelemtámogatásból – akkor is, ha tovább gazdálkodik. Hogy ezen a Tanács álláspontja változtatott-e, a nyilvános összefoglalókból egyelőre nem derül ki. A magyar gazdatársadalom korösszetétele miatt ez sok családi gazdaságot érinthet.

AÖP és AKG

A Bizottság a mai ökorendszert (nálunk: agroökológiai program, AÖP) összevonná az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekkel. A miniszter tájékoztatása szerint a tanácsi szöveg alapján 2027 után is lesz AÖP és AKG. A fenntarthatóbb gazdálkodásra való átállást egy legfeljebb 200 000 eurós átállási átalány is segítené.

Kisgazdaságok, fiatal gazdák, aktív gazdák

  • Kisgazdaságok: évi legfeljebb 3 000 eurós egyszerűsített támogatás.
  • Fiatal gazdák: „induló csomag” magasabb hektáronkénti támogatással és indulási támogatással.
  • Aktív gazda: a támogatást azokra szűkítenék, akiknek fő tevékenysége a mezőgazdaság, és akik viselik a földjeikkel kapcsolatos kockázatokat.

Milyen álláspontok vannak az asztalon?

  • Európai Bizottság: közös partnerségi alap, és csak a jövedelemtámogatás elkülönítve.
  • Tanács (tagállamok): október 26-án elfogadta tárgyalási álláspontját a szabályokról; a keret nagyságáról, a plafonról és a sávos csökkentésről a költségvetéssel együtt dönt.
  • Európai Parlament: önálló, nagyobb KAP-költségvetést szeretne; a költségvetési bizottsága 433 milliárd eurót kért. A végleges szabályokról vele is meg kell állapodni.

Mit érdemes most átgondolni?

  • Állattartók: az ÁNT és a termeléshez kötött támogatás megmaradása jó hír, de a jogcímek pontos feltételei a nemzeti tervben dőlnek el.
  • Beruházás most: a jelenlegi ciklus pályázatai és magas nemzeti társfinanszírozása még elérhető. 2028 után a források szűkülhetnek.
  • Gazdaságátadás: ha a gazdaság vezetője nyugdíjas vagy hamarosan az lesz, érdemes időben megtervezni az átadást. Ebben segít ingyenes gazdaságátvételi GYIK-unk.
  • Nagyobb gazdaságok: érdemes kiszámolni, mennyit érintene a sávos csökkentés és a plafon.
  • Futó AKG-, AÖP- és ÖKO-vállalások: a 2027 után is tartó vállalások folytatását az átmeneti szabályok rendezik, ezekről még nincs döntés.
  • Az idei év teendői: a 2028-as változások mellett a mostani kötelezettségek sem állnak meg – például az aszály miatti könnyítésekről itt írtunk: Aszály miatti könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban.

Gyakori kérdések a KAP 2028-ról

Mikor indul az új KAP?

Elvben 2028. január 1-jén. A szabályokról a Tanács már elfogadta álláspontját, de az Európai Parlamenttel még meg kell állapodni, és a költségvetésről sincs döntés. Ha a tárgyalások csúsznak, átmeneti szabályokra lehet szükség.

Megmarad az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT)?

A Tanács álláspontja szerint igen, a következő időszakban is továbbvihető. Az összegek és a feltételek a költségvetéstől és a nemzeti tervtől függnek.

Megszűnik a területalapú támogatás?

Nem. A miniszter szerint 2027 után is elérhető marad. A Bizottság javaslata szerint egyetlen, degresszív területalapú jövedelemtámogatás váltaná fel a mai jogcímeket, sávos csökkentéssel és 100 000 eurós plafonnal.

Kevesebb pénz jut Magyarországnak?

Magyarország elkülönített minimumkerete a javaslat szerint 9,24 milliárd euró 2028–2034-re, amihez további, nem elkülönített források is hozzáadhatók. A végleges összeg a költségvetési megállapodástól függ, a tanácsi álláspont az összegeket nem garantálja.

Bízza ránk a változások követését

A KAP 2028 szabályai a következő hónapokban dőlnek el. Ügyfeleinknek nincs külön teendőjük: a változásokat folyamatosan követjük, és amint a szabályok véglegesek, gazdaságonként átnézzük, mit jelentenek. Ha Ön is szeretné, hogy a határidőket, bejelentéseket és kérelmeket mi tartsuk kézben, nézze meg Gondtalan Gazda 2027 ajánlatunkat (0 Ft kezdő befizetés, nettó 4% sikerdíj), vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.

Források

Utolsó frissítés: 2026. november 1. A cikk a tárgyalások aktuális állását tükrözi, a végleges szabályok eltérhetnek.

Bővebben
kap pályázatok új szabályai
26 okt, 2026
2026.10.26.Pályázatok

KAP-beruházás elszámolása 2026 őszétől: 13 hónap gépbeszerzésnél, 5%-os küszöb, változás-bejelentés

2026 októberében egy hét alatt négy olyan közlemény jelent meg, amely a KAP-os beruházási pályázatok elszámolását érinti. Csökkent az első kifizetési kérelemhez szükséges arány, pontosították, mikor kell változás-bejelentést tenni, és a kisüzemi beruházási felhívásokból kikerült az 50%-os üzemméret-növelési vállalás. Összefoglaltuk, mit jelent ez a gyakorlatban, ha Önnek folyamatban lévő KAP-beruházása van – és azt is, amire a legtöbben nem számítanak: ha a pályázat csak gépbeszerzés, a záró elszámolásra mindössze 13 hónap áll rendelkezésre.

1. Ha csak gépbeszerzés van: 13 hónapon belül záró elszámolás

A legfontosabb szabály, amelyre sokan nem számítanak: ha a projekt kizárólag eszköz- vagy gépbeszerzést tartalmaz, nincs idő részletekben elszámolni. Például a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások (KAP-RD01a-2-25) és a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása (KAP-RD09a-2-26) felhívás szerint ilyenkor a záró kifizetési kérelmet a támogatói okirat véglegessé válását követő naptól számított 13 hónapon belül be kell nyújtani, a megítélt támogatás legalább 80%-ának elszámolásával. A kisüzemi felhívásnál a beszerzésre (fizikai befejezésre) ezen belül 12 hónap áll rendelkezésre.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A gépet a támogatói okirat után a lehető leghamarabb meg kell rendelni, mert a szállítási idő könnyen elviheti a 13 hónap jelentős részét. A határidőig nemcsak a gépnek kell megérkeznie, hanem a számlának, a kifizetés igazolásának és minden további dokumentumnak is meg kell lennie. A pontos határidőt mindig az adott felhívás és a támogatói okirat határozza meg – érdemes a saját felhívásában is ellenőrizni.

2. Ha építés vagy szerelés is van: 12 hónap, és már 5% is elég

Az építéssel vagy szereléssel járó projekteknél a kedvezményezettnek a támogatói okirat véglegessé válásától számított 12 hónapon belül közbenső kifizetési kérelmet kell benyújtania. A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 114/2026. számú közleménye (2026. október 19.) szerint ehhez 11 felhívásnál már a megítélt támogatás 5%-át meghaladó elszámolás is elegendő – a korábbi 10% helyett. A 12 hónapos határidő nem változott. A záró kifizetési kérelem határideje ilyenkor jellemzően a véglegessé válást követő naptól számított 25. hónap utolsó napja.

Az érintett 11 felhívás:

  • KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-1-24 – Állattartó telepek fejlesztésének támogatása
  • KAP-RD01a-RD01c-RD01d-RD01e-2-24 – Állattartó telepek megújításának támogatása
  • KAP-RD01a-RD01c-1-24 – Kertészeti üvegházak, hűtőházak, post-harvest fejlesztések
  • KAP-RD01a-RD12-1-24 – Kertészet: ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés
  • KAP-RD09a-1-24 – Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
  • KAP-RD01e-1-25 – Szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelme
  • KAP-RD01a-1-25 – Kertészeti üzemek technológiai fejlesztése
  • KAP-RD01a-2-25 – Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások
  • KAP-RD01a-RD12-2-25 – Fagykárt szenvedett ültetvények cseréje
  • KAP-RD05-RD01b-1-25 – Fiatal mezőgazdasági termelők elindulása és beruházásai
  • KAP-RD09a-2-26 – Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a beruházás több tételből áll, elég, ha az első részteljesítés számlája megérkezik és kifizetésre kerül – ezzel már beadható a közbenső kifizetési kérelem, és nem kell a teljes kivitelezés végére várni. Az Irányító Hatóság ugyanakkor arra kéri a kedvezményezetteket, hogy a projekteket minél előbb valósítsák meg, és minőségi, hiánytalan kifizetési kérelmet adjanak be, mert ez az ügyintézést is gyorsítja.

3. Ha olcsóbban sikerült beszerezni: nincs bejelentés

Az október 19-i tájékoztató szerint ha a beruházás eredeti műszaki-szakmai tartalma változatlanul megvalósul, de az eszköz vagy a szolgáltatás olcsóbb lett, nem kell változás-bejelentést tenni. Az elszámolás a csökkentett összegű számlákkal történik, a támogatási összeget pedig a Kifizető Ügynökség a záró kifizetési kérelem ügyintézése során hivatalból módosítja.

Ilyenkor a csökkentett árral módosított elszámolható költség számít 100%-nak – a 80%-os szabályt is ehhez kell mérni.

4. Ha a műszaki tartalom változik: változás-bejelentés

Ha más gépet, más kapacitást vagy más műszaki megoldást valósítana meg, vagy egy tételt elhagyna, változás-bejelentést kell benyújtani. A szabályok:

  • Legfeljebb két alkalommal: a jogviszony alatt – ha a felhívás mást nem ír – két változás-bejelentés lehetséges a műszaki-szakmai tartalomra. Egy bejelentésben több módosítás is szerepelhet.
  • A cél nem változhat: a művelet célja, illetve az a jogosultsági feltétel, amely a bírálatkor számított, nem módosítható úgy, hogy már ne teljesüljön.
  • Új tétel nem vonható be: olyan tevékenység vagy kiadás, amely nem szerepel a támogatói okiratban, nem kerülhet be, és meglévő tétel sem kaphat más funkciót.
  • Elhagyás csak indokoltan: csak olyan tétel hagyható el, amely nélkül a művelet továbbra is megvalósítható és üzemeltethető.
  • Nincs átcsoportosítás: az elhagyott tétel nem minősül megtakarításnak, a rá jutó támogatás nem vihető át más tételre.
  • Pluszpontok: ha a módosítás miatt egy kiválasztási szempont már nem teljesül, a felhívás jogkövetkezményei szerint csökken a támogatás.
  • Nem halasztó hatályú: a változás-bejelentés elbírálása alatt is futnak a fenti (12, illetve 13 hónapos) határidők.

Jóváhagyás után módosított támogatói okirat készül, és az abban szereplő tartalom lesz a projekt új 100%-a.

5. A 80%-os szabály továbbra is él

A jóváhagyott (vagy módosított) elszámolható költségek legalább 80%-át el kell számolni (54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 91/A. § (1) bekezdés). Ha a megvalósítás során előre látható, hogy ez nem fog sikerülni, a fenti árcsökkentési vagy változás-bejelentési úton lehet időben, szankció nélkül rendezni a helyzetet – utólag már nem.

6. Kisüzemi beruházás (KAP-RD09a): megszűnt az 50%-os üzemméret-növelés

A 115/2026. (KAP-RD09a-1-24) és a 116/2026. (KAP-RD09a-2-26) számú közlemény (2026. október 20.) törölte azt a kötelezettséget, hogy a kedvezményezettnek a fenntartási idő végéig legalább 50%-kal kell növelnie a mezőgazdasági üzemméretét. Ezzel együtt megszűnt a nem teljesítéshez fűzött jogkövetkezmény, és az 5. célterület üzleti tervében sem kell bemutatni az üzemméret-növelést.

A KAP-RD09a-2-26 felhívásnál a további benyújtási szakaszok:

  • 3. szakasz: 2026. november 17. – november 30.
  • 4. szakasz: 2026. december 1. – december 14.

Mindkét szakaszban kizárt a 3. célterület (terménytisztítók, -szárítók, -tárolók).

7. Kamattámogatott hitel és fedezetkezelő

A 117/2026. számú közlemény (2026. október 21.) a KAP-beruházásokhoz kapcsolódó kamat- és kezességvállalási díj támogatását módosította. Ha a kivitelezésnél építtetői fedezetkezelő vesz részt, a kamattámogatott hitel és az intézményi kezesség elszámolásánál a fedezetkezelésről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályait is figyelembe kell venni. Ez csak a fedezetkezelőt alkalmazó beruházókat érinti, új határidőt nem ír elő.

Gyakorlati tanácsok

  • Nézze meg a dátumot: mikor vált véglegessé a támogatói okirata – ebből számítható a 12, illetve 13 hónap.
  • Csak gépet vásárol? Rendelje meg minél előbb – 13 hónapon belül a záró elszámolásnak is be kell érkeznie.
  • Építés is van? Ne várjon a teljes kivitelezésre: a közbenső kifizetési kérelemhez már egy kisebb részteljesítés is elég lehet.
  • Ne cseréljen gépet, szállítót, árajánlatot úgy, hogy előtte nem nézte meg, kell-e változás-bejelentés.
  • Gyűjtse a dokumentumokat: számla, szállítólevél, fizetési igazolás, fotó a kötelező nyilvánossági tábláról – ezek nélkül nincs hiánytalan kifizetési kérelem.
  • Ha csúszik a szállítás, időben gondolja végig, belefér-e a 12, illetve 13 hónapba – a változás-bejelentés nem állítja meg az órát.

Gyakori kérdések

Csak gépet vásároltam a pályázatból. Mennyi időm van az elszámolásra?

Kizárólag eszközbeszerzés esetén – például a tavaszi fagykár megelőzési és a kisüzemi beruházási felhívásnál – a záró kifizetési kérelmet a támogatói okirat véglegessé válását követő naptól számított 13 hónapon belül kell benyújtani, legalább 80%-os elszámolással.

Mikor kell beadni az első kifizetési kérelmet, ha építés is van a projektben?

A támogatói okirat véglegessé válásától számított 12 hónapon belül. A 114/2026. közleményben felsorolt 11 felhívásnál ehhez a megítélt támogatás 5%-át meghaladó elszámolás elég.

Módosítanom kell a befejezési dátumot, ha a projekt később valósul meg?

Nem. A KAP-ban a megadott befejezési dátum nem mérföldkő, ezért emiatt nem kell változás-bejelentést tenni. A felhívásban előírt elszámolási határidőket viszont be kell tartani.

Ha olcsóbban vettem meg a gépet, csökken a támogatásom?

Igen, a támogatás a ténylegesen elszámolt, alacsonyabb költséghez igazodik, de ehhez nem kell bejelentést tenni: a Kincstár a záró kifizetési kérelemnél hivatalból rendezi.

Hányszor módosíthatom a pályázatom műszaki tartalmát?

Ha a felhívás mást nem ír elő, a jogviszony alatt legfeljebb kétszer. Egy bejelentésben több változtatás is szerepelhet.

Átcsoportosíthatom egy elhagyott tétel támogatását másik eszközre?

Nem. Az elhagyott tétel nem minősül megtakarításnak, a rá eső támogatás elvész.

A kisüzemi pályázatomnál még mindig kell növelnem az üzemméretet?

Nem. A KAP-RD09a-1-24 és a KAP-RD09a-2-26 felhívásból is törölték az 50%-os üzemméret-növelési kötelezettséget és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményt.

Bízza ránk a pályázata elszámolását

Pályázatos ügyfeleinknél a 12, illetve 13 hónapos határidőt, a változás-bejelentéseket és a kifizetési kérelmeket mi tartjuk kézben – a pályázatírástól a záró elszámolásig. Ha Ön is szeretné, hogy beruházása szankció nélkül, a teljes támogatással záruljon, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Források

Utolsó frissítés: 2026. október 26. A cikk a megjelenéskor hatályos közleményeken alapul; a részleteket mindig az adott pályázati felhívás és a támogatói okirat határozza meg.

Bővebben
Aszály miatt kiszáradó kukoricatábla nyáron – automatikus vis maior 2026
22 okt, 2026
2026.10.22.Szaktanácsadás

Automatikus vis maior 2026: így változott a vis maior bejelentés az aszály után

Az idei aszály után sok gazdálkodóban felmerül a kérdés: kell-e vis maiort bejelentenie, ha egy támogatási feltételt nem tudott teljesíteni? 2026-ban erre először két válasz is van. Az egyik a megszokott, kérelemre induló vis maior bejelentés, amelynek szabályait a Kincstár egységes kérelemhez (EK) kiadott vis maior kézikönyve írja le. A másik az új, automatikus vis maior: a 2026. július 1. és augusztus 18. közötti országos aszály miatt bizonyos kötelezettségeknél sem kérelmet, sem igazolást nem kell benyújtani. Összefoglaljuk mindkettőt, és megmutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

Röviden: amit érdemes tudnia

  • Automatikus vis maior: az IH 112/2026. sz. közleményének jegyzékében szereplő kötelezettségeknél az aszály miatti nem teljesítés külön bejelentés és igazolás nélkül mentesül a jogkövetkezmények alól.
  • Nem mindenre vonatkozik: ami nincs a jegyzékben, arra továbbra is a hagyományos vis maior bejelentés az út.
  • Határidő a hagyományos bejelentésnél: az esemény bekövetkezésétől számított 21 nap, de legkésőbb 6 hónap.
  • AKG és ÖKO: a 2026. évi aszály miatti vis maior nem számít bele a legfeljebb három alkalomba, a július 1. – szeptember 1. között vetett, de ki nem kelt zöldtrágya-másodvetés pedig teljesítettnek minősül.
  • A vis maior nem kárbejelentés: a kárenyhítés egy külön rendszer, az aszálykárt ott 2026. szeptember 30-ig lehetett bejelenteni.

Mi számít vis maiornak?

A vis maior (elháríthatatlan külső ok) szabályait a 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet rögzíti. A Kincstár akkor ismer el egy rendkívüli körülményt vis maiorként, ha az igazoltan bekövetkezett, be lett jelentve, és két feltétel egyszerre teljesül:

  1. előre nem látható módon következett be, és
  2. az általában elvárható gondossággal sem, vagy csak aránytalan beavatkozással lehetett volna elhárítani.

Tipikus példa a belvíz, a jég, a fagy vagy az aszály, ha emiatt a bejelentett növény kipusztult, nem vethető el, vagy egy jogcím-specifikus előírást (például kaszálást, silózást) nem lehet betartani.

A vis maior bejelentés általános szabályai az egységes kérelemben

A Kincstár 2026-os felhasználói kézikönyve (W0263 vis maior bejelentés) részletesen leírja, hogyan kell vis maiort bejelenteni az egységes kérelemhez kapcsolódóan. A legfontosabb szabályok:

Hol és mikor lehet bejelenteni?

  • Felület: elektronikusan, KAÜ-azonosítással a W0263 felületen, vagy a mobilGazda alkalmazásban.
  • Előfeltétel: az egységes kérelemnek (W0261) már beadottnak kell lennie, és nem lehet szerkesztés alatt másik kérelem, adatváltozás vagy vis maior bejelentés.
  • Határidő: a vis maior bekövetkezésétől számított 21 napon belül. Ha az esemény magát a bejelentést is akadályozza, akkor attól számított 21 napon belül, amikor a gazdálkodó erre képessé válik, de legkésőbb 6 hónapon belül.
  • Időzítés: a Kincstár azt javasolja, hogy akkor jelentse be, amikor az esemény már véget ért, és egyértelmű a kár (kipusztult a növény, biztosan nem vethető el a tervezett kultúra). Hosszan tartó aszálynál érdemes a mobilGazdában bejelenteni, majd az esemény végén pontosítani az adatokat.
  • Vonatkozási év: a bejelentés minden tétele arra a gazdálkodási évre vonatkozik, amely a „Vis maior vonatkozási éve” mezőben szerepel. Két különböző évre két külön bejelentés kell.

Milyen igazolás kell?

A bejelentés csak akkor teljes, ha az eseményt alátámasztó dokumentumot is beküldi, elektronikusan, a bejelentéssel együtt (jpg vagy pdf, legfeljebb 25 MB). Ha egyszeri hiánypótlási felszólítás után sem érkezik meg, a kérelmet elutasítják.

Kivétel a természeti csapás és a szélsőséges időjárás (a tűzeset kivételével), valamint az állat- vagy növényállományt sújtó járványos megbetegedés, károsító. Ezeket egyszerűsített eljárásban kezelik: elég a bejelentés, a vármegyei kormányhivatal kivizsgálja az eseményt, és igazolást állít ki.

Mit kell megadni táblánként?

  • a vis maiorral érintett terület méretét és a vis maior utáni hasznosítási kódot (azt, ami az esemény után ténylegesen a területen van),
  • az esemény típusát, kezdetét és végét (csak múltbeli dátum lehet),
  • ha újravet, a tervezett vetési időt; a tényleges vetést, majd a betakarítást vagy beforgatást pedig az elvégzését követő 15 napon belül kell bejelenteni,
  • a vis maior eset rövid leírását (táblánként legalább 20, a kérelem egészére vonatkozóan legalább 30 karakter), lehetőleg az érintett jogcímek és előírások megnevezésével,
  • ha a feltételesség (korábban kölcsönös megfeleltetés) valamelyik előírását nem tudja betartani, a táblánál a KM/Feltételesség jelölőnégyzetet.

Gyakori buktatók

  • A terméskiesés nem vis maior. A puszta hozamcsökkenést nem a W0263 felületen kell jelezni. Kivétel a termeléshez kötött szemes fehérjenövény-, szálastakarmány- és rizstermesztési támogatás, valamint a dohány szerkezetátalakítási program, ahol a minimális termésmennyiség miatt indokolt lehet.
  • A kárenyhítés külön rendszer. A kárenyhítő juttatáshoz a káreseményt a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben kell bejelenteni, nem a vis maior felületen.
  • A mentesség csak az esemény végéig tart. Növényalapú jogcímeknél az esemény befejezése után a be nem tartott előírást teljesíteni kell.
  • A művelésre alkalmas állapot vis maior esetén is kötelező. A területen nem lehet nagymértékű gyomosodás, ültetvényben pedig a hiányzó vagy kiszáradt tőkék aránya nem haladhatja meg a 30%-ot.
  • Előbb a vis maiort, aztán az adatváltozást. Ha egy vis maiorral érintett tábla területe az aktualizálás miatt kisebb lenne a bejelentett vis maioros területnél, az súlyos hiba. Ilyenkor először a vis maior felületen kell javítani.
  • AKG-s ötéves vállalások. A zöldtrágyázásra, istállótrágya- vagy biogáziszap-kijuttatásra, középmély lazításra, melléktermék-beforgatásra a kötelezettségvállalás 5 éve áll rendelkezésre, ezekre a vis maior bejelentést az ST AKG 2024-ben nem fogadják el.

Újdonság: automatikus vis maior az aszály miatt

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 2026. július 1. és augusztus 18. között az ország teljes területére aszályt hirdetett, és ezt vis maior eseményként is elismerte. Ehhez módosították a vis maior rendeletet, a részleteket pedig a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 112/2026. sz. közleménye (2026. október 14.) rögzíti. Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelte: a termelők könnyítéseként először alkalmazható olyan vis maior, amelyhez nem kell külön bejelentést tenni.

A lényeg: ha az aszály miatt nem tudott teljesíteni egy kötelezettséget, és az szerepel a közlemény jegyzékében, akkor nem kell vis maior kérelmet beadnia, és az aszályt sem kell igazolnia. A Kincstár ezt hivatalból kezeli.

Mire nem vonatkozik?

  • Nem minden előírásra. A jegyzék tételesen, jogcímenként és előírásonként megmondja, mi mentesül és mi nem. Például a gyepek kaszálásánál előírt 10 cm-es tarlómagasság mentesül, a tarlóégetés tilalma vagy a felszíni vizek menti védősáv szabályai viszont nem.
  • Csak a támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségekre. A természetvédelmi, növényegészségügyi és más jogszabályi előírások alól nem ad felmentést.
  • Nem helyettesíti a kárbejelentést. Aki kárenyhítést szeretne, annak az aszálykárt a kárenyhítési rendszerben kellett jeleznie, 2026. szeptember 30-ig.

Külön könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban

  • Zöldtrágyázás: a 2026. július 1. és szeptember 1. között zöldtrágyázás céljából elvetett és az egységes kérelemben bejelentett másodvetés akkor is teljesítettnek számít, ha az aszály miatt nem vagy csak gyéren kelt, és a bedolgozás elmaradt.
  • A „három alkalom” szabály: a 2026. évi aszály miatt automatikusan vagy egyedileg elfogadott vis maior nem számít bele a programban legfeljebb háromszor igénybe vehető vis maior esetek közé.
  • Egyszer teljesítendő vállalások: az öt év alatt egyszer elvégzendő vállalások (például a zöldtrágyázás) teljesítését csak a program végén, az 5. évi kifizetésnél ellenőrzik, így egy idei elmaradás még pótolható.

Az AKG- és ÖKO-felhívások módosításairól korábbi cikkünkben részletesen írtunk: Aszály miatti könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Teendők lépésről lépésre

  1. Gyűjtse össze, mit nem tudott teljesíteni. Táblánként vegye sorra, hol maradt el vetés, kelés, kaszálás, legeltetés, takarónövény vagy más vállalás az aszály miatt.
  2. Nézze meg a jegyzéket. Ha az elmaradt kötelezettség „mentesül” besorolású, és az ok a július 1. – augusztus 18. közötti aszály, nincs teendője. Érdemes azért fotókat, gazdálkodási napló bejegyzéseket megőrizni az állapotról.
  3. Ami nem mentesül, vagy más időszakra esik, azt jelentse be. Ezekre a hagyományos vis maior bejelentés vonatkozik, a 21 napos, illetve legfeljebb 6 hónapos határidővel, igazolással.
  4. AKG-ban és ÖKO-ban ne féljen a bejelentéstől. Az idei aszály miatti vis maior nem fogyasztja a három alkalmas keretet.
  5. A termeléshez kötött támogatásokat nézze meg külön. A szemes fehérje- és szálastakarmány-növényeknél a terméskiesés miatt indokolt lehet bejelentés, és sok állattartási előírás nem tartozik az automatikus körbe.
  6. Pótolja, amit lehet. A mentesség az esemény végéig szól. Ami az aszály után már teljesíthető (például a művelésre alkalmas, gyommentes állapot), azt teljesíteni kell.
  7. Vezesse naprakészen a gazdálkodási naplót. A vis maior utáni vetést, beforgatást, betakarítást a naplóban és a vis maior felületen is rögzíteni kell, a vis maior felületen 15 napon belül.

Gyakori kérdések az automatikus vis maiorról

Kell-e kérelmet beadnom az aszály miatt?

Ha az elmaradt kötelezettség szerepel az IH 112/2026. sz. közleményének jegyzékében „mentesül” besorolással, nem. Minden más esetben a hagyományos vis maior bejelentés szükséges.

Kell-e igazolást csatolnom?

Az automatikus körben nem. Az országosan kihirdetett aszály miatt a hagyományos bejelentésnél sem kell külön igazolni az aszály tényét, a többi vis maior eseménynél viszont a kézikönyv szerinti dokumentumokra szükség van.

A vis maior bejelentéssel kárenyhítést is kapok?

Nem. A vis maior csak a támogatási feltételek alóli mentesülést szolgálja. A kárenyhítő juttatáshoz külön kárbejelentés kell a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben.

Mi a helyzet a tavaszi vagy az augusztus 18. utáni aszállyal?

Az automatikus vis maior a július 1. – augusztus 18. közötti időszakra szól. Más időszakra eső eseménynél a szokásos szabályok szerint kell bejelentést tenni.

Bízza ránk a teljes ügyintézést

Ha Ön is biztonságban szeretné tudni a támogatását, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Források

Bővebben
mezőgazdasági kisüzemi pályázat
21 okt, 2026
2026.10.21.Pályázatok

Novembertől új szakaszokkal folytatódik a kisüzemi beruházási támogatás (frissítve)

November 17-től újra nyitva a kisüzemi pályázat!

Frissítve 2026. október 21-én: a Nemzeti Irányító Hatóság 2026. október 19-i és 20-i közleményei (114/2026. és 116/2026.) alapján módosultak a benyújtási időpontok, a 3. célterületre a november–decemberi szakaszokban nem lehet pályázni, és kikerült a felhívásból a kötelező, 50%-os üzemméret-növelés.

Ősszel új esélyt kapnak a kis gazdaságok: a KAP-RD09a-2-26 kódszámú, Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása című felhívás két további szakasszal folytatódik, 2026. november 17. és december 14. között. Ha nyáron lemaradt az első két szakaszról, vagy csak most készül a fejlesztésre, ez a legközelebbi – és egyben az idei utolsó – lehetőség, hogy vissza nem térítendő forrást szerezzen a gazdasága fejlesztésére.

Gyors összefoglaló

Felhívás kódszámaKAP-RD09a-2-26
Keretösszeg15 milliárd Ft
Igényelhető támogatáslegfeljebb 10 millió Ft
Támogatási intenzitáslegfeljebb 85% (min. 15% önerő)
Igényelhető előleglegfeljebb 25%
Várható nyertes projektek számakb. 1200–1500 db

A 2026-os benyújtási szakaszok:

  1. szakasz: 2026. június 18. – július 1. (lezárult)
  2. szakasz: 2026. július 2. – július 15. (lezárult)
  3. szakasz: 2026. november 17. – november 30.
  4. szakasz: 2026. december 1. – december 14.

Eredetileg hat benyújtási szakaszt terveztek, de a Nemzeti Irányító Hatóság közbenső közleménnyel törölte az 5. és 6. szakaszt. Ez azt jelenti, hogy a december 1–14. közötti 4. szakasz az idei utolsó lehetőség erre a támogatásra – érdemes időben elkezdeni a felkészülést.

Kiknek szól?

Támogatási kérelmet nyújthat be:

  • Őstermelő
  • Mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozó
  • Szociális szövetkezet

akik a benyújtás előtt legalább 180 nappal megkezdték a mezőgazdasági tevékenységüket (a benyújtási szakasz első napjához mérve: a 3. szakaszban legkésőbb 2026. május 21-én, a 4. szakaszban legkésőbb 2026. június 4-én), szerepelnek a Kincstár Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerében (KNYR), és igazolt üzemméretük legalább 5000, de 10 000 euró STÉ-nél kisebb.

Nem pályázhat az, aki:

  • a VP2-6.3.1-16 vagy VP2-6.3.1-20 kódszámú, korábbi kisüzemi felhívások valamelyikén már támogatást nyert, vagy hatályos támogatási okirattal rendelkezik;
  • a KAP-RD09a-1-24 kódszámú, 2024-es kisüzemi felhívás alapján támogatásban részesült, vagy annak elbírálása még folyamatban van;
  • e felhívás június–júliusi szakaszában már benyújtott kérelmet, amelyet még nem bíráltak el, vagy amellyel szemben benyújtott kifogás elbírálása folyamatban van;
  • nem minősül átlátható szervezetnek.

Fontos: kedvezményezettenként csak egyetlen támogatási kérelem nyújtható be, és az is kizárólag egy célterületre vonatkozhat.

Mire lehet pályázni?

A felhívás öt célterületet kínál – emlékeztetőül: ezek közül csak egyet lehet választani.

  1. Állattartáshoz kapcsolódó fejlesztések: állattartó telepi épületek (istálló, fejőház, keltető, karok, mézház) építése, felszerelése, technológiai fejlesztés, valamint legfeljebb 85 kW-os traktor.
  2. Kertészeti termelőtevékenység fejlesztése: fóliasátrak, hűtőkamrák, zöldség- és burgonyatárolók építése, kertészeti gépek, valamint fagykár elleni védelmi eszközök.
  3. Terménytisztítók és terményszárítók: tárolók építése, bővítése, korszerűsítése, mobil szárítóberendezések és magtisztítók beszerzése. Figyelem: a november–decemberi 3. és 4. szakaszban erre a célterületre nem lehet kérelmet benyújtani.
  4. Ültetvénytelepítés: új gyümölcstermő, gyógy-, aroma- és fűszernövény-, illetve borszőlőültetvény telepítése, a támrendszerrel együtt.
  5. Értéknövelés, piacra jutás: első feldolgozási szintű élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése (TEÁOR 10-11), valamint mézkiszerelő helyiség és eszközei.

A részletes műszaki-szakmai elvárásokat célterületenként a felhívás tartalmazza – érdemes még a benyújtás előtt egyeztetni, melyik illik legjobban a gazdasághoz.

A támogatás mértéke és a fő vállalások

  • Összeg: legfeljebb 10 millió Ft, az elszámolható költségek legfeljebb 85%-áig (a többi legalább 15% önerő).
  • Előleg: egyszeri elszámolás esetén egy alkalommal legfeljebb 25%, többszöri elszámolásnál két részletben, alkalmanként legfeljebb 25%.
  • Üzleti terv: az elbírálás során legalább 30 pontot kell elérni a maximális 100-ból – e nélkül a kérelem nem támogatható.
  • Megszűnt a kötelező üzemméret-növelés: a 2026. október 20-i módosítás törölte azt az előírást, hogy a kedvezményezettnek a fenntartási időszak 4. évére a mezőgazdasági tevékenységéből származó üzemméretét legalább 50%-kal kellett volna megnövelnie. Ezt a vállalást és a hozzá kapcsolódó szankciót is kivették, így erre már nem kell kötelezettséget vállalni.
  • Fenntartási kötelezettség: a záró kifizetés elfogadásától számított 5 évig a támogatott eszközt/beruházást a jóváhagyott célnak megfelelően kell üzemeltetni.
  • Megvalósítási időtartam: kizárólag eszközbeszerzés esetén legfeljebb 12 hónap, építési tevékenységet is tartalmazó műveletnél legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.
  • Első elszámolás: többszöri elszámolásnál a támogatói döntés véglegessé válásától számított 12 hónapon belül a megítélt támogatás több mint 5%-át kell elszámolni (korábban 10% volt).

Már beadta a kérelmét júniusban vagy júliusban? A KAP végrehajtási rendelete (54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 69. § (2) bekezdés) szerint aki a kérelmét a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe annál, aki már a módosított feltételekkel pályázik. Ha a támogatói okiratában mégis szerepelne az 50%-os üzemméret-növelési vállalás, keressen minket – segítünk a módosítás kérelmezésében.

Amire figyelni kell:

  • Egy célterület, egy kérelem: utólag nem lehet célterületet váltani vagy második kérelmet benyújtani, csak ha a korábbit visszavonják, elutasítják vagy visszautasítják.
  • Kizárt tételek: többek között használt gép/eszköz, pickup típusú gépjármű, quad kategóriás jármű, drón, hőkamera, mezőgazdasági géptároló/gépszín/garázs építése, fagyvédelmi gyertya, göngyöleg és ingatlan vásárlása nem számolható el.
  • Az elszámolási szabály: a záró kifizetési kérelemben a jóváhagyott elszámolható költségek legalább 60%-ával el kell számolni, különben a teljes támogatás elveszíthető. 60–80% közötti elszámolásnál a megítélt összeget arányosan, legfeljebb 5%-kal csökkentik.
  • Három árajánlat: gép, eszköz vagy technológiai berendezés beszerzéséhez három, egymástól és a kedvezményezettől független forgalmazótól származó, összehasonlítható árajánlatot kötelező csatolni.
  • A megvalósítás időzítése: építési tevékenység és ültetvénytelepítés csak a támogatási okirat közlése után kezdhető el – eszközbeszerzésnél annál korábban már a saját felelősség, hogy a beszerzés a kérelem benyújtásakor még ne legyen fizikailag befejezve.

Mivel a kérelemhez kötelező üzleti tervet, több esetben három árajánlatot, üzemméret-igazolást és – célterülettől függően – telepítési tervet, környezetvédelmi igazolásokat is csatolni kell, érdemes már most, a szakasz megnyitása előtt elkezdeni a dokumentáció összeállítását. Az utolsó napokra hagyott beadás nálunk is, és a Kincstárnál is feleslegesen megnöveli az elutasítás vagy a hiánypótlás kockázatát – hiánypótlásra ugyanabban a tárgykörben csak egyszer van lehetőség.

Ne kockáztassa a sikert az utolsó pillanatra hagyott ügyintézessel!

A Növénydoktor Kft.-nél segítünk eldönteni, hogy gazdasága valóban jogosult-e a támogatásra, és milyen eséllyel éri el az üzleti terv legalább 30 pontos minimumát – még mielőtt belevágna a benyújtásba.

  • Előminősítés: teljesen ingyenes.
  • Pályázatírás és beadás: 200 000 Ft + ÁFA.
  • Projektmenedzsment: a megnyert támogatási összeg 4%-a + ÁFA, kizárólag siker esetén.

Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma:

Kapcsolat
Bővebben
Száraz, poros szántóföld talajműveléskor – aszály 2026
14 okt, 2026
2026.10.14.Szaktanácsadás

Aszály miatti könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban: mit jelentenek a 110/2026. és 111/2026. közlemények?

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 2026. október 13-án két közleményben módosította az agrár-környezetgazdálkodási (AKG, KAP-RD19a-1-24) és az ökológiai gazdálkodási (ÖKO, KAP-RD20a-1-24) támogatás felhívását. A módosítások célja, hogy az idei aszály miatt senki ne veszítse el a támogatását, ha a vállalását emiatt nem tudta az előírások szerint teljesíteni. Összefoglaljuk, mi változott, és mit jelent ez a gazdálkodóknak.

1. Az aszály miatti vis maior nem számít bele a „három alkalomba” (AKG és ÖKO)

Mindkét felhívásban (11.3. fejezet, 2. pont) szerepel egy kizárási szabály: ha ugyanazon a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen (KET) legalább három alkalommal fordult elő a Kincstár által elismert vis maior, ami miatt nem lehetett az előírások szerint gazdálkodni, akkor azt a KET-et kizárják a kötelezettségvállalás hátralévő idejére. A már kifizetett támogatást ilyenkor nem kell visszafizetni, de a további évekre nem jár.

Az újdonság: az aszály miatti vis maior mostantól nem számít bele ebbe a háromba. Ha egy területen aszály miatt kellett vis maiort bejelenteni – akár idén, akár több évben is –, emiatt a terület nem esik ki a vállalásból.

2. Másodvetésű zöldtrágya: 2026-ban akkor is teljesítettnek számít, ha nem kelt ki (AKG)

Az országos aszály miatt sok helyen a másodvetésű zöldtrágya ki sem kelt, vagy csak foltokban. A közlemény szerint 2026-ban a zöldtrágyázás teljesítettnek számít, ha:

  • a zöldtrágyát 2026. július 1. és szeptember 1. között vetették el, és
  • a zöldtrágya szerepel az Egységes Kérelemben.

Ilyenkor nem vizsgálják, mekkora lett a talajborítottság, be lett-e dolgozva a zöldtrágya, és volt-e róla bejelentés. Fontos: ez a könnyítés csak a 2026-os évre vonatkozik.

3. Vis maior után fekete ugar: az eredeti főnövény számít a vetésszerkezetnél (AKG)

Ha egy kár után a területet fekete ugarként hagyták, az eddig gondot okozhatott a vetésszerkezet ellenőrzésénél, mert a fekete ugart „egyéb kultúrának” vették. Így előfordulhatott, hogy emiatt nem teljesült az előírt vetésszerkezet.

2026-tól, ha a gazdálkodó a vis maior bejelentésben fekete ugart jelöl meg, a vetésszerkezet ellenőrzésénél azt a főnövényt veszik figyelembe, amelyet a vis maior előtt az Egységes Kérelemben bejelentett. A 2025-ös évre vonatkozó szabály nem változott.

Összefoglaló táblázat

VáltozásKit érint?Mit jelent?
Az aszályos vis maior nem számít bele a 3 alkalombaAKG és ÖKOAz aszály miatt nem zárják ki a területet a vállalásból
Ki nem kelt másodvetésű zöldtrágyaAKG, 2026Teljesítettnek számít, ha július 1. és szeptember 1. között vetették, és szerepel az EK-ban
Fekete ugar vis maior utánAKG, 2026-tólA vetésszerkezetnél az EK-ban bejelentett főnövény számít

Mi a teendő?

  • Nézze át, melyik területén nem kelt ki a másodvetésű zöldtrágya, és ellenőrizze, hogy a vetés ideje és az EK-ban való szerepeltetés megfelel-e a fenti feltételeknek.
  • Ha aszálykár miatt fekete ugarként hagyott egy táblát, nézze meg, hogy ez szerepel-e a vis maior bejelentésben.
  • Ha korábban aszály miatt adott be vis maiort, emiatt nem kell a terület kizárásától tartania.

Az eredeti közlemények: 110/2026. számú közlemény (AKG) és 111/2026. számú közlemény (ÖKO).

Ha bizonytalan abban, hogy a saját vállalását hogyan érintik a változások, vagy segítség kell a vis maior bejelentéshez, a Növénydoktor Kft. átnézi Önnel a vállalását, és teljes körűen átveheti az adminisztrációt.

Bízza ránk AKG- és ÖKO-vállalásának adminisztrációját – vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolatfelvétel

Szerző: Pálné Dr. Harcsa Marietta – ügyvezető növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó, Növénydoktor Kft. (NAK-SZ-1096)

Bővebben
A Natura 2000 érzékeny gyepterületek átalakítása és felszántása még hatósági engedéllyel sem lehetséges. A HMKÁ9 előírásai és a 300 m2-es tolerancia.
30 szept, 2026
2026.09.30.Szaktanácsadás

Natura 2000 gyepterületek átalakításának és felszántásának tilalma: mit ír elő a HMKÁ9?

A HMKÁ-sorozat záró részében a legszigorúbb előírást mutatjuk be: a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek védelmét. Ezeknél a feltörés még hatósági engedéllyel sem menthető ki – csak két, szűken meghatározott kivétel létezik.

Mit ír elő a HMKÁ9?

A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, valamint a gyepnemez megbontása tilos.

FIGYELEM: A támogatások szempontjából ezeknek a területeknek a feltörése vagy felszámolása még a természetvédelmi hatóság erre irányuló engedélyével sem lehetséges. Ez szigorúbb szabály, mint a Feltételesség több más előírásánál, ahol egy hatósági engedély kimentheti a gazdálkodót – itt nem.

Két eset, amikor nem minősül átalakításnak

A jogszabály két, egymástól jól elkülöníthető esetet határoz meg, amikor a gyepterület érintése nem számít a HMKÁ9 szerinti átalakításnak:

  • Ha a természetvédelmi hatóság engedélyével a gyepterület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól, és ez nem érinti a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerinti alaptámogatás igénybevételét.
  • Ha a természetvédelmi hatóság engedélyével – a gyepterület átalakítása nélkül – agrárerdészeti rendszer jön létre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott támogatói okirat szerint.

Mindkét esetben feltétel a természetvédelmi hatóság előzetes engedélye. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a gyepterület szabadon átalakítható, hanem hogy a jogszabály által pontosan körülhatárolt célra, engedéllyel végzett beavatkozás nem esik a tilalom alá.

A 300 m²-es változásvezetési tolerancia

A helyszíni ellenőrzés során a feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha a környezeti szempontból érzékeny állandó Natura 2000 gyepterület a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben – ez 300 négyzetméter – feltörésre vagy átalakításra kerül.

FIGYELEM: A feltörés szankcióval jár, és minden esetben visszaállítási kötelezettséget von maga után! Azaz a gyepterületet vissza kell állítani eredeti állapotába, a bírság megfizetése ettől önmagában nem mentesít.

Mikor merül fel a szándékosság gyanúja?

A szándékosság ténye különösen akkor merülhet fel, ha olyan érzékeny állandó gyepterület kerül feltörésre, amelyre a gazdálkodó egyidejűleg Natura 2000 gyepterületekre nyújtott kompenzációs támogatást is igényelt.

Általánosságban a szándékosság gyanúja akkor vetődik fel, ha a gazdálkodó vagy képviselője tudatában van annak, hogy a tanúsított magatartása vagy mulasztása a támogatásokkal összefüggésben jogosulatlan előny megszerzését, annak fenntartását, vagy kedvezőbb elbírálást biztosít számára, mint amit a magatartás vagy mulasztás nélkül elérhetne.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a helyszínen méri fel, hogy a Natura 2000 gyepterületen történt-e feltörés vagy átalakítás, és ha igen, milyen mértékben – a 300 m²-es toleranciahatár figyelembevételével. A toleranciahatár feletti beavatkozás automatikusan feltörésnek minősül, függetlenül a szándéktól, ugyanakkor a szándékosság ténye súlyosbító körülményként értékelhető.

A HMKÁ9 a Feltételesség egyik legszigorúbb előírása: a Natura 2000 érzékeny gyepterületek felszántása vagy átalakítása gyakorlatilag semmilyen körülmények között nem megengedett, csak a jogszabály által pontosan meghatározott két kivétel esetén, és mindig hatósági engedéllyel. A 300 m²-es tolerancia szűk mozgásteret ad, a feltörés pedig mindig visszaállítási kötelezettséggel jár.

Ezzel a résszel a teljes HMKÁ-sorozat (HMKÁ1–HMKÁ9) elérhető a honlapunkon – az állandó gyepterületek visszaállításától a vízvédelmi sávokon, a talajerózió elleni védekezésen és a vetésváltáson át a tájképi elemek megőrzéséig.

Van már szaktanácsadója 2027-re?
Bővebben
egységes kérelem adategyeztetés 2026
18 szept, 2026
2026.09.18.Szaktanácsadás

Egységes Kérelem 2026: indul a 3. körös adategyeztetés – mit kell tudni?

A Magyar Államkincstár 2026. szeptember 16-án új verzióban tette közzé az Egységes kérelem egyeztető levelére adott válasz benyújtásáról szóló felhasználói kézikönyvet. Ez már az idei év harmadik adategyeztetési köre – összefoglaljuk, kit érint, mi a határidő, és milyen témákban számíthat felszólításra.

Miért kap (ismét) egyeztető levelet?

A Kincstár az Egységes kérelmek elbírálása során folyamatosan végez adminisztratív ellenőrzéseket, és ezek eredményeként egyeztető/tájékoztató leveleket küld a gazdálkodók ügyfélkapus tárhelyére. 2026-ban ez már a harmadik ilyen kör: az első 2026. július 2-án, a második 2026. július 29-én, a harmadik pedig 2026. szeptember 16-án indult. Ha egy korábban jelzett hiba (meg nem felelés) nem oldódott meg, vagy időközben újabb lehetséges hibára derült fény, a kérelmet ismét felülvizsgálják, és újra levelet küldenek.

Meddig kell válaszolni?

Az adatigazítások, hiánypótlások és fényképek beküldésének határideje: lehetőség szerint minél hamarabb, de legkésőbb 2026. szeptember 30. A választ a „W0262 számú Egységes kérelem Adatváltozás 2026” elnevezésű elektronikus nyomtatványon kell megküldeni a Kincstár részére, elektronikus úton, KAÜ-n keresztül, az Egységes kérelem adatváltozás menüpont segítségével.

HatáridőMire vonatkozik
2026. szeptember 30.Az egyeztető levélben jelzett táblák, jogcímelemek, adatok javítása, hiánypótlása (általános határidő)
2026. szeptember 30.MobilGazda georeferált fotó – főnövény esetében (érintett jogcímeknél)
2027. január 15.MobilGazda georeferált fotó – másodvetés esetében (érintett jogcímeknél)

Amit sokan elrontanak: a tervezett másodvetés vagy agrotechnikai művelet (pl. kaszálás) tényleges elvégzésének időpontját külön mezőben kell bejelenteni – ez nem ugyanaz, mint a tervezett dátum módosítása. Ennek elmulasztása az AÖP támogatás elutasítását vonhatja maga után.

Milyen témákban érkezhet felszólítás?

Az egyeztető levél az alábbi főbb területeket érintheti:

  • Túligénylés vizsgálat – a referenciaterület mérete és a rá benyújtott igénylések méretének összege közötti eltérés.
  • Táblák tolerancia feletti átfedése (ráfedés) – a berajzolt táblák egymásra fedése a tűréshatár felett.
  • Jogszerű földhasználat – akiknél 2025-ben már volt megállapítás, és a 2026-os kérelemben az érintett táblák nem lettek korrigálva.
  • Extenzív/intenzív gyümölcs támogatás felülvizsgálata az előző évi adatok alapján feltételezhető szabálytalanság esetén.
  • Évelő szálas fehérjenövény szabálytalansága, illetve a szálas fehérjenövény 80%-os állományborítottsága.
  • Termeléshez kötött növénytermesztés – minősített szaporítóanyag igazolása, ami az előlegfizetés feltétele.
  • Nem védett nem termelő tájképi elemek / TVÉ-s jogcímelemek aránya – táblánként legfeljebb 50% lehet.
  • Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása – a nyilatkozott adatok felülvizsgálata, szükség esetén módosítása.
  • MePAR állandó gyep fedvény konfliktusok – hasznosítási kód módosítás vagy táblabontás.
  • MobilGazda kötelező georeferált fotók – termesztőberendezés alatti táblák és a zöldségnövény-termesztés támogatása esetén.
  • ST AKG/ÖKO TK 2024 friss telepítésű ültetvények – 2026.01.01. után telepített ültetvények gyümölcsültetvény-kataszteri nyilvántartásba vétele.
  • AÖP kasza gyakorlatok (kizárólag alternáló vagy szársértő nélküli kasza, illetve 10 cm-es tarlómagasság) – georeferált fénykép csatolásának ellenőrzése.
  • AÖP mikrobiológiai/talajkondicionáló készítmény alkalmazása – a biztonsági sáv területének aránya (max. 15%).

Mit érdemes most tennie?

Ha az ügyfélkapus tárhelyén egyeztető levelet talál, ne várja meg a hónap végét: a Kincstár is kifejezetten javasolja, hogy a gazdálkodók ne a legvégső napra hagyják a válaszadást, mert a korábbi reagálás segíti a támogatási előlegek és a végfizetések időben történő kifizetését. Amennyiben cégként kérelmez, érdemes rendszeresen ellenőriznie a cég ügyfélkapus tárhelyét is, mert a levél oda érkezik.

Ha bizonytalan abban, hogy a saját kérelmét érinti-e valamelyik pont, vagy nem szeretne órákat tölteni a W0262 nyomtatvány kitöltésével, a Növénydoktor Kft. teljes körűen átveheti Öntől ezt a feladatot – az egyeztető levél értelmezésétől a válasz beadásáig.

Bízza ránk az Egységes Kérelem adategyeztetését is – vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolatfelvétel

Szerző: Pálné Dr. Harcsa Marietta – ügyvezető növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó, Növénydoktor Kft. (NAK-SZ-1096)

Bővebben
fakivágási tilalom
14 szept, 2026
2026.09.14.Szaktanácsadás

Tájképi elemek megőrzése és a fakivágási tilalom: mit ír elő a HMKÁ8?

2025-től egyszerűsödött a biológiai sokféleség megőrzésének előírása: a szántóterületeken kötelezően kialakítandó 4-7%-os nem termelő terület kikerült a HMKÁ8-ból. Két kötelezettség maradt: a védett tájképi elemek megőrzése és a fakivágási tilalom a költési és fiókanevelési időszakban.

Mi változott 2025-től?

2025-től a HMKÁ8 előírásai közül kikerült a szántóterületeken kötelezően alkalmazandó 4-7% nem termelő terület és tájképi elemek kialakítása. Helyette új, önkéntesen vállalható gyakorlat jelent meg az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretein belül. A HMKÁ8 szabályrendszerében két kötelező előírás maradt:

  • a védett tájképi elemek (gémeskút, kunhalom, kis kiterjedésű tó, fa- és bokorcsoport, magányosan álló fa, terasz) tartós megőrzése,
  • a fás szárú növényzet kivágására vonatkozó tilalom a költési és fiókanevelési időszakban.

1. Védett tájképi elemek megőrzése

A MePAR-ban lehatárolt védett tájképi elemek megőrzése kötelező – ezek eltérő szabályok szerint, de egységesen tilos a károsításuk vagy területük csökkentése.

Gémeskút

A gémeskutakat fedvény jelzi. A gazdálkodóknak ezeket úgy kell megőrizniük, hogy az eredeti állapotuk se romolhasson – állagmegóvás és karbantartás szükséges.

Kunhalom

A kunhalmokat fedvény jelzi. A kunhalmok a tábla részét képezik, a területmérés során beleszámítanak a tábla területébe, és a valós területük nem lehet kisebb a fedvény szerinti területnél. A kunhalom teljes területén tilos a talajmunkák végzése, kivéve, ha az a visszagyepesítést szolgálja.

Magányosan álló fa

A magányosan álló fákat fedvény jelzi. Magányosan álló fának az a szántóterületen önállóan, egymagában álló fa számít, amelynek lombkoronája legalább 4 méter átmérőjű. Kivágásuk tilos.

FIGYELEM: Ha a jelzett helyen található fa kiszáradt, ez önmagában nem számít az előírás megsértésének – de ezt vis maiorként, fényképpel alátámasztva be kell jelenteni.

Fa- és bokorcsoport

A fa- és bokorcsoportokat fedvény jelzi; az erre vonatkozó előírás kizárólag a szántóterülettel körülvett, valamint azzal határos fa- és bokorcsoportokra vonatkozik. Ezek a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. A fa- és bokorcsoport területén talajmunka végzése tilos, kivéve a visszafásítást vagy a gyep felszínborítás helyreállítását célzó előkészítő munkálatokat.

Kis kiterjedésű tó

A kis kiterjedésű tavakat fedvény jelzi, ezek is a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. Az előírás megsértését jelenti a tó egészének vagy egy részének feltöltése, beművelése, vagy rajta burkolt aljzatú víztározó kialakítása. A vízfelület szárazabb időszak miatti természetes csökkenése, vagy a nádas terjedése azonban nem eredményez szankciót.

Terasz

A teraszokat fedvény jelzi, ezek is a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. A gazdálkodóknak állagmegóvással és karbantartással biztosítaniuk kell a teraszok állapotát.

2. Fakivágási tilalom a költési és fiókanevelési időszakban

A gazdaság teljes területén, a mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem mezőgazdasági termelési célú fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni, metszeni vagy egyéb módon csonkítani.

FIGYELEM: A magányosan álló fák kivágása, metszése és csonkítása az egész év során tilos – ezekre a március 1. és augusztus 31. közötti szezonális tilalom nem korlátozás, hanem éves szintű, folyamatos védelem vonatkozik.

A fakivágásra engedélyezett időszakban (szeptember 1. és február végén) történő kivágás védett tájképi elemként lehatárolt fa- és bokorcsoportok esetében csak az 50%-ot meghaladó rész tekintetében értelmezhető, mert az alapelőírás – a terület nem csökkenhet, kivéve visszafásítási célú munkát – továbbra is kötelező.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a helyszínen összehasonlítja az adott tájképi elem fedvény szerinti és valós területét: a valós terület nem lehet kisebb a fedvényben rögzítettnél. A fakivágási tilalomnál azt vizsgálják, hogy a március 1. és augusztus 31. közötti időszakban történt-e kivágás, metszés vagy csonkítás – a magányosan álló fák esetében pedig azt, hogy egész évben történt-e ilyen beavatkozás.

Gyakorlati tanácsok

  • Ha egy magányosan álló fa kiszáradt, fényképpel dokumentálja az állapotát, és haladéktalanul jelentse be vis maiorként.
  • Metszési, tisztítási munkákat a táblákon lévő fás szárú növényzeten csak szeptember 1. és február vége között tervezzen, a magányosan álló fákat kivéve, amelyeket egész évben kerülni kell.
  • Ellenőrizze táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely elemek (gémeskút, kunhalom, fa- és bokorcsoport, kis tó, terasz) esnek védelem alá.
  • Fa- és bokorcsoportnál, ha visszafásítást vagy visszagyepesítést tervez, ezt előre dokumentálja, mert csak ez az egy célú talajmunka megengedett a védett elem területén.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy ne maradjon le a legfrissebb, részletes tudástárról, csatlakozzon Támogatás Iránytű programunkhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
vetésváltás és terménydiverzifikáció
2 szept, 2026
2026.09.02.Szaktanácsadás

Vetésváltás vagy terménydiverzifikáció: mit kell tudni a HMKÁ7 szabályairól 2026-ban?

A 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdaságoknak kötelező az éves vetésváltás vagy a terménydiverzifikáció megvalósítása. Összefoglaljuk, hogyan teljesíthető a HMKÁ7 előírás, mely növényeket nem szabad önmaguk után termeszteni, és mit jelent a 2026-tól bevezetett 30 hektáros mentesség.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ7?

Amennyiben a mezőgazdasági üzem szántóterületének mérete eléri a 10 hektárt, a gazdaság teljes szántóterületén gondoskodni kell az éves vetésváltás megvalósulásáról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról. Az előírás alól kivételt képez a talajtakarásos parlag, a talajtakarás nélküli pihentetett terület, az évelő szántóföldi kultúrák, az ideiglenes gyep és a víz alatt álló kultúrák (pl. rizs) területei.

FIGYELEM: 2026-os tárgyévtől az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 30 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező termelő esetében a HMKÁ7 előírás tekintetében nem kell alkalmazni az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Ez nem jelenti azt, hogy az előírás megszűnt – csupán azt, hogy ennél a gazdaságméretnél 2026-ban nem szankcionálják a be nem tartását.

Az éves vetésváltás teljesítése

Az éves vetésváltás úgy is megvalósítható, hogy a gazdaság szántóterületének – a felsorolt kivételekkel nem érintett – részén legalább 1/3-án vetésváltást hajt végre, és gondoskodik arról, hogy ezen a szántóterületen három egymást követő éven belül megvalósuljon a vetésváltás úgy, hogy a három évből legalább egyszer más növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben. A vetésváltás másodvetéssel is teljesíthető, ennek feltétele, hogy a két főnövény között vetett bármilyen növénykultúra mindkét főnövénytől különböző legyen.

A vetésváltással érintett területek kiszámításánál a teljes szántóterületből nem kell figyelembe venni a vetőmag termesztésére vetett hibridkukoricát (amely 4 évig vethető ugyanarra a területre), az évelő szántóföldi kultúrákat és az ideiglenes gyepet, a rizst és a vadrizst, a parlagot, valamint az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket.

FIGYELEM: Ha a vetésváltással teljesíti a HMKÁ7-et, önmaga után nem termeszthető: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye. Ez a szabály a 10 hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdálkodókra is vonatkozik – tehát a kisebb gazdaságméret nem mentesít alóla.

Terménydiverzifikációval történő teljesítés

Ha a gazdaság a diverzifikáció útját választja, a szántóterület méretétől függően a következő szabályokat kell betartani:

  • 10 és 30 hektár közötti szántóterület esetén legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát kell termeszteni. Kitétel: a legnagyobb területen termesztett kultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el.
  • 30 hektár feletti szántóterület esetén legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteni, azzal, hogy a legnagyobb kultúra legfeljebb 75%-ot foglalhat el, a két legnagyobb kultúra pedig együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.

A növénydiverzifikáció ellenőrzésénél az a kultúra kerül figyelembevételre, amelyik május 1. és szeptember 30. között hosszabb ideig van a területen – ez lehet a főnövény vagy a másodvetés is.

Mi számít különböző kultúrának?

  • A különböző nemzetségek bármely kultúrája külön kultúrának számít.
  • A parlag és az ideiglenes gyep is önálló kultúrának minősül.
  • A Brassicaceae (káposztafélék), a Solanaceae (burgonyafélék) és a Cucurbitaceae (tökfélék) családba tartozó bármely faj kultúrája egymással szemben külön kultúrának számít.
  • A másodvetés is megfelel a vetésváltás/diverzifikáció feltételének, amennyiben az a HMKÁ6 előírásai szerint kerül kialakításra.

Ki mentesül teljesen a HMKÁ7 alól?

A vetésváltást és a növénytermesztés diverzifikációját nem kell megvalósítani, ha:

  • a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb;
  • a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-át állandó gyep, illetve gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, vagy az év jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják;
  • a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül a talajtakarástól), vagy a hüvelyes növények – a szója kivételével – termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés az aktuális és a korábbi években a táblán található kultúra megállapításával, adminisztratív úton történik. A vetésváltás szabályait az adott területre akkor is be kell tartani, ha időközben megváltozik a kérelmező személye (öröklés, gazdaságátadás). Ha a terület művelőjének változása miatt sérül a vetésváltási kritérium, a szankció az utolsóként kérelmező kedvezményezettet terheli. A TMR a diverzifikáció százalékos betartását is vizsgálja, és ha az ellenőrzés idejére már nem található a növény a táblán, a gazdálkodó az ellenőr kérésére a vetőmag megvásárlásáról vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolhatja a termesztett növény típusát.

Gyakorlati tanácsok

  • Tervezze meg előre a vetésforgót legalább 3 évre, hogy biztosan teljesítse a vetésváltás 1/3-os érintettségi arányát.
  • Ha burgonyát, napraforgót, káposztarepcét, szójababot, cukorrépát, olajtököt vagy dinnyét termeszt, mindig ellenőrizze, hogy a következő évben ne kerüljön önmaga után ugyanarra a táblára.
  • Diverzifikációnál figyeljen a rokon növénycsaládokra (káposztafélék, burgonyafélék, tökfélék) – ezek egymással szemben is önálló kultúrának számítanak, de érdemes tudatosan tervezni velük.
  • Ha másodvetéssel kívánja teljesíteni az előírást, győződjön meg róla, hogy az megfelel a HMKÁ6 szerinti kialakítási szabályoknak is.

Ha még több fontos infót szeretne:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
HMKÁ6
26 aug, 2026
2026.08.26.Szaktanácsadás

Minimális talajborítás nyáron: mit ír elő a HMKÁ6, és hogyan teljesíthető?

A legérzékenyebb nyári időszakban – július 15. és szeptember 30. között – a szántóterületek nem maradhatnak hosszabb ideig fedetlenül. Megmutatjuk, milyen módszerekkel teljesíthető a HMKÁ6 minimális talajborítási előírás, mire figyeljen tarlóhántásnál és másodvetésnél, és ki mentesül automatikusan a kötelezettség alól.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ6?

A HMKÁ6 előírás szerint a mezőgazdasági termelőnek fenn kell tartania a minimális talajborítást a legérzékenyebb időszakban, azaz július 15-től legalább szeptember 30-ig. Ez a következő módszerek valamelyikével teljesíthető:

  • őszi kultúra vetésével,
  • a tarló megőrzésével,
  • másodvetéssel,
  • a növény vagy a tarló fenntartásával,
  • talajtakarásos parlaggal.

A 30 napos szabály

A legérzékenyebb időszakban a talaj nem maradhat fedetlen a 30 napos, agronómiailag indokolt időnél hosszabb ideig. Ha a gazdálkodó az adott táblán talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, akkor a július 15. és szeptember 30. közötti időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról – vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

HMKÁ 6 -tarlófenntartás

Tarló megőrzésénél mire figyeljünk?

A növény vagy a tarló megőrzése során legfeljebb 10 cm mélységű sekély tarlóhántás és -ápolás, valamint középmély lazítás végezhető. A középmély lazítás kizárólag akkor fogadható el, ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad. Sekély tarlóhántás során karbamid vagy mikrobiológiai készítmény talajba dolgozása is teljesíthető, de figyelni kell, hogy a talajbolygatás maximum 10 cm mélységig történjen, és a művelet után a növényi maradványok továbbra is összefüggő talajtakarást biztosítsanak az egész táblán.

FIGYELEM: Ha az előírást a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával teljesíti, ez idő alatt nem teljesíthető az AKG szerinti „szármaradvány talajba visszaforgatása” vállalás – a két kötelezettség ütközik egymással.

Olyan kultúráknál, ahol a betakarítás után nem marad tarló (például gyökérzöldségek esetén), az előírás tarlófennhagyással nem teljesíthető. Ezekben az esetekben a betakarítást követő 30 napon belül másodvetés szükséges.

Másodvetés szabályai

Ha a betakarítás után másodvetéssel teljesíti a kötelezettséget, a vetést a betakarítást követő 30 napon belül el kell végezni, és a másodvetés tényét 20 napon belül be kell jelenteni az egységes kérelem felületén (EK-ban). A bejelentés elmaradása esetén a másodvetés nem kerül figyelembevételre.

A másodvetés összetételére vonatkozó szabály szerint a másodvetésben lévő növényeknek külön nemzetségbe kell tartozniuk – például repce után nem lehet másodvetésben repce és mustár keveréke. A Brassica napus (takarmányrepce), a Sinapis alba (fehérmustár) és a Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után, még keverékben sem vethetők. Az előírás teljesítésére mind az ökológiai másodvetés, mind az AKG zöldtrágyaként vetett másodvetés megfelelő megoldás lehet.

Kivétel: pihentetett rizsföldek

A HMKÁ6 kötelezettséget nem kell teljesíteni a tárgyévben talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak. A mentesüléshez a felsorolt műveletek közül legalább egyet a legérzékenyebb időszakban kell elvégezni, és azt az egységes kérelem felületén legkésőbb szeptember 30-ig be kell jelenteni.

Ki mentesül automatikusan a HMKÁ6 alól?

FIGYELEM: Azok a termelők, akik területük teljes egészén vagy egy részén ökológiai gazdálkodást folytatnak, vagy a tárgyévben állnak át ökológiai gazdálkodásra, az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított – vagy az átállással érintett – területeiket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a HMKÁ1, a HMKÁ3, a HMKÁ4, a HMKÁ5, a HMKÁ6 és a HMKÁ7 előírásoknak is.

hmká 6 szabályai

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a terület többszöri felkeresésével történik. Kiemelten vizsgálják, hogy a legérzékenyebb időszakban 30 napnál tovább ne legyen fedetlen a terület – ez a szabály a PIH01 (pihentetett) területekre is vonatkozik. Emellett a hatóság a másodvetés összetételére vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzi.

Gyakorlati tanácsok

  • Vezessen naprakész nyilvántartást arról, hogy egy-egy táblán mikor szűnt meg a talajtakarás, hogy a 30 napos határidőt biztonsággal tartani tudja.
  • Ha másodvetéssel teljesít, ne csak a vetést végezze el időben – a 20 napos EK-bejelentési határidőt is tartsa be, különben a másodvetés nem számít bele a teljesítésbe.
  • Repce, mustár vagy retek után tervezett másodvetésnél ellenőrizze a fajkeveredési tilalmat, nehogy ütköző kultúrákat vessen egymás után.
  • Ha AKG-ban is vállalt szármaradvány-visszaforgatást, egyeztesse le előre, hogy a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával nem kerül-e ütközésbe a HMKÁ6 teljesítése.

A HMKÁ6 lényege tehát, hogy a legérzékenyebb nyári időszakban a talaj ne maradjon hosszan fedetlenül. A buktatók jellemzően a határidők (30 napos fedetlenségi limit, 30 napos vetési és 20 napos bejelentési határidő a másodvetésnél) és az egyéb vállalásokkal (pl. AKG szármaradvány-visszaforgatás) való ütközés miatt adódnak – ezekre érdemes már a tervezéskor odafigyelni.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy szakértőink táblaszinten átnézzék, hogy megfelel-e a HMKÁ előírásoknak, vegye igénybe Támogatásvédelmi próbaellenőrzésünket:

https://forms.gle/Vj1T3Kage41wUTg69

Bővebben