Szaktanácsadás

Az idei aszály után sok gazdálkodóban felmerül a kérdés: kell-e vis maiort bejelentenie, ha egy támogatási feltételt nem tudott teljesíteni? 2026-ban erre először két válasz is van. Az egyik a megszokott, kérelemre induló vis maior bejelentés, amelynek szabályait a Kincstár egységes kérelemhez (EK) kiadott vis maior kézikönyve írja le. A másik az új, automatikus vis maior: a 2026. július 1. és augusztus 18. közötti országos aszály miatt bizonyos kötelezettségeknél sem kérelmet, sem igazolást nem kell benyújtani. Összefoglaljuk mindkettőt, és megmutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

Röviden: amit érdemes tudnia

• Automatikus vis maior: az IH 112/2026. sz. közleményének jegyzékében szereplő kötelezettségeknél az aszály miatti nem teljesítés külön bejelentés és igazolás nélkül mentesül a jogkövetkezmények alól.
• Nem mindenre vonatkozik: ami nincs a jegyzékben, arra továbbra is a hagyományos vis maior bejelentés az út.
• Határidő a hagyományos bejelentésnél: az esemény bekövetkezésétől számított 21 nap, de legkésőbb 6 hónap.
• AKG és ÖKO: a 2026. évi aszály miatti vis maior nem számít bele a legfeljebb három alkalomba, a július 1. – szeptember 1. között vetett, de ki nem kelt zöldtrágya-másodvetés pedig teljesítettnek minősül.
• A vis maior nem kárbejelentés: a kárenyhítés egy külön rendszer, az aszálykárt ott 2026. szeptember 30-ig lehetett bejelenteni.

Mi számít vis maiornak?

A vis maior (elháríthatatlan külső ok) szabályait a 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet rögzíti. A Kincstár akkor ismer el egy rendkívüli körülményt vis maiorként, ha az igazoltan bekövetkezett, be lett jelentve, és két feltétel egyszerre teljesül:

1. előre nem látható módon következett be, és
2. az általában elvárható gondossággal sem, vagy csak aránytalan beavatkozással lehetett volna elhárítani.

Tipikus példa a belvíz, a jég, a fagy vagy az aszály, ha emiatt a bejelentett növény kipusztult, nem vethető el, vagy egy jogcím-specifikus előírást (például kaszálást, silózást) nem lehet betartani.

A vis maior bejelentés általános szabályai az egységes kérelemben

A Kincstár 2026-os felhasználói kézikönyve (W0263 vis maior bejelentés) részletesen leírja, hogyan kell vis maiort bejelenteni az egységes kérelemhez kapcsolódóan. A legfontosabb szabályok:

Hol és mikor lehet bejelenteni?

• Felület: elektronikusan, KAÜ-azonosítással a W0263 felületen, vagy a mobilGazda alkalmazásban.
• Előfeltétel: az egységes kérelemnek (W0261) már beadottnak kell lennie, és nem lehet szerkesztés alatt másik kérelem, adatváltozás vagy vis maior bejelentés.
• Határidő: a vis maior bekövetkezésétől számított 21 napon belül. Ha az esemény magát a bejelentést is akadályozza, akkor attól számított 21 napon belül, amikor a gazdálkodó erre képessé válik, de legkésőbb 6 hónapon belül.
• Időzítés: a Kincstár azt javasolja, hogy akkor jelentse be, amikor az esemény már véget ért, és egyértelmű a kár (kipusztult a növény, biztosan nem vethető el a tervezett kultúra). Hosszan tartó aszálynál érdemes a mobilGazdában bejelenteni, majd az esemény végén pontosítani az adatokat.
• Vonatkozási év: a bejelentés minden tétele arra a gazdálkodási évre vonatkozik, amely a „Vis maior vonatkozási éve” mezőben szerepel. Két különböző évre két külön bejelentés kell.

Milyen igazolás kell?

A bejelentés csak akkor teljes, ha az eseményt alátámasztó dokumentumot is beküldi, elektronikusan, a bejelentéssel együtt (jpg vagy pdf, legfeljebb 25 MB). Ha egyszeri hiánypótlási felszólítás után sem érkezik meg, a kérelmet elutasítják.

Kivétel a természeti csapás és a szélsőséges időjárás (a tűzeset kivételével), valamint az állat- vagy növényállományt sújtó járványos megbetegedés, károsító. Ezeket egyszerűsített eljárásban kezelik: elég a bejelentés, a vármegyei kormányhivatal kivizsgálja az eseményt, és igazolást állít ki.

Mit kell megadni táblánként?

• a vis maiorral érintett terület méretét és a vis maior utáni hasznosítási kódot (azt, ami az esemény után ténylegesen a területen van),
• az esemény típusát, kezdetét és végét (csak múltbeli dátum lehet),
• ha újravet, a tervezett vetési időt; a tényleges vetést, majd a betakarítást vagy beforgatást pedig az elvégzését követő 15 napon belül kell bejelenteni,
• a vis maior eset rövid leírását (táblánként legalább 20, a kérelem egészére vonatkozóan legalább 30 karakter), lehetőleg az érintett jogcímek és előírások megnevezésével,
• ha a feltételesség (korábban kölcsönös megfeleltetés) valamelyik előírását nem tudja betartani, a táblánál a KM/Feltételesség jelölőnégyzetet.

Gyakori buktatók

• A terméskiesés nem vis maior. A puszta hozamcsökkenést nem a W0263 felületen kell jelezni. Kivétel a termeléshez kötött szemes fehérjenövény-, szálastakarmány- és rizstermesztési támogatás, valamint a dohány szerkezetátalakítási program, ahol a minimális termésmennyiség miatt indokolt lehet.
• A kárenyhítés külön rendszer. A kárenyhítő juttatáshoz a káreseményt a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben kell bejelenteni, nem a vis maior felületen.
• A mentesség csak az esemény végéig tart. Növényalapú jogcímeknél az esemény befejezése után a be nem tartott előírást teljesíteni kell.
• A művelésre alkalmas állapot vis maior esetén is kötelező. A területen nem lehet nagymértékű gyomosodás, ültetvényben pedig a hiányzó vagy kiszáradt tőkék aránya nem haladhatja meg a 30%-ot.
• Előbb a vis maiort, aztán az adatváltozást. Ha egy vis maiorral érintett tábla területe az aktualizálás miatt kisebb lenne a bejelentett vis maioros területnél, az súlyos hiba. Ilyenkor először a vis maior felületen kell javítani.
• AKG-s ötéves vállalások. A zöldtrágyázásra, istállótrágya- vagy biogáziszap-kijuttatásra, középmély lazításra, melléktermék-beforgatásra a kötelezettségvállalás 5 éve áll rendelkezésre, ezekre a vis maior bejelentést az ST AKG 2024-ben nem fogadják el.

Újdonság: automatikus vis maior az aszály miatt

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 2026. július 1. és augusztus 18. között az ország teljes területére aszályt hirdetett, és ezt vis maior eseményként is elismerte. Ehhez módosították a vis maior rendeletet, a részleteket pedig a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 112/2026. sz. közleménye (2026. október 14.) rögzíti. Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelte: a termelők könnyítéseként először alkalmazható olyan vis maior, amelyhez nem kell külön bejelentést tenni.

A lényeg: ha az aszály miatt nem tudott teljesíteni egy kötelezettséget, és az szerepel a közlemény jegyzékében, akkor nem kell vis maior kérelmet beadnia, és az aszályt sem kell igazolnia. A Kincstár ezt hivatalból kezeli.

Mire nem vonatkozik?

• Nem minden előírásra. A jegyzék tételesen, jogcímenként és előírásonként megmondja, mi mentesül és mi nem. Például a gyepek kaszálásánál előírt 10 cm-es tarlómagasság mentesül, a tarlóégetés tilalma vagy a felszíni vizek menti védősáv szabályai viszont nem.
• Csak a támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségekre. A természetvédelmi, növényegészségügyi és más jogszabályi előírások alól nem ad felmentést.
• Nem helyettesíti a kárbejelentést. Aki kárenyhítést szeretne, annak az aszálykárt a kárenyhítési rendszerben kellett jeleznie, 2026. szeptember 30-ig.

Külön könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban

• Zöldtrágyázás: a 2026. július 1. és szeptember 1. között zöldtrágyázás céljából elvetett és az egységes kérelemben bejelentett másodvetés akkor is teljesítettnek számít, ha az aszály miatt nem vagy csak gyéren kelt, és a bedolgozás elmaradt.
• A „három alkalom” szabály: a 2026. évi aszály miatt automatikusan vagy egyedileg elfogadott vis maior nem számít bele a programban legfeljebb háromszor igénybe vehető vis maior esetek közé.
• Egyszer teljesítendő vállalások: az öt év alatt egyszer elvégzendő vállalások (például a zöldtrágyázás) teljesítését csak a program végén, az 5. évi kifizetésnél ellenőrzik, így egy idei elmaradás még pótolható.

Az AKG- és ÖKO-felhívások módosításairól korábbi cikkünkben részletesen írtunk: Aszály miatti könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Teendők lépésről lépésre

1. Gyűjtse össze, mit nem tudott teljesíteni. Táblánként vegye sorra, hol maradt el vetés, kelés, kaszálás, legeltetés, takarónövény vagy más vállalás az aszály miatt.
2. Nézze meg a jegyzéket. Ha az elmaradt kötelezettség „mentesül” besorolású, és az ok a július 1. – augusztus 18. közötti aszály, nincs teendője. Érdemes azért fotókat, gazdálkodási napló bejegyzéseket megőrizni az állapotról.
3. Ami nem mentesül, vagy más időszakra esik, azt jelentse be. Ezekre a hagyományos vis maior bejelentés vonatkozik, a 21 napos, illetve legfeljebb 6 hónapos határidővel, igazolással.
4. AKG-ban és ÖKO-ban ne féljen a bejelentéstől. Az idei aszály miatti vis maior nem fogyasztja a három alkalmas keretet.
5. A termeléshez kötött támogatásokat nézze meg külön. A szemes fehérje- és szálastakarmány-növényeknél a terméskiesés miatt indokolt lehet bejelentés, és sok állattartási előírás nem tartozik az automatikus körbe.
6. Pótolja, amit lehet. A mentesség az esemény végéig szól. Ami az aszály után már teljesíthető (például a művelésre alkalmas, gyommentes állapot), azt teljesíteni kell.
7. Vezesse naprakészen a gazdálkodási naplót. A vis maior utáni vetést, beforgatást, betakarítást a naplóban és a vis maior felületen is rögzíteni kell, a vis maior felületen 15 napon belül.

Gyakori kérdések az automatikus vis maiorról

Kell-e kérelmet beadnom az aszály miatt?

Ha az elmaradt kötelezettség szerepel az IH 112/2026. sz. közleményének jegyzékében „mentesül” besorolással, nem. Minden más esetben a hagyományos vis maior bejelentés szükséges.

Kell-e igazolást csatolnom?

Az automatikus körben nem. Az országosan kihirdetett aszály miatt a hagyományos bejelentésnél sem kell külön igazolni az aszály tényét, a többi vis maior eseménynél viszont a kézikönyv szerinti dokumentumokra szükség van.

A vis maior bejelentéssel kárenyhítést is kapok?

Nem. A vis maior csak a támogatási feltételek alóli mentesülést szolgálja. A kárenyhítő juttatáshoz külön kárbejelentés kell a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben.

Mi a helyzet a tavaszi vagy az augusztus 18. utáni aszállyal?

Az automatikus vis maior a július 1. – augusztus 18. közötti időszakra szól. Más időszakra eső eseménynél a szokásos szabályok szerint kell bejelentést tenni.

Bízza ránk a teljes ügyintézést

Ha Ön is biztonságban szeretné tudni a támogatását, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Források

• Magyar Államkincstár: Felhasználói kézikönyv – Egységes kérelem, Vis maior bejelentés (W0263), 2026, 1.0 verzió
• A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 112/2026. sz. közleménye
• A mentesítéssel érintett kötelezettségek jegyzéke (PDF)
• NAK: Aszály miatti könnyítés a gazdálkodóknak: új, automatikus vis maior szabályok léptek életbe

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 2026. október 13-án két közleményben módosította az agrár-környezetgazdálkodási (AKG, KAP-RD19a-1-24) és az ökológiai gazdálkodási (ÖKO, KAP-RD20a-1-24) támogatás felhívását. A módosítások célja, hogy az idei aszály miatt senki ne veszítse el a támogatását, ha a vállalását emiatt nem tudta az előírások szerint teljesíteni. Összefoglaljuk, mi változott, és mit jelent ez a gazdálkodóknak.

1. Az aszály miatti vis maior nem számít bele a „három alkalomba” (AKG és ÖKO)

Mindkét felhívásban (11.3. fejezet, 2. pont) szerepel egy kizárási szabály: ha ugyanazon a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen (KET) legalább három alkalommal fordult elő a Kincstár által elismert vis maior, ami miatt nem lehetett az előírások szerint gazdálkodni, akkor azt a KET-et kizárják a kötelezettségvállalás hátralévő idejére. A már kifizetett támogatást ilyenkor nem kell visszafizetni, de a további évekre nem jár.

Az újdonság: az aszály miatti vis maior mostantól nem számít bele ebbe a háromba. Ha egy területen aszály miatt kellett vis maiort bejelenteni – akár idén, akár több évben is –, emiatt a terület nem esik ki a vállalásból.

2. Másodvetésű zöldtrágya: 2026-ban akkor is teljesítettnek számít, ha nem kelt ki (AKG)

Az országos aszály miatt sok helyen a másodvetésű zöldtrágya ki sem kelt, vagy csak foltokban. A közlemény szerint 2026-ban a zöldtrágyázás teljesítettnek számít, ha:

• a zöldtrágyát 2026. július 1. és szeptember 1. között vetették el, és
• a zöldtrágya szerepel az Egységes Kérelemben.

Ilyenkor nem vizsgálják, mekkora lett a talajborítottság, be lett-e dolgozva a zöldtrágya, és volt-e róla bejelentés. Fontos: ez a könnyítés csak a 2026-os évre vonatkozik.

3. Vis maior után fekete ugar: az eredeti főnövény számít a vetésszerkezetnél (AKG)

Ha egy kár után a területet fekete ugarként hagyták, az eddig gondot okozhatott a vetésszerkezet ellenőrzésénél, mert a fekete ugart „egyéb kultúrának” vették. Így előfordulhatott, hogy emiatt nem teljesült az előírt vetésszerkezet.

2026-tól, ha a gazdálkodó a vis maior bejelentésben fekete ugart jelöl meg, a vetésszerkezet ellenőrzésénél azt a főnövényt veszik figyelembe, amelyet a vis maior előtt az Egységes Kérelemben bejelentett. A 2025-ös évre vonatkozó szabály nem változott.

Összefoglaló táblázat

Változás	Kit érint?	Mit jelent?
Az aszályos vis maior nem számít bele a 3 alkalomba	AKG és ÖKO	Az aszály miatt nem zárják ki a területet a vállalásból
Ki nem kelt másodvetésű zöldtrágya	AKG, 2026	Teljesítettnek számít, ha július 1. és szeptember 1. között vetették, és szerepel az EK-ban
Fekete ugar vis maior után	AKG, 2026-tól	A vetésszerkezetnél az EK-ban bejelentett főnövény számít

Mi a teendő?

• Nézze át, melyik területén nem kelt ki a másodvetésű zöldtrágya, és ellenőrizze, hogy a vetés ideje és az EK-ban való szerepeltetés megfelel-e a fenti feltételeknek.
• Ha aszálykár miatt fekete ugarként hagyott egy táblát, nézze meg, hogy ez szerepel-e a vis maior bejelentésben.
• Ha korábban aszály miatt adott be vis maiort, emiatt nem kell a terület kizárásától tartania.

Az eredeti közlemények: 110/2026. számú közlemény (AKG) és 111/2026. számú közlemény (ÖKO).

Ha bizonytalan abban, hogy a saját vállalását hogyan érintik a változások, vagy segítség kell a vis maior bejelentéshez, a Növénydoktor Kft. átnézi Önnel a vállalását, és teljes körűen átveheti az adminisztrációt.

Bízza ránk AKG- és ÖKO-vállalásának adminisztrációját – vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolatfelvétel

Szerző: Pálné Dr. Harcsa Marietta – ügyvezető növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó, Növénydoktor Kft. (NAK-SZ-1096)