Egységes kérelem beadás 2024-ben és a részleges derogáció

A tavaly induló új KAP szabályokat már mindenki ismeri, de idén is sok újdonság, finomítás és változtatás van a szabályokban, ami a feltételességet illeti, az AÖP tekintetében is, és a beadás-ellenőrzés folyamataiban is.

Nem is tudnánk egy cikkben megírni mindent, ezért részekre bontva hozzuk a legfontosabb dolgokat. Ebben a posztban a kérelem beadásáról, és a parlagot érintő részleges derogációról írunk.


Az egységes kérelem beadásával idén is 44 jogcímen jelölhető támogatás igénylés, tehát nem csak a sima területalapút, hanem a termeléshez kötött támogatásokat, az akg, öko kifizetéseket, naturákat is itt tudjuk igényelni, ezért kiemelten fontos a precíz kitöltés.

2024. június 10-ig adható be a kérelem, szankciómentesen. Nincs külön szankciós időszak, 10-én zárul a buli, azaz ami addig bement, a továbbiakban az módosítható. A módosítással új területet már nem lehet majd bevinni és új támogatás igénylést sem bejelölni. (Törölni, visszavonni, növényeket változtatni lehet.)

Sok újdonság van a szabályokban is, amit következő részben fogunk megírni, de most a PARLAG, illetve mai „szaknyelven” a NEM TERMELŐ TERÜLETEKnek a tavaly őszihez képest könnyített előírásairól szólunk.

A derogáció 2024-ben, nem ugyanazt jelenti, mint 2023-ban!

Tavaly teljes derogáció volt, ami azt jelentette, hogy élelmiszercélű kultúrát is jelölhettünk nem termelőnek, most azonban ezt nem tehetjük meg!

2024-ben részleges derogációt kapnak a termelők, ami azt jelenti, hogy a 4 %-on nem termelő területet nem csak parlag terület jelölésével, hanem nitrogénmegkötő növény, vagy ökológiai másodvetés termesztésével is megoldható!

De nézzük sorban a megoldásokat a 4%-ra:

  • Parlagként az a terület számolható el, ahol nem történik termelés január 1. és augusztus 31
    (pihentetési időszak) között
    .
    A pihentetési időszak alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról, amire alapvetően három
    lehetősége van a gazdálkodónak:

  1. talajtakaró növényzet vetése, vagy telepítése, (kizárólag az Agrárminisztérium
    közleményében lévő keverékekkel) – Elfogadható az AKG zöldugar, a nem AKG-s zöldugar
    keverék és az ideiglenes gyep
    is.
    Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben ha a gazdálkodó már elvetette a növényt 2023 őszén, és az nem szerepel a közleményben, abban az esetben a 2024-es EK időszakig egyszer
    szárzúzást kell végeznie a területen, és azt be kell jelentenie.
  2. Méhlegelő vagy vadvirágos keverék vetése (Méhlegelő: AÖP rendeletben ismertetve 8 fajból áll), április 15.-ig kell(ett) elvetni. Vadvirágos keverék (VAD01): olyan legalább három fajból álló keverék, amelynek összetevőit a rendelet gyepalkotó és egyéb takarmánynövény fajok melléklete, vagy az
    ökológiai jelentőségű másodvetésként elismerhető fajok melléklete, továbbá a vadvirágokat
    tartalmazó melléklet tartalmazza úgy, hogy a vadvirágok aránya a teljes keveréken belül
    legalább a 10 százalékot eléri.
  3. Harmadik pedig a tarlómaradványok és spontán megjelenő növények meghagyása. Ez
    esetben a spontán megjelenő zöld növényzetnél kaszálással vagy szárzúzással meg kell
    akadályoznia a virágzást, gyomosodást a teljes táblán.
  • Ökológiai másodvetés
    Legalább két fajból álló keverék, mely 60 napig a területen van, vetése október 1.-ig megtörténik. A vetést és a beforgatást 15 napon belül az EK felületen be kell jelenteni. Fontos, hogy nem lehet sem az előtte, sem az utána lévő főnövénnyel azonos nemzetségbe tartozó növény (keverékben sem). Tilos növényvédő szert használni, beleértve a csávázott vetőmagot is! Jó hír, hogy ez esetben egyszeres szorzóval számolunk (korábbi rend szerint 0,3-as szorzóval számoltuk, azaz 1 hektár ökológiai másodvetés, csak 0,3 hektárnak felelt meg, most egy az egyben számít a területe!) AKG-s zöldtrágyázás nem felel meg ökológiai másodvetésnek!
  • Nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület
    A növényvédőszer használata – valamint a csávázott vetőmag használata itt is tilos!

Minősített vetőmagokat fogad el a hatóság csak a másodvetések, a méhlegelő és a vadvirág keverék tekintetében is. Ezeken a területeken a termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe! A parlag miatt is kötelező a napló vezetése, az e-GN beadás még kérdéses (jelenleg nincs letisztázva hol, milyen felületen kell majd beküldeni naplót.

Mentesülnek:

  • Legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkezők
  • A támogatható mezőgazdasági terület több, mint 75%-a állandó gyepterület
  • A szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény
    termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e
    célok közül többre is használják

Amennyiben ránk bízná a beadást, a napló vezetést, a teljes körű adminisztrációt, írjon nekünk az iroda@novenydoktorkft.com e-mail címre, vagy itt:

    Bővebben

    Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása PÁLYÁZAT

    ELŐZETES

    KAP-RD04a-RD04b-2-24

    Támogatási kérelmet mezőgazdasági termékek értéknövelését, piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést és/vagy kapcsolódó zöld beruházást megvalósító vállalkozás nyújthat be.

    Támogatható tevékenységek:

    • Közvetlenül a technológiához, illetve az üzem működését szolgáló infrastruktúrához kapcsolódó épület, építmény építése, fejlesztése, korszerűsítése
    • Új gépek és eszközök, technológiák vásárlása, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat
    • Immateriális beruházások: a projekt céljához köthető számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok, védjegyek stb. megszerzése

    1. célterület: Mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása

    A) A TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó, élelmiszer-feldolgozó borászati és takarmány előállító üzemek fejlesztése

    1. Élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése:

    a) Termeléshez és/vagy élelmiszeripari termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

    b) Termelési tevékenység során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

    c) Termeléshez és/vagy élelmiszeripari termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó, üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

    d) Élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) a felhívás 9.4 pontjában rögzített felső korlát figyelembevételével.

    e) A támogatási kérelemmel érintett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

    f) A támogatási kérelemmel érintett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások. (pl.: üzemek műgyantázása, víz- és szennyvízkezelési fejlesztések)

    2. Borászati üzemek fejlesztése:

    a) Szőlőfeldolgozáshoz, mustkezeléshez, bor-, pezsgő-, illetve habzó bor készítéséhez, bor-, pezsgő-, illetve habzó bor kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

    b) Borászati tevékenység során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

    c) Termeléshez és/vagy borászati termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó, az üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

    d) Borászati tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése a felhívás 9.4 pontjában rögzített felső korlát figyelembevételével.

    e) A támogatási kérelemmel érintett borászati tevékenységet szolgáló épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

    f) A támogatási kérelemmel érintett borászati tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások. (pl.: borászati tartályok bevonatolása, víz-és szennyvízkezelési fejlesztések)

    3. Takarmány előállító üzemek fejlesztése (TEÁOR109)

    a) Takarmány előállításhoz kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

    b) A takarmány-előállítás során a minőség és biztonság szavatolásához kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása.

    c) Takarmány előállításhoz kapcsolódó, üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

    d) A támogatási kérelemmel érintett takarmány előállítási tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

    e) A támogatási kérelemmel érintett takarmány előállítási tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások. (pl.: üzemek műgyantázása, víz-és szennyvízkezelési fejlesztések).

    f) Takarmány előállításhoz kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek (N járműkategória szerint: teherautók és furgonok) beszerzése a Felhívás 9.4 pontjában rögzített felső korlát figyelembevételével.

    B) Mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztése: mézkiszerelést, gyapjúfeldolgozást, kenderfeldolgozást, trágyafeldolgozást folytató üzemek fejlesztése, illetve TEÁOR 10 vagy 11 besorolás szerinti tevékenységekhez kapcsolódó egyéb melléktermék feldolgozás

    a) Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódóan annak készítéséhez, kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek kialakítása.

    b) Mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódó, az üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzése.

    c) mezőgazdasági termék értéknövelésnek tevékenységéhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárművek N járműkategória szerint: teherautók és furgonok), beszerzése a felhívás 9.4 pontjában rögzített felső korlát figyelembevételével.

    d) A támogatási kérelemmel érintett mezőgazdasági termék értéknövelését szolgáló épületek, építmények építése, kialakítása, bővítése.

    e) A támogatási kérelemmel érintett mezőgazdasági termék értéknöveléséhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások.

    2. célterület: Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó zöld beruházások támogatása

    A) Energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó tevékenységek: Energiahatékonyság fokozása az élelmiszeripari-, borászati, takarmányipari, illetve mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemekben: termeléshez és/vagy élelmiszeripari- és/vagy borászati termékek előállítását szolgáló tevékenységek.

    a) Épületek, építmények hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése (Utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászáró-csere / korszerűsítés, hővisszanyerő szellőzés korszerűsítése, létesítése stb.);

    b) Épületek, építmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése (Fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése, hőtermelők cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre, hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása stb.);

    c) Világítási rendszerek korszerűsítése (Fényforrások, világítótestek cseréje. Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások kialakítása, amennyiben energia-megtakarítást eredményeznek stb.);

    d) Technológiai folyamatok, gépek, berendezések energetikai korszerűsítése (Épületgépészeti fejlesztések, új, energiatakarékos technológiák kiépítése, energiatakarékos berendezések beszerzése.).

    B) Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása.

    Az élelmiszeripari-, borászati, takarmányipari, illetve mezőgazdasági termék egyéb értéknövelését végző üzemben zajló gazdasági-termelési folyamatok és az üzemen belüli, a termeléshez és/vagy élelmiszeripari- és/vagy borászati, takarmányipari, illetve egyéb mezőgazdasági termékek előállítását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó építmények energiaigényének fedezése megújuló energia előállításával.

    – Fűtési/hűtési energiaigény, használati melegvíz igény, villamos energia igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból:

    o napkollektorok alkalmazása,

    o biomassza alapú és hőszivattyús rendszerek telepítése,

    o geotermikus energia használata,

    o biogáz termelés,

    o napelemes rendszer kialakítása (beleértve a kapcsolódó energiatároló berendezést is),

    o szélenergia felhasználása.

    A megújuló energiaforrást hasznosító technológiák szolgálhatják az élelmiszeripari- és/vagy borászati, takarmányipari, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységek ellátására/végzésére alkalmas, energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő épület(ek) és technológiai berendezések hő és/vagy villamosenergia ellátását, de önálló beruházási elemek is lehetnek.

    A támogatási kérelmek benyújtására 2024. június 25-től van lehetőség, a támogatás maximum összege 200 millió forint.

    Ha nincs még pályázatírója, de van kérdése:

      Bővebben

      Drónok és drónpilóták helye a növényvédelemben

      A drónok növényvédelmi alkalmazásáról sokat és egyre többet lehet hallani, de ezek között sok a túlzásokba eső, a valóságtól elrugaszkodott tájékoztatás. Olyan tulajdonságokkal „ruházzák fel a permetező drónokat, amelyeket valójában nem tudnak. Ha ez reális elvárássá válik, amit nem tudnak teljesíteni, akkor a gazdák elfordulnak a drónoktól és nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek valóban nagyon jók és előre mutatók, sok esetben olyan helyzetben jelentenek megoldást, amelyekben eddig nem volt.

      A pilóta nélküli légijárművek (drónok) növényvédelmi alkalmazása 2018-ban kezdődött Magyarországon. Az Ázsiában már több évtizedes hagyománnyal rendelkező technika hirtelen és széles körben terjedi el a gazdálkodók és szolgáltatni vágyók között. A gyakorlati alkalmazás azonban megelőzte a jogalkotást, így jelentős volumenű az illegális felhasználás. Mára minden szabályozó kidolgozásra került, megvannak a keretjogszabályok, a képzési rendszer felállt és elindult, egyedül a kijuttatható növényvédő szerek hiányoznak – egy készítmény áll rendelkezésre eddig.

      Mit kell tudni a drónokkal történő növényvédelmi munkákról?

      • nehézkes, bürokratikus az engedélyezési folyamat, de az egyes kezelések külön-külön is engedélykötelesek
      • az EU tiltja a légi növényvédelmet, egyedi engedélyek alapján lehet mégis alkalmazni
      • a légi növényvédelem fokozott kockázatot jelent, ez indokolja az általános tiltást és a szigorú további feltételeket
      • a permetező drónok szórásképe, ezzel együtt az általuk produkált fedettség gyengébb, mint a földi gépeké, de valamivel jobb, mint a hagyományos (repülőgépes vagy helikopteres9 permetezésé. Ennek megfelelően kell megtalálni a drónok alkalmazásának a helyét és idejét
      • alkalmazásuk költségesebb, mint a földi kijuttatás, a szolgáltatás ára nagyjából a hagyományos légi növényvédelmi szolgáltatás áraival vetekszik

      A drónok alkalmazásának számos előnye van és sok lehetőség rejlik benne:

      • lehetőséget ad rendkívüli helyzetek kezelésére (felázott talaj, a „hidas alól kinőtt”, magas növényállomány)
      • kiváló eszköz foltkezelések végzésére
      • képes differenciált kijuttatásra (előzetes felmérés alapján)
      • számtalan új innováció megjelenését teszik lehetővé a jövőben

      Sokan nem tudják, de a termésnövelő anyagok esetében az engedélyokirat nem tartalmaz rendelkezést a kijuttatás módjára vonatkozóan. Ennek megfelelően tehát – az egyéb előírások betartása mellett – a termésnövelő anyagok drónról jogszerűen kijuttathatók. Más kérdés, hogy szakmailag lehetséges-e (perzselés!), ezt ki kell próbálni; illetve mennyire gazdaságos. Elsősorban lombtrágyák és növénykondícionálók jöhetnek itt számításba.

      Az élet sok területén felmerül a „saját eszköz vagy szolgáltatás igénybevétele” kérdése. A permetező drónok esetében is jelentősége van a kérdésnek: nem elsősorban anyagi oldalról nézve, hiszen egy permetező drón beruházási költsége töredéke egy önjáró hidas permetezőnek. A permetező drónhoz szükséges képzések, vizsgák komoly szellemi befektetést igényelnek, ezen túl jelentős szerepe van a menet közben megszerzett tapasztalatnak, amely csak a nagy számú repült óra árán szerezhető meg. Kis gazdaságban erre nincs lehetőség, ezért bármennyire csábító a viszonylag alacsony beruházási érték, a szellemi tőke igény inkább a szolgáltatás irányába tolja el a mérleg nyelvét.

      Gyakori kijelentés a drónokkal kapcsolatban, hogy általuk lehetséges a növényvédő szerek kijuttatott mennyiségét csökkenteni. Ez leginkább nem igaz, ugyanis a drónról kijuttatott növényvédő szereket is az engedélyokiratban foglalt alsó és felső dózisok betartásával kell alkalmazni. Az alsó dózisnál kevesebb mennyiség használata esetén megnő a rezisztencia kialakulásának kockázata. Így is egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, a növényvédő szerek rotációját (eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok váltott alkalmazása) sem lehet sok esetben betartani. Ilyen körülmények között az aluldozírozás még nagyobb problémák forrása lehet, saját magunknak (is) teszünk rosszat vele!

      A fentiek ellenére mégis van egy lehetőség, ami ígéretes lehet a dóziscsökkentés szempontjából. A mechanikus (vagy szabályozott) cseppképzésű szórófejek használatával kisebb a cseppképzésből fakadó veszteség, ez alapja lehet a kijuttatott dózisok csökkentésének. A vizsgálatok jelenleg is tartanak, és bár valóban ígéretesek, csak akkor lehet alkalmazni a kisebb dózisokat, ha ez rögzítésre kerül az engedélyokiratban! És hogy mennyire jó lehetőség a szabályozott cseppképzés alkalmazása, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a dróngyártók már ilyen szórófejjel szerelt permetező drónokat mutattak be, és fognak forgalomba hozni.

      A kijuttatott növényvédő szerek mennyisége csökkenthető még a foltkezelés alkalmazásával. Ha nem a tábla teljes területét kezeljük le, csak a károsítókkal érintett foltokat. Ez esetben – bár csökken a növényvédő szer kijuttatott abszolút mennyisége, de – a kezelt területek arányosan annyi növényvédő szert kapnak, amennyi az engedélyokiratban feltüntetésre került.

      A másik állandó téma, hogy hogyan lehet tized, vagy kevesebb, mint tized annyi permetlével ugyanolyan hatást elérni? A válasz a permetlé cseppméretében keresendő: a kisebb cseppek relatív felülete jóval nagyobb, így nagyobb felületet képesek befedni. A drónok ezért kisebb cseppmérettel dolgoznak. Ez azonban nem csökkenthető büntetlenül akármeddig, mert az 50-80 mikronos cseppek már nem süllyednek, hanem lebegnek a levegőben, beszáradnak, elsodródnak. A drónt üzemeltető szakembernek kell megtalálni az optimális cseppméretet, ami sokszor nem is egyszerű feladat!

      És mi a helyzet külföldön? Nézzünk néhány példát Európából:

      • Németországban 2023. augusztusában 57 készítmény engedélyokiratába került be a drónos kijuttatás lehetősége. Mindene esetben meredek lejtésű szőlő területekre szól az engedély, és a permetlé mennyisége készítménytől függően 75 vagy 150 literben lett meghatározva.
      • Svájcban elsőként adták ki a drónok növényvédelmi alkalmazásáról szóló jogszabályt nagy hasonlóságokat mutat a magyarországi rendszerrel
      • Spanyolországban királyi rendeletben szabályozzák a drónos növényvédelmet
      • Lengyelországban 2023-ban indult hivatalosan a drónok növényvédelmi alkalmazása, de Európában már vezető szerepben szeretnék látni magukat
      • egy tanulmány szerint Hollandiában 2050-re összesen 44 permetező drón el tudja látni a teljes zöldség- és gyümölcstermő területet (22 ezer ha)

      Látható tehát, hogy Magyarország a lendületes kezdetet követően kezd lemaradni. Ez az egyik oka annak, megalapításra kerül(t) – bejegyzés alatt áll – a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete. A civil szakmai szervezet nem csak drónpilótákkal, hanem mindenkivel együtt dolgozva kívánja elérni, hogy a növényvédelemben találja meg a megfelelő helyét ez a tevékenység, hatékony és biztonságos legyen! Nem azt várjuk, hogy megoldódjanak a problémák, hanem megoldási javaslatokkal állunk elő, proaktívan képviselve az ágazat é a tagság érdekeit!

      Jordán László

      ügyvezető J-Óbor Agro Kft.

      állandó szakértő Légtér.hu

      Bővebben

      Az agrártámogatási rendszer aktualitásai

      Az I. Gazda Információs Napot meghívásunkat elfogadva, Dr. Feldman Zsolt nyitotta meg.

      Államtitkár úr az agrártámogatási rendszer aktualitásairól beszélt, előadásának közzétételéhez hozzájárult.



      Feldman Zsolttal médiapartnerünk, a Hektár mezőgazdasági podcast is készített interjút a rendezvény alatt.

      Ha kérdése lenne az elhangzottakkal kapcsolatban, írjon nekünk!

      Bővebben

      Baktériumkészítmények, nem csak 2 pontért

      Az I. Gazda Információs Napon szintén előadott a Milleneum Kft. ügyvezetője, Erős István. István és csapata forgalmazza az egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező Omnivita termékcsalád mikrobiális készítményeit.

      A három legfontosabb dolog, ami megkülönbözteti az Omnivita termékeket a konkurenciától:

      • 1, A piacon egyedüliként, olyan 3. generációs folyadék alapú termékcsalád, ami baktériumok több mint 95%-át tartós képlet/spóra formában tartalmazza (nem vegetatív érzékeny alakban!!!),
      • 2, Szelektáltan extremofil, extrém ellenálló törzsek alkotják (pl erős napfény, uv fény, réz, kénnek is, így más, nem baktericid, készítményekkel közösen is kijuttatható).  
      • 3, Iparjogvédelmi oltalom alatt állnak mind a termékekben található törzsek, mind pedig az előállítási technológia!

      A család tagjai:

      TerraVita® tarló kezelő, Talajkondicionáló, 4 törzs alkotja,

      BroccaVita® Növénykondicionáló, 3 törzs,

      RadiVita® „Talajfertőtlenítő”, 2 faj 2-2 törzsét tartalmazza, véd a talajból fertőző, ott telelő kártevők ellen.

      SalvoVita® Repellens Biostimulátor (lepkék, bogarak, legyek, tripszek, tetvek stb) állomány kezelő, szintén 2 faj 2-2 törzsét tartalmazza

      MantoVita® Fungisztatikus Biostimulátor (fuzárium, rozsda, penész stb) állomány kezelő szer, 1 gomba specifikus törzzsel.

      Lényeges infók a termékekről először is a TerraVita®-ról. 

      Talajkondicionáló, az őszi és tavaszi magágykészítés kiváló kiegészítője lévén a növényi egészség megőrzése, ellenállóságának növelése, a csíranövény megvédése a talajban, a gyökereken keresztül kezdődik.

      Baktériummixének köszönhetően a tarlóbontást, illetve az avar és vessző maradványok lebontását pentozán hatás nélkül elvégzi.

      Légköri nitrogént köt meg, foszfort, káliumot mobilizál. Tápanyag szolgáltató képesség 70-30-20 kg NPK/ha.

      Fungisztatikus, gombaölő hatása is van, így gyéríti a növényi maradványokon áttelelő patogén gombákat, védve ezzel az állományt a fertőzéstől.

      A törzsek által termelt bioaktív anyagok serkentik a gyökérzet, és a növény egészének növekedését.

      E mellett a kultúrnövény állományt általános kondicionálja, stressz tűrését, ellenálló képeségét növeli, javítja a szárazságtűrést (prolin, nagyobb gyökérzet), pH-t pufferol.

      A megkötött nitrogén a gyökérzónában található és ellenáll a kimosódásnak.

      Levélkészítményként első körben a BroccaVita®-t ajánlom. Ebben 3 törzs található. A készítmény természetes baktérium törzsei pozitív élettani hatással vannak a növényi zöldfelületek fejlődésére, fiziológiai és növényegészségügyi állapotára.

      A fokozott anyagcserével párhuzamosan a hajtásrendszer és a levélzóna fejlődése felerősödik és javul a növény asszimilátákkal való ellátása. A készítmény növeli a növények ellenálló képességét a fizikai, kémia és biológiai stresszhatásokkal szemben. 

      RadiVita® „Talajfertőtlenítő”, amely 2 baktériumfaj 2-2 törzsét tartalmazza, véd a talajból fertőző, ott telelő kártevők ellen, mint a drótféreg, rovarlárvák, cserebogárpajor, fonálférgek. Használható magágyelőkészítés előtt, vagy pl burgonyában állománykezelésre beöntözéssel.

      Levélkártevők ellen a SalvoVita® eredményesen használható. Az alap dózis 7-10 liter/ha 5-600 liter vízben. Súlyos fertőzés esetén növelhető. A készítmény nem perzsel, szükség esetén 7-14 napon belül megismételhető. Nedvesítő szerrel, káliszappannal a hatásfok javítható. Katica bogár, zengőlégy, fátyolka imágót és lárvát nem bántja. 

      MantoVita®-val a gombabetegségekkel szemben védekezhetünk. Az ebben található baktérium törzs számára a gomba táplálékot jelent, annak kitin sejtfalát fogyasztja.  Szelektív, csak a patogén. kórokozó gombákat pusztítja.

      Kijuttatásuk egyszerű, más készítményekkel egy lépésben is megvalósítható.

      Fontos, hogy a termékek méhekre, hasznos szervezetekre, ragadozó rovarokra nem veszélyesek, munka és élelmezésügyi várakozási idejük 0 nap.

      A termékeink természetesen rendelkeznek Nébih, valamint Biokontroll

      (https://www.biokontroll.hu/ellenorzes-es-tanusitas/felhasznalhato-keszitmenyek/tragyazo-talajjavito-es-noveny-talajkondicionalo-keszitmenyek/n-betus-keszitmenyek/)

      engedéllyel is.

      Az Omnivita termékekről többet az alábbi elérhetőségeken tudhatnak meg:


      ….s bár István nem kért külön ajánlást, de saját tapasztalatból is tudom, hogy ezek a bacik valóban működnek. Ezt pedig a termékeket fejlesztő Nova Scienta Kft.-vel több éves kutatás-fejlesztési együttműködésünk támasztja alá!

      Bővebben

      Az aminosavak és huminsavak szerepe és felhasználási lehetőségei a növényvédelemben

      Az I. Gazda Információs Napunkon Dr. Zalai Mihály tartott előadást a fenti címen.

      Az előadást az ISM technology Kft. rögzítette, és mindenki számára megtekinthetővé tette itt:

      Összefoglalva az aminosavak legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy – amennyiben a növény készen kapja –, képesek akár 25-30%-át is megspórolni annak az energiának, amit a növény ezen anyagok előállítására használt volna fel, a megtakarított energiát pedig a termésmennyiség, –minőség vagy ellenállóképesség fokozásába fektetheti. Az egyedülálló összetétel, tehát:

      • elősegíti a növényben lejátszódó anyagcsere folyamatokat
      • az aminosav hatására a mikroelemek könnyedén szívódnak fel a levelek felületén
      • javítja a növények természetes ellenállóképességét
      • a réz- és kéntartalom elősegíti a növekedést a korai vegetációs időszakban
        és ellenállóvá teszi a növényt a gombás fertőzések ellen
      • javítja a termények minőségi mutatóit (olajok, cukor, keményítő). 

      Alkalmazási javaslatok:

      Talajra a Rokolant a vegetáció megindulása előtt, magágy készítésekor:

      • 50 l/ha dózisban 

      Lombra a Rokohumint:

      • A Rokohumint alapvetően 2,5 l/ha dózisban ajánlják, azonban ahogy nő a kultúra lombfelülete, 5 literes dózisig lehet emelni – meghálálják a növények!

      Bővebb információt és prospektust tőlünk is kaphatnak a fenti termékekről, kérjék az iroda@novenydoktorkft.com-on!

      Bővebben

      MAGIC P: a gyors kezdeti fejlődés és gyökérnövekedés hatékony eszköze

      A kora tavasszal kezdődő vegetációs időszakban a növények fejlődéséhez szükség van tápelemekre, a hideg talajhőmérséklet mellett azonban a gyökérnövekedés szempontjából kulcsfontosságú foszfor nehezen hozzáférhető.

      Országszerte tapasztalt jelenség, hogy a növények gyökértömege és föld feletti részeik aránya korántsem optimális.

      Bal oldalon a gyökértömeg és a növény föld feletti részének mérete optimális és arányos. Jobb oldalon a növényrészek aránytalanságai láthatók.

      A „téli hónapokban” az őszi vetésű állományoknak nincs meg a szükséges nyugalmi állapota a hideg, illetve a hótakaró hiánya miatt. A problémát csak tovább fokozza, hogy nincs elegendő gyökértömegük sem. Az élettani folyamatok aktívak, a levélzet párologtat, ugyanakkor nincs elegendő felvett tápanyag, így a növények felélik önmagukat.

      Mindezek alapján fontos, hogy megfelelő alapot biztosítsunk az állományoknak, különös hangsúlyt fektetve a megfelelő gyökértömeg kialakítására, amiben a foszfor kulcsszerepet játszik.

      Kiváló megoldás lehet számunkra a MAGIC P, ami egy folyékony lombtrágyakomplex – magas foszfortartalommal.

      A benne lévő elemek szinergizmusa révén ideális feltételeket biztosít a gyors gyökérképződéshez. A MAGIC P nem biostimulátor, ezért felvehetőségét és hatékony működését még az alacsony hőmérséklet (4 – 6 ˚C) sem gátolja.

      Kijuttatás, dózis:

      3 liter / ha lombtrágyaként

      Alkalmazás:

      – Őszi vetésű kultúráknál (kalászosok, repce): kora tavasszal

      – Tavaszi kultúráknál (kukorica, szója, cukorrépa): 4 – 8 leveles korban

      További információkért a MAGIC P készítményről kattintson a képre.

      Kérdése van a termékekkel, technológiákkal kapcsolatban? Forduljon bizalommal kollégáinkhoz! >>

      www.seedplus.hu/kapcsolat

      www.seedplus.hu/termek/magic-p-star

      Bővebben

      I. Gazda Információs Nap

      Meghívó

      Kedves Gazdálkodó!

      2024. február 23-án Gödöllőn rendezzük meg az I. Gazda Információs Napot, melyet hagyományteremtő szándékkal hoztunk létre. 

      Az előadásokat úgy válogattuk össze, hogy minél szélesebb körben tudjanak informálódni az aktualitásokról!

      A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ahányan érkeznek, annyi regisztrációs űrlapot töltsenek ki, mert a hely befogadóképessége véges.

      Regisztrálni itt lehet:

      https://forms.gle/oxCBMxsq8KGLfP3P8

      Találkozzunk február 23-án!

      Bővebben

      Bízza ránk az adminisztrációt!

      Most tudják meg sokan, hogy mennyi plusz időt, energiát elvesz a gazdálkodási napló megfelelő vezetése, feltöltése a korántsem ügyfélbarát rendszerbe. Márpedig ahhoz, hogy gazdasága ne bukjon támogatást, szükség van erre az adminisztrációra!

      Bízza ránk az

      -egységes kérelem beadását,

      -a kötelező jelentések megtételét,

      -a gazdálkodási napló vezetését és beküldését,

      -a permetezések jelentését,

      -a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését.

      Mindezek a teljes körű adminisztrációs szolgáltatásunknak részét képezik, mely 5500 Ft/ha ártól elérhető!

      Ezen kívül elkészítjük és beadjuk gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését, megírjuk és végigmenedzseljük vidékfejlesztési pályázatait, valamint növényvédelmi szakirányítást is végzünk. 

      Keressen minket bizalommal!

      Bővebben

      TILOS trágyázni télen

      Még mindig kevesen tudják, hogy a tél beköszöntével, nitrátérzékeny területeken (márpedig az ország nagyrésze nitrátérzékeny) tilos trágyázni a gazdálkodóknak.

      • T I L O S november 30. és február 15. között trágyázni! Sem istállótrágya, sem hígtrágya, sem műtrágya nem juttatható ki ezen időszak alatt, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyáját, ami február 1-től már szórható.
      • Trágyakazlat is T I L O S létesíteni ezen időszak alatt, azaz a föld szélére sem hordható ki a trágya, későbbi kijuttatás céljából sem.
      • Ebben az időszakban legeltetési T I L A L O M is fennáll, erre azonban ad a nitrátrendelet egy kivételt: ha a legeltetett állatok évi elhulajtott trágyája nem haladja meg a 120 kg/ha mennyiséget, akkor szabad legeltetni télen is. Külön engedély ehhez a téli legeltetéshez nem kell, csak akkor, ha NATURA 2000-es területről beszélünk. Ez esetben a természetvédelmi hatóságtól kell engedélyt kérni.
      • A nitrátrendelet szerint ezen időszakokon kívül is T I L O S trágyát szórni fagyott, hóval borított területen. Márpedig fagyott, hóval borított területek olykor február 15. után is vannak……

      HÍRLEVELÜNKRE ITT TUD FELIRATKOZNI: https://listamester.hu/forms/fe/9/6/2/9621.html

      Bővebben