HMKÁ6
26 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.26.Szaktanácsadás

Minimális talajborítás nyáron: mit ír elő a HMKÁ6, és hogyan teljesíthető?

A legérzékenyebb nyári időszakban – július 15. és szeptember 30. között – a szántóterületek nem maradhatnak hosszabb ideig fedetlenül. Megmutatjuk, milyen módszerekkel teljesíthető a HMKÁ6 minimális talajborítási előírás, mire figyeljen tarlóhántásnál és másodvetésnél, és ki mentesül automatikusan a kötelezettség alól.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ6?

A HMKÁ6 előírás szerint a mezőgazdasági termelőnek fenn kell tartania a minimális talajborítást a legérzékenyebb időszakban, azaz július 15-től legalább szeptember 30-ig. Ez a következő módszerek valamelyikével teljesíthető:

  • őszi kultúra vetésével,
  • a tarló megőrzésével,
  • másodvetéssel,
  • a növény vagy a tarló fenntartásával,
  • talajtakarásos parlaggal.

A 30 napos szabály

A legérzékenyebb időszakban a talaj nem maradhat fedetlen a 30 napos, agronómiailag indokolt időnél hosszabb ideig. Ha a gazdálkodó az adott táblán talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, akkor a július 15. és szeptember 30. közötti időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról – vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

HMKÁ 6 -tarlófenntartás

Tarló megőrzésénél mire figyeljünk?

A növény vagy a tarló megőrzése során legfeljebb 10 cm mélységű sekély tarlóhántás és -ápolás, valamint középmély lazítás végezhető. A középmély lazítás kizárólag akkor fogadható el, ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad. Sekély tarlóhántás során karbamid vagy mikrobiológiai készítmény talajba dolgozása is teljesíthető, de figyelni kell, hogy a talajbolygatás maximum 10 cm mélységig történjen, és a művelet után a növényi maradványok továbbra is összefüggő talajtakarást biztosítsanak az egész táblán.

FIGYELEM: Ha az előírást a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával teljesíti, ez idő alatt nem teljesíthető az AKG szerinti „szármaradvány talajba visszaforgatása” vállalás – a két kötelezettség ütközik egymással.

Olyan kultúráknál, ahol a betakarítás után nem marad tarló (például gyökérzöldségek esetén), az előírás tarlófennhagyással nem teljesíthető. Ezekben az esetekben a betakarítást követő 30 napon belül másodvetés szükséges.

Másodvetés szabályai

Ha a betakarítás után másodvetéssel teljesíti a kötelezettséget, a vetést a betakarítást követő 30 napon belül el kell végezni, és a másodvetés tényét 20 napon belül be kell jelenteni az egységes kérelem felületén (EK-ban). A bejelentés elmaradása esetén a másodvetés nem kerül figyelembevételre.

A másodvetés összetételére vonatkozó szabály szerint a másodvetésben lévő növényeknek külön nemzetségbe kell tartozniuk – például repce után nem lehet másodvetésben repce és mustár keveréke. A Brassica napus (takarmányrepce), a Sinapis alba (fehérmustár) és a Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után, még keverékben sem vethetők. Az előírás teljesítésére mind az ökológiai másodvetés, mind az AKG zöldtrágyaként vetett másodvetés megfelelő megoldás lehet.

Kivétel: pihentetett rizsföldek

A HMKÁ6 kötelezettséget nem kell teljesíteni a tárgyévben talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak. A mentesüléshez a felsorolt műveletek közül legalább egyet a legérzékenyebb időszakban kell elvégezni, és azt az egységes kérelem felületén legkésőbb szeptember 30-ig be kell jelenteni.

Ki mentesül automatikusan a HMKÁ6 alól?

FIGYELEM: Azok a termelők, akik területük teljes egészén vagy egy részén ökológiai gazdálkodást folytatnak, vagy a tárgyévben állnak át ökológiai gazdálkodásra, az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított – vagy az átállással érintett – területeiket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a HMKÁ1, a HMKÁ3, a HMKÁ4, a HMKÁ5, a HMKÁ6 és a HMKÁ7 előírásoknak is.

hmká 6 szabályai

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a terület többszöri felkeresésével történik. Kiemelten vizsgálják, hogy a legérzékenyebb időszakban 30 napnál tovább ne legyen fedetlen a terület – ez a szabály a PIH01 (pihentetett) területekre is vonatkozik. Emellett a hatóság a másodvetés összetételére vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzi.

Gyakorlati tanácsok

  • Vezessen naprakész nyilvántartást arról, hogy egy-egy táblán mikor szűnt meg a talajtakarás, hogy a 30 napos határidőt biztonsággal tartani tudja.
  • Ha másodvetéssel teljesít, ne csak a vetést végezze el időben – a 20 napos EK-bejelentési határidőt is tartsa be, különben a másodvetés nem számít bele a teljesítésbe.
  • Repce, mustár vagy retek után tervezett másodvetésnél ellenőrizze a fajkeveredési tilalmat, nehogy ütköző kultúrákat vessen egymás után.
  • Ha AKG-ban is vállalt szármaradvány-visszaforgatást, egyeztesse le előre, hogy a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával nem kerül-e ütközésbe a HMKÁ6 teljesítése.

A HMKÁ6 lényege tehát, hogy a legérzékenyebb nyári időszakban a talaj ne maradjon hosszan fedetlenül. A buktatók jellemzően a határidők (30 napos fedetlenségi limit, 30 napos vetési és 20 napos bejelentési határidő a másodvetésnél) és az egyéb vállalásokkal (pl. AKG szármaradvány-visszaforgatás) való ütközés miatt adódnak – ezekre érdemes már a tervezéskor odafigyelni.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy szakértőink táblaszinten átnézzék, hogy megfelel-e a HMKÁ előírásoknak, vegye igénybe Támogatásvédelmi próbaellenőrzésünket:

https://forms.gle/Vj1T3Kage41wUTg69

Bővebben
HMKÁ5, 12%-os lejtő szabály, erózióvédelmi sáv kialakítása, direktvetés kivétel
24 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.24.Szaktanácsadás

Talajerózió elleni védekezés lejtőn – HMKÁ5 szabályai

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

HMKÁ-sorozatunk ötödik részében a talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés előírását, azaz a HMKÁ5-öt mutatjuk be. A szabály lényege, hogy a meredek lejtőkön a kapás növények termesztése önmagában nagy eróziós kockázatot jelent – a jogszabály ezért vagy tiltja ezt, vagy konkrét védekezési módszerek alkalmazásához köti. Nézzük, pontosan mely növényekről van szó, mikor minősül egy tábla „12% felettinek”, és milyen kivételekkel élhet a gazdálkodó.

Milyen növények termesztése tilos a 12%-nál meredekebb lejtőn?

A 12%-nál nagyobb lejtésű területen tilos a kapás növények – dohány, cukorrépa, takarmányrépa, édesburgonya, burgonya, csicsóka, beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint az őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. A tilalom nem feltétlen: direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos műveléssel, illetve erózióvédelmi sávok kialakításával a termesztés mégis megengedett.

A megoldások egy táblán belül kombinálhatók is a terület adottságai szerint – a lényeg, hogy a tábla teljes területét lefedje valamelyik erózióvédelmi megoldás.

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

Mikor minősül a táblám 12% feletti területnek?

  • 2 hektárnál kisebb tábla esetén: ha a terület több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű.
  • 2 hektár vagy nagyobb tábla esetén: ha a 12% feletti lejtésű rész nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Buktató: a papíron megosztott tábla nem mindig védi meg!

Ha az Egységes Kérelemben külön táblába rajzolja a növényeket, hogy a tábla ne minősüljön 12% felettinek, ezt a helyszíni ellenőrzés felülírhatja, amennyiben a táblák a valóságban nincsenek jól elkülönítve vetetlen sávval. A helyszínen ugyanis a mért táblaméret és az eróziós fedvény metszete az irányadó, nem a kérelemben rajzolt felosztás.

1. kivétel: direktvetés

Direktvetésnek az minősül, ha a vetőmagot nyitócsoroszlyás vetőgéppel közvetlenül az elővetemény tarlójába juttatják ki, minimális talajbolygatás mellett, külön talajelőkészítés nélkül. A területen szárzúzás, kaszálás és gyomirtás megengedett marad. A direktvetés tényét a helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálják.

2. kivétel: erózióvédelmi sáv kialakítása

Az erózióvédelmi sávot lágy vagy fás szárú növényekkel, 3-20 méteres szélességben, a szintvonalakkal közel párhuzamosan, átlagosan 100 méterenként kell kialakítani. A helyszíni ellenőrzés a gazdálkodói rajz alapján történik, de a helyszíni mérés az irányadó – a kézi rajz alapján elvárt szélességeket önmagukban nem ellenőrzik.

Az erózióvédelmi sáv kialakítására megfelelő megoldás lehet:

  • legfeljebb gabona sortávba vetett haszonnövény, azzal a kikötéssel, hogy termést nem hozhat – például 15 cm magasságban tartva,
  • füves sávok kialakítása vetéssel,
  • cserjés sávok létesítése,
  • méhlegelők vagy zöldugar vetése,
  • spontán zöld növényi borítottság, gyommentesen tartva.

3. kivétel: szintvonalas művelés, és a szőlő teraszok kötelező megőrzése

Ha a gazdálkodó szintvonalakkal párhuzamos művelést folytat, a helyszíni ellenőrzés azt vizsgálja, hogy ez ténylegesen megtörtént-e. Szőlőültetvények esetében emellett külön kötelezettség a teraszok megőrzése – ezt a HMKÁ5 minden 12% feletti lejtésű szőlőültetvényen megköveteli, függetlenül attól, milyen egyéb védekezési módszert alkalmaz a gazdálkodó.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés elsősorban helyszíni vizsgálat keretében történik: azt nézik, hogy a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a fenti előírások betartásra kerültek-e. Egyes elemeket – például a tényleges hasznosítást – a Területi Monitoring Rendszer (TMR) műholdas felvételei is vizsgálják.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre, mely tábláin haladja meg a 12% feletti terület az 1 hektárt (2 ha+ tábláknál), vagy az 50%-ot (2 ha alatti tábláknál).
  • Ha papíron osztja meg a táblát a kivétel elérése érdekében, gondoskodjon arról, hogy a helyszínen is jól látható, vetetlen sáv válassza el a részeket.
  • Erózióvédelmi sáv tervezésekor tartsa be a 3-20 méteres szélességet és a szintvonalakkal párhuzamos, átlag 100 méterenkénti kialakítást.
  • Szőlőültetvényben ne feledkezzen meg a teraszok karbantartásáról – ez önálló, minden esetben kötelező elem.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
vízfolyások menti védelmi sávok HMKÁ4
22 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.22.Szaktanácsadás

Vízfolyások menti védelmi sávok: mekkora távolságot kell tartani, és mit nem szabad kijuttatni?

HMKÁ-sorozatunk negyedik részében a vízfolyások menti védelmi sávok kialakítását, azaz a HMKÁ4 előírást mutatjuk be. A szabály célja egyértelmű: megvédeni az állóvizeket és vízfolyásokat a tápanyag- és növényvédőszer-terheléstől. A gyakorlatban azonban a védőtávolság mértéke víztípusonként eltér, és van néhány buktató is, amire érdemes odafigyelni – ezeket járjuk körül ebben a cikkben.

Milyen anyagok kijuttatása tilos a vízvédelmi sávokban?

A vízvédelmi sávokon nem juttatható ki: műtrágya, szervestrágya (komposzt), növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény, növénykondicionáló készítmény, valamint mikrobiológiai készítmény sem. A tilalom kiterjed a csávázott vetőmagra is – vagyis nem elég magát a szert nem kijuttatni, ha a vetőmag már kezelt állapotban kerül a védett sávba.

Mekkora védőtávolságot kell tartani?

A védőtávolság mértéke a víztípustól függ:

  • völgyzáró gátas halastavaknál a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt, 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban.

Az utolsó eset – az egyéb felszíni vizeknél előírt 5 méteres sáv – 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla legfeljebb 50 méter széles és 1 hektárnál kisebb területű. Ez a kedvezmény kifejezetten a kisebb, keskeny tábláknál segít csökkenteni a kieső területet.

Vízvédelmi sáv

Mi van, ha a MePAR jelöl vizet, de évek óta nincs ott víz?

Fontos tudni: ha a MePAR fedvényen szerepel a felszíni víz, de a területen évek óta láthatóan nem fordul elő, az előírás betartását akkor is vizsgálják. Vagyis a fedvény, nem a helyszíni valós vízborítás számít – egy kiszáradt vagy elmocsarasodott vízfolyás menti sáv is védett marad, amíg a MePAR-ban jelölve van!

Mikor számolható el a sáv AÖP NPLFA területként?

Ha a gazdálkodó a vízvédelmi sávot az Agro-ökológiai Programban NPLFA (nem termelő) területnek kívánja elszámolni – vagyis szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként veteti figyelembe -, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető, gazdasági tevékenység nem folytatható rajta, termény nem hozható le róla, és NPLFA vízvédelmi sávként kell jelölni.

Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés keretében csak azt vizsgálják, hogy folyik-e termelés a sávon – például a mérés alapján a kukoricatábla része-e, vagy szénabálák láthatók-e ott. Ha igen, az NPLFA-elszámolás feltételei nem teljesülnek.

Kivétel a legeltetett állatok trágyájára

A szervestrágyára vonatkozó védőtávolságok nem érvényesek a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Vagyis ha az állatok a vízhez vezető úton természetes módon trágyáznak a sávban, az önmagában nem minősül szabálysértésnek.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés arra irányul, hogy az előírt védőtávolságokon belül kijuttatásra került-e valamelyik felsorolt anyag. Ez két úton történik: szemrevételezéssel – vagyis van-e látható jele istállótrágya-, műtrágya- vagy növényvédőszer-kijuttatásnak -, valamint a Gazdálkodási Naplóban rögzített területadatok alapján. Azt nézik a naplóban, hogy a kijuttatás ténylegesen csak a védőtávolsággal csökkentett területre történt-e.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre a táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely vízfolyások és állóvizek mentén milyen széles sávot kell szabadon hagynia.
  • Csávázott vetőmagnál is számoljon a védőtávolsággal – a vetés önmagában is kijuttatásnak minősül.
  • Ha egy kis, keskeny táblája van egy egyéb felszíni víz mentén, ellenőrizze, jogosult-e a 3 méteres kedvezményes sávra az 50 méteres szélesség és az 1 hektáros méret alapján.
  • NPLFA-elszámolás esetén ügyeljen rá, hogy a sávon semmilyen termelési tevékenység (pl. bálázás) ne legyen látható a helyszíni ellenőrzéskor.

Tehát a HMKÁ4 a vízminőség védelmét szolgálja azzal, hogy víztípusonként eltérő védőtávolságot ír elő a műtrágya, a szervestrágya, a növényvédő és a kondicionáló szerek kijuttatására. A szabály a MePAR-fedvényhez igazodik, nem a tényleges vízborításhoz, és külön figyelmet igényel, ha a sávot AÖP NPLFA területként szeretné elszámolni. Aki ezekkel tisztában van, könnyen elkerülheti a szankciót egy helyszíni ellenőrzés során.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
tarló és nád égetésének tilalma
16 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.16.Szaktanácsadás

Tarló, nád és növényi maradványok égetése: mikor tilos,és mikor mentesül alóla?

HMKÁ-sorozatunk harmadik részében a tarló, nád és növényi maradványok égetésének tilalmát, azaz a HMKÁ3 előírást mutatjuk be. A szabály egyszerűnek tűnik – az égetés főszabály szerint tilos –, a gyakorlatban mégis sok kérdés merül fel: mi számít bizonyítéknak, ha nem a gazdálkodó okozta a tüzet, és hogyan lehet vis maiorral mentesülni egy tűzeset után. Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Mit tilt pontosan a HMKÁ3 előírás?

A szabály egyértelmű: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos. Ez alól egyetlen általános kivétel van – ha zárlati károsító megjelenése esetén a hatóság határozattal kifejezetten elrendeli az égetést. Enélkül a hatósági elrendelés nélkül a tarló felégetése akkor is szabálysértésnek minősül, ha a gazdálkodó jó szándékkal, például gyors talaj-előkészítés vagy kártevőirtás céljából végzi el.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés lényege egyszerű: a hatóság azt nézi, van-e a területen látható jele engedély nélküli égetésnek. Vagyis nem feltétlenül kell a tettenérés – egy leégett tarló vagy elszenesedett növényi maradvány önmagában is elegendő alapot adhat a szabálysértés megállapításához, hacsak a gazdálkodó nem tudja igazolni valamelyik mentesítő körülményt.

Milyen hatósági határozatok mentesítenek az előírás alól?

A gazdálkodó akkor mentesül a jogkövetkezmény alól, ha a leégett tábla vagy táblák vonatkozásában rendelkezik az alábbi hatósági határozatok valamelyikével:

  • az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozata, illetve
  • az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozata.

Ezek a határozatok tehát előzetesen, hatóság által elrendelt égetést igazolnak. Enélkül a saját elhatározásból végzett égetés nem menthető ki utólag ezen a jogcímen.

Mi történik, ha nem a gazdálkodó gyújtotta fel a területet?

Előfordulhat, hogy a tábla felégetése mögött nem a gazdálkodó tevékenysége, hanem gyújtogatás vagy más, rajta kívülálló ok áll. Erre a jogszabály külön megoldást kínál: a már kiadott hátrányos megállapítástól a kedvezményezett észrevételére el lehet tekinteni. Ehhez be kell mutatni a kérdéses időszakban a területen történő gyújtogatásról szóló rendőrségi feljelentést, vagy a tűzoltóság által kiállított igazolást a tűzeset bejelentéséről.

Fontos gyakorlati tanács: ha a tábláján ismeretlen okból tűz keletkezett, mindenképp tegyen rendőrségi feljelentést vagy értesítse a tűzoltóságot, és őrizze meg az erről kapott igazolást – ez az az irat, amellyel egy már kiadott hátrányos megállapítás is megtámadható.

Vis maior bejelentés tűzeset esetén

Ha a tüzet elháríthatatlan külső ok (vis maior) okozta, a gazdálkodó a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított dokumentummal mentesítheti magát.

Gyakorlati tanácsok, hogy elkerülje a szankciót

  • Soha NE végezzen tarló-, nád- vagy növényimaradvány-égetést hatósági elrendelés nélkül – a zárlati károsító elleni védekezés kivétele is csak konkrét hatósági határozattal érvényes.
  • Tűzeset esetén azonnal forduljon a tűzvédelmi hatósághoz vagy a rendőrséghez, és kérje az esetről szóló írásos igazolást.
  • A vis maior bejelentést a lehető legkorábban jelezze, ne várja meg az ellenőrzési jegyzőkönyvet.
  • Őrizze meg az összes idevágó dokumentumot (rendőrségi feljelentés, tűzoltósági igazolás, tűzeseti hatósági bizonyítvány vagy tűzvizsgálati jelentés) – ezek nélkül a mentesítés nem érvényesíthető.

A HMKÁ3 egyszerű, de szigorú szabály: a tarló, a nád és a növényi maradványok égetése tilos, és csak konkrét hatósági határozattal (zárlati károsító vagy természetvédelmi ok) engedélyezett. Ha a tüzet nem a gazdálkodó okozta, a rendőrségi feljelentés vagy a tűzoltósági igazolás segíthet elkerülni a szankciót, elháríthatatlan külső ok esetén pedig a tűzvédelmi hatóság igazolásával élhet a vis maior lehetőségével.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026

Korábbi HMKÁ részletező cikkeinket is olvassa el!

A HMKÁ 1-es szabályt ITT, a HMKÁ2-est pedig IDE kattintva tudja elolvasni.

Bővebben
Mit tilt a HMKÁ2 a MePAR-ban jelölt vizes élőhelyeken és tőzeglápokon? Vízlevezetés, mélyszántás és átalakítás szabályai, valamint a 2026-os mentesítés.
12 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.12.Szaktanácsadás

Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése: mit tilt és mit enged a HMKÁ2?

A vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése az egyik legfiatalabb HMKÁ-előírás. Bár csak 2025-től hatályos Magyarországon, mégis sok gazdálkodót érint, akinek a táblái között MePAR által lehatárolt vizenyős folt található. Ebben a cikkben összefoglalom, pontosan mely területekre vonatkozik az előírás, milyen tevékenységek tilosak rajtuk, és mikor mentesülhet a gazdálkodó a szankció alól akkor is, ha a szabályt megsértette.

Mire vonatkozik pontosan a HMKÁ2 előírás?

A HMKÁ2 lehatárolásának és szabályozásának az EU előírásai szerint minden tagállamban meg kell felelnie. Ennek nyomán Magyarországon egy új MePAR-fedvény készült, amely grafikusan jelöli ki azokat a vizes élőhelyeket és tőzeglápokat, amelyeken az előírásokat be kell tartani. Vagyis nem minden nedvesebb terület esik a szabályozás alá, hanem kizárólag azok, amelyeket a hatóság ténylegesen ezzel a fedvénnyel jelölt meg. Ezért érdemes a saját táblákat összevetni a MePAR aktuális állapotával.

Milyen tevékenységek tilosak az érintett területeken?

A HMKÁ2 fedvénnyel jelölt vizes élőhelyeken és tőzeglápokon az alábbi tevékenységek tilosak, illetve kötelezettségek érvényesek:

  • tilos szántást végezni, valamint a vizet és a talajnedvességet levezetni,
  • a gyomnövények és inváziós fajok terjedését, megjelenését – a talaj arra alkalmas állapotában – meg kell akadályozni,
  • szántó esetében tilos 25 centiméternél mélyebben bármilyen talajművelést végezni,
  • tilos az állandó gyepterületen található, vizenyős területként lehatárolt elemet szántóterületté alakítani,
  • a területen jogszerű földhasználattal kell rendelkezni.

Mikor végezhető mégis termelőtevékenység a vizes élőhelyen?

A tilalom nem jelenti azt, hogy az érintett terület örökre kivonásra kerül a termelésből. A víz természetes úton történő elszivárgása után mezőgazdasági termelőtevékenység végezhető a területen! Az előírás tehát a vízháztartás mesterséges beavatkozással történő megváltoztatását tiltja, nem magát a termelést.

Mikor nem jár szankcióval a szabály megsértése?

Mivel a végleges MePAR-fedvényt csak fokozatosan ismerhették meg a gazdálkodók, a jogszabály átmeneti mentességet biztosít: a 2025. március 28. előtt – vagyis a végleges fedvény megismerése előtt – elkövetett szabálysértés nem járt szankcióval.

Mi történik, ha új vizes folt jelenik meg a táblán?

Előfordulhat, hogy a MePAR-rendszerben egy táblán évközben, vagy éppen az egységes kérelem benyújtása előtt jelenik meg újonnan vizenyős foltként nyilvántartott terület, esetleg egy beruházás ideje alatt változik a jelölt terület. Ilyenkor az illetékes hatóság a KAP II. rendelet előírásai szerint jár el.

2026-os fontos módosítás: ha a MePAR-ban jelölt terület változása a termelőnek nem róható fel, a termelő mentesül a szankciók alól, és a támogatásra való jogosultsága változatlanul fennmarad. Érdemes ezt minden olyan esetben hivatkozási alapként megjelölni, amikor a vizes folt megjelenése vagy változása rajtunk kívülálló okra vezethető vissza.

Miért érdemes odafigyelni a vizes élőhelyekre akkor is, ha nem érintik közvetlenül a gazdaságot?

A vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is: a támogatásra jogosult hektár fogalmának bővülésével azok a területek is támogathatóvá váltak, amelyeken a gazdálkodó – akár önkéntesen – új, vizes jellegű élőhelyet (agro-ökológiai területet) hoz létre és tart fenn. Ezért mindenképp érdemes tisztában lenni a HMKÁ2 szabályaival akkor is, ha a gazdaság jelenleg nem rendelkezik MePAR-ral jelölt vizes folttal.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz: https://novenydoktorkft.hu/online-tudastar/tamogatasi-iranytu-2026/

Bővebben
HMKÁ1 Állandó gyepterület megőrzése
11 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.11.Szaktanácsadás

Állandó gyepterület visszaállítása: mikor kötelező, és mikor mentesül alóla?

Az állandó gyepterület visszaállítása a HMKÁ1 előírás egyik legtöbb kérdést felvető pontja. Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, mikor keletkezik ténylegesen visszaállítási kötelezettsége, és mikor mentesül alóla. Ez a cikk összefoglalja a szabályokat, a kivételeket és azt is, mi történik, ha egy elismert vis maior miatt marad el a visszaállítás.

Mit jelent az állandó gyepterület fenntartási kötelezettsége?

Az állandó gyepterületet országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő arányban kell fenntartani. Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy ha valaki állandó gyepként hasznosított területet az elmúlt két naptári évben más célú területté alakított át, azt visszaállítási kötelezettség terhelheti. Ezért érdemes minden gyepfeltörés előtt tisztában lenni a szabályokkal.

Mikor kell ténylegesen visszaállítani az állandó gyepterületet?

Az állandó gyepterület visszaállítása csak akkor válik kötelezővé, ha az országos gyeparány több mint 5%-kal csökken a 2018-as referenciaarányhoz képest, és emellett az összes gyepterület abszolút értékben is több mint 0,5%-kal csökken. Fontos tudni, hogy ilyen mértékű csökkenés 2018 óta még egyszer sem fordult elő – ennek ellenére minden gazdálkodónak érdemes tisztában lennie a szabállyal, mert a kötelezettség évről évre életbe léphet.

Mikor NEM kell visszaállítani a gyepterületet?

A jogszabály több esetben mentesíti a gazdálkodót a visszaállítási kötelezettség alól:

  • ha a területen erdősítés történt (kivéve karácsonyfa- vagy energetikai faültetvény),
  • ha 0,25 hektár alatti terület került feltörésre,
  • ha a terület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól.

Mi számít gyepfeltörésnek, és mennyi idő áll rendelkezésre a visszaállításra?

A gyep feltörése a gyepnemez teljes megsemmisítését jelenti, ami már 300 m² összefüggő terület feltörésétől kimutatható – ez a küszöbérték, amit a hatóság a helyszíni ellenőrzés során vizsgál. A visszaállítást a következő évi egységes kérelem beadásáig kell elvégezni, az üzem területén belül bárhol, a helyszín tehát szabadon megválasztható. Az újonnan létrehozott vagy visszaállított gyepterületet ezt követően 5 évig fenn kell tartani.

Mi történik, ha vis maior miatt marad el a visszaállítás?

Ha a megelőző évben elismert vis maior miatt nem teljesült a visszaállítás, azt a tárgyévben pótolni kell. Fontos buktató, hogy a tárgyévi állandó gyepterületekre ugyanerre a vis maior eseményre hivatkozva újabb mentesítő vis maior bejelentés már nem fogadható el – vagyis a halasztás csak egyszer vehető igénybe.

Az állandó gyepterület visszaállítása tehát csak szűk körben, országos szintű gyeparány-csökkenés esetén válik kötelezővé, ugyanakkor a 300 m²-es feltörési küszöb, az 5 éves fenntartási kötelezettség és a vis maiorra vonatkozó egyszeri mentesítés mind olyan részletek, amelyeket érdemes minden gyepterülettel gazdálkodónak ismernie, mielőtt bármilyen hasznosítás-váltásba kezd.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz!

Bővebben
akg
21 júl, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.07.21.Szaktanácsadás

Hol kellene tartania az AKG-ban 2026 nyarán? (Ingyenes Webinárium)

Túl vagyunk az Egységes Kérelmek beadásán, de a munka neheze a földeken és a papírok felett csak most kezdődik. Különösen fontos ez az AKG 2. évében, 2026-ban!

Szaktanácsadó cégként, a napi adminisztrációs munkák, Gazdálkodási Naplók (GN) és Tápanyag-gazdálkodási Tervek (TGT) készítése során pontosan látjuk, mekkora teher hárul Önökre. Saját ügyfélkörünk adatösszesítéseiből is tapasztaljuk, hogy a Gazdálkodási Naplók vezetése, az AKG agrotechnikák tervezése (például a melléktermék leforgatások, zöldtrágyázások megvalósítása), és a kötelező kaszálások, permetezések bejelentése folyamatos odafigyelést igényel.

A TMR (Területi Monitoring Rendszer) műholdjai mindent látnak, a mulasztás pedig támogatáscsökkentést vonhat maga után!

Hogy segítsünk eligazodni az előírások útvesztőjében, egy ingyenes, 60 perces élő webináriumot szervezünk!

A webinárium címe: AKG 2. év: meddig kellene eljutni idén?

Időpont: 2026. július 28. (kedd) 11:00 óra

Miről fogunk beszélni?

  • AKG kötelezők: Mire kell figyelni a következő években? Tisztázzuk az aratás utáni szabályokat.
  • Határidők és adminisztráció: Hogyan reagáljunk a MÁK egyeztető leveleire úgy, hogy biztosan elkerüljük a szankciókat? Milyen fontos határidők jönnek, amiket nem szabad elfelejteni?
  • 3 éves stratégia: Mintapéldát adunk a következő 3 évre (2027-2029), hogy mikor, mit és hogyan csináljon a gazdaságában ahhoz, hogy kimaxolja a támogatásokat, és a legkevesebbet bukja az ellenőrzéseken.

Részvételi feltételek és a felvétel visszanézése: Az élő webináriumon való részvétel mindenki számára teljesen ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

REGISZTRÁLOK!

Fontos tudni azonban, hogy a webináriumról készült videófelvételt és a kiegészítő anyagokat csak azoknak biztosítjuk utólag, akik előfizetnek az augusztusban induló AKG Hírlevelünk 2. évfolyamára (mely 2026. augusztustól 2027. augusztusig biztosít folyamatos szakmai támogatást). (Kivétel: Azok a hűséges partnereink, akik az 1. évfolyamra már előfizettek, automatikusan megkapják a felvételt, függetlenül attól, hogy meghosszabbítják-e az előfizetésüket a következő évre!)

👉 Jelentkezzen most, és tegye rendbe gazdasága adminisztrációját még az őszi hajrá előtt! Kattintson ide a regisztrációs űrlap kitöltéséhez!

Bővebben
Fagykárt szenvedtek az ültetvények? Részletes útmutató a káresemény bejelentéséről, Vis Maior kérelmekről, határidőkről és a további adminisztrációs teendőkről.
5 máj, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.05.05.Szaktanácsadás

Súlyos fagykár az ültetvényekben: Mi a teendő? – Útmutató a 2026. évi kárrendezéshez

A 2026. május 1-jei fagyok komoly kihívás elé állították a magyar ültetvénytulajdonosokat. Az alábbiakban pontokba szedtük a legfontosabb teendőket!

Az alapfeltétel: Az Egységes Kérelem (EK) beadása

Mielőtt bármilyen kárbejelentésbe kezdene, ellenőrizze az Egységes Kérelmét!

  • Fontos: Káreseményt (MKR) és Vis Maiort csak olyan területre és kultúrára lehet bejelenteni, amely már szerepel egy benyújtott Egységes Kérelemben.
  • Ha még nem adta be az idei EK-t, tegye meg haladéktalanul, vagy foglaljon időpontot irodánkba, esetleg keresse fel falugazdászát, mert e nélkül a kárrendezési folyamat el sem indulhat!

Kárbejelentés a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerben (MKR)

Ha a fagykár miatt hozamcsökkenést szenvedett, ezt az állami kárenyhítési rendszer felé kell jeleznie.

  • Határidő: A káreseménytől számított 15 napon belül, de tavaszi fagy esetén legkésőbb 2026. május 31-ig.
  • Hogyan? Elektronikusan a Magyar Államkincstár felületén (MKR bizonylat).
  • Szükséges infók: Blokkazonosító, táblasorszám, kultúra, a kár becsült mértéke (%) és a káresemény dátuma (2026.05.01.).
  • Dokumentáció: Fényképek csatolása a kárbejelentéshez nem kötelező, de szakmai szempontból javasoljuk a saját archívumuk és a Gazdálkodási Napló naprakész vezetését az esetleges későbbi ellenőrzések miatt.

Mikor adjunk be Vis Maior kérelmet?

A kárbejelentés a pénzbeli kárenyhítésről szól, a Vis Maior viszont a támogatási feltételek (pl. AÖP, AKG, ÖKO) alóli mentességről.

  • Mikor van értelme? Ha a fagy miatt elmarad a vállalt minimális hozam, vagy az ültetvény kipusztulása miatt nem tarthatók a kötelezettségek (pl. tőszám).
  • Határidő: Az esemény bekövetkezésétől (május 1.) számított 21 napon belül (2026. május 22.).
  • Elhatárolás: Míg a káreseményt május végéig ráérünk jelenteni, a Vis Maior bejelentésre kevesebb idő áll rendelkezésre!

Ne feledkezzen meg a folytatásról! (Fontos határidők!)

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a tavaszi adminisztráció után hátradőlnek. A folyamat azonban itt nem ér véget:

  • Kárenyhítési hozzájárulás megfizetése: A kifizetés alapfeltétele, hogy a terület alapú hozzájárulást határidőre (szeptember 15-ig) fizesse be. Ennek elmaradása jogvesztő!
  • Kifizetési kérelem (november): A tényleges kárenyhítő juttatás iránti igényt november 1. és november 30. között kell benyújtani! Itt kell majd nyilatkozni a ténylegesen betakarított hozamról.

Összefoglalva:

TeendőHatáridőCél
EK benyújtásaMielőbb!Minden további kérelem alapja.
Vis Maior jelzés21 nap Mentesség a szankciók alól, csak akkor kell beadni, ha kötelezettséget nem tud teljesíteni!
MKR Kárbejelentés2026. május 31.Jogosultság a kárenyhítő juttatásra.
Hozzájárulás fizetése2026. szeptember 15.A kifizetés pénzügyi feltétele.
Kifizetési kérelem2026. november 30.A pénz tényleges igénylése.

Ne feledje: ha nem rendelkezik az adott kultúrára mezőgazdasági biztosítással, a megállapított kárenyhítésnek csak az 50%-át kaphatja meg.

Várjuk Önöket a Növénydoktor Kft. irodájában személyes konzultációra és az adminisztráció precíz elvégzésére.

Találkozók

Tisztelettel:

A Növénydoktor Kft. csapata

Bővebben
TMR rendszer, HMKÁ 7, vetésváltás 2026, kaszálás bejelentés, AKG mentesség, mezőgazdasági adminisztráció, Növénydoktor Kft.
30 ápr, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.04.30.Szaktanácsadás

TMR ellenőrzés, kaszálás bejelentés és vetésváltás: Mire kell figyelni 2026-ban?

Idén a gazdálkodóknak már nemcsak a technológiai fegyelemre, hanem a precíziós adminisztrációra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. Az alábbiakban összegezzük a legfontosabb változásokat és szakmai elvárásokat.

1. Vetésváltási szabályok (HMKÁ 7) és a „tiltott” növények

A vetésváltás szabályrendszere (16/2024. AM rendelet) bizonyos kultúrák esetében abszolút tilalmat fogalmaz meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a 10 hektár alatti szántóterület nem mentesít ezen korlátozás alól.

  • Önmaguk után nem termeszthető kultúrák: Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye. Ezeket a növényeket tilos két egymást követő évben ugyanazon a területen termeszteni. Kivéve, ha a HMKÁ 7-et diverzifikációval teljesíted, vagy, ha szabályos másodvetést/zöldtrágyát iktatsz be közé.
  • 30 hektár alatti mentesség: A 2026-os év sajátossága, hogy a 30 hektár alatti összterülettel rendelkező termelők esetében a HMKÁ 7. tekintetében nem alkalmaznak jogkövetkezményt. Ez azonban szakmai szempontból nem mentesít a talajegészség megőrzésének felelőssége alól.

2. Kaszálás bejelentési kötelezettség és határidők

A Natura 2000 területeken, valamint az AKG gyep vállalásokban a kaszálás megkezdése előtt bejelentési kötelezettség még mindig fennáll.

  • Bejelentési határidő: A munkavégzés megkezdése előtt legalább 5 munkanappal kötelező regisztrálni a műveletet az elektronikus felületen.
  • Adminisztrációs feltétel: Június 10. után csak akkor nyújtható be bejelentés, ha az érintett tábla szerepel a június 9-ig beadott Egységes Kérelemben.

3. Mentességek és a zöldtakaró folytonossága

Az AKG vállalásokban (zöldtrágyázás, istállótrágyázás kiváltása) alkalmazható mentesség alapja a folyamatos zöld növényi borítottság a zöldugar és szálas fehérje kultúrákban.

  • 30 napos szabály: Ez az évelő kultúrák (pillangósok, gyógynövények, zöldugar, méhlegelő) megléte esetén érvényesíthető, ha a kultúraváltások között nem telik el 30 napnál több.
  • Mentességet megszüntető műveletek: Azonban léteznek olyan agrotechnikai műveletek, amelyek azonnal megszakítják a folyamatosságot, mert drasztikusan megbolygatják a talajfelszínt és a vegetációt, így a mentesség alapja elvész: Istállótrágya, biogáziszap vagy melléktermék bedolgozása, középmélylazítás elvégzése. Amennyiben e műveletek a 30 napos váltási időszakon belül megtörténnek, a folyamatos borítottság vélelme megszűnik, és az alapvállalás teljesítése kötelezővé válik.
  • Figyelem: Amennyiben a gazdálkodó a zöldtrágyázást vagy trágyázást plusz vállalásként választotta, semmilyen esetben nincs lehetőség a mentesülésre!

4. TMR Monitoring – A műholdas ellenőrzés új szintje

A Területi Monitoring Rendszer mára már nemcsak a tábla meglétét, hanem a biológiai realitást is vizsgálja:

  • Tőszám és beállottság: A műholdképek alapján elemzik az állomány sűrűségét és egyenletességét.
  • Geometria és alakelemzés: A ténylegesen megművelt terület határainak egyeznie kell a kérelemben rajzolt poligonokkal.
  • Gyepfeltörés detektálása: A gyepek és zöldugarok idő előtti feltörését a rendszer automatikusan jelzi.

Felkészülés a digitális és szakmai precizitásra

A 2026-os évben az adminisztrációs hibák közvetlen kifizetési veszteséget okozhatnak. A mentességek ismerete és a határidők betartása elengedhetetlen a gazdaság stabilitásához.

A Növénydoktor Kft. csapata kész segítséget nyújtani a Gazdálkodási Napló naprakész vezetésében, a vetésterv optimalizálásában és a TMR jelzések szakszerű kezelésében. Ne hagyja, hogy egy adminisztrációs hiba veszélyeztesse támogatásait!

Növénydoktor Kft.

Szakértelem a földeken, precizitás az adminisztrációban.

Bővebben
2026-os EK mikor indul?
2 ápr, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.04.02.Szaktanácsadás

Április 15-én nyílik az Egységes Kérelem felülete: Készüljön fel velünk a támogatások igénylésére!

A tavasz nemcsak a földeken zajló munkálatok, hanem az adminisztráció szempontjából is az év egyik legforgalmasabb időszaka a gazdálkodók életében. Április 15-én hivatalosan is megnyílik az Egységes Kérelem (EK) beadási felülete. A területalapú és az ehhez kapcsolódó egyéb agrártámogatások igénylése biztosítja a gazdaságok pénzügyi stabilitását, így a pontos és határidőre történő benyújtás kritikus fontosságú.

Ne bízza a véletlenre a beadást!

Az agrártámogatási rendszer, a feltételesség szabályai és az Agro-ökológiai Program (AÖP) előírásai évről évre egyre összetettebbé válnak. Egy apró adminisztrációs hiba, a határidők elmulasztása, vagy egy rosszul értelmezett jogszabály komoly pénzügyi veszteséget – akár a támogatások csökkentését vagy megvonását – vonhatja maga után.

A Növénydoktor Kft. szakértői csapata naprakész tudással rendelkezik a legújabb támogatási rendeletekről, így garantáljuk, hogy kérelme hibátlanul és a maximális támogatási potenciál kihasználásával kerül beadásra.

Biztosítsa be a helyét: Foglaljon időpontot most!

A beadási időszakban a kapacitások hamar betelnek, ezért arra kérjük gazdálkodó partnereinket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra az ügyintézést. A gördülékeny közös munka és a várakozási idő minimalizálása érdekében már most lehetősége van időpontot foglalni hozzánk a kérelem benyújtására.

Kattintson az alábbi linkre, és válassza ki az Önnek legmegfelelőbb időpontot:

👉 Időpontfoglalás az Egységes Kérelem beadására

Több mint kérelem: Teljes körű agrár adminisztráció egész évben

Az Egységes Kérelem beadása csupán a jéghegy csúcsa. A sikeres és büntetésektől mentes gazdálkodáshoz egész évben folyamatos és precíz dokumentációra van szükség. A Gazdálkodási Napló (GN) naprakész vezetése, az e-permetezési napló feltöltése, a nitrátjelentések elkészítése és a hatósági ellenőrzésekre való felkészülés mind jelentős időt és energiát vesznek el a tényleges termelőmunkától.

Miért bajlódna a papírmunkával, ha ránk is bízhatja? Szakértőink leveszik a válláról a hivatali ügyintézés és a dokumentáció terhét, hogy Ön arra koncentrálhasson, amihez a legjobban ért: a gazdálkodásra.

Ismerje meg szolgáltatásainkat, és tegye zökkenőmentessé a mindennapokat:

👉 Teljes körű mezőgazdasági szaktanácsadás és ügyintézés

Készüljünk fel együtt az április 15-i nyitásra! Várjuk jelentkezését, hogy az idei év is adminisztrációs stressztől mentes és pénzügyileg sikeres legyen.

Bővebben