Állandó gyepterület visszaállítása: mikor kötelező, és mikor mentesül alóla?
Az állandó gyepterület visszaállítása a HMKÁ1 előírás egyik legtöbb kérdést felvető pontja. Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, mikor keletkezik ténylegesen visszaállítási kötelezettsége, és mikor mentesül alóla. Ez a cikk összefoglalja a szabályokat, a kivételeket és azt is, mi történik, ha egy elismert vis maior miatt marad el a visszaállítás.
Mit jelent az állandó gyepterület fenntartási kötelezettsége?
Az állandó gyepterületet országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő arányban kell fenntartani. Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy ha valaki állandó gyepként hasznosított területet az elmúlt két naptári évben más célú területté alakított át, azt visszaállítási kötelezettség terhelheti. Ezért érdemes minden gyepfeltörés előtt tisztában lenni a szabályokkal.
Mikor kell ténylegesen visszaállítani az állandó gyepterületet?
Az állandó gyepterület visszaállítása csak akkor válik kötelezővé, ha az országos gyeparány több mint 5%-kal csökken a 2018-as referenciaarányhoz képest, és emellett az összes gyepterület abszolút értékben is több mint 0,5%-kal csökken. Fontos tudni, hogy ilyen mértékű csökkenés 2018 óta még egyszer sem fordult elő – ennek ellenére minden gazdálkodónak érdemes tisztában lennie a szabállyal, mert a kötelezettség évről évre életbe léphet.
Mikor NEM kell visszaállítani a gyepterületet?
A jogszabály több esetben mentesíti a gazdálkodót a visszaállítási kötelezettség alól:
- ha a területen erdősítés történt (kivéve karácsonyfa- vagy energetikai faültetvény),
- ha 0,25 hektár alatti terület került feltörésre,
- ha a terület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól.
Mi számít gyepfeltörésnek, és mennyi idő áll rendelkezésre a visszaállításra?
A gyep feltörése a gyepnemez teljes megsemmisítését jelenti, ami már 300 m² összefüggő terület feltörésétől kimutatható – ez a küszöbérték, amit a hatóság a helyszíni ellenőrzés során vizsgál. A visszaállítást a következő évi egységes kérelem beadásáig kell elvégezni, az üzem területén belül bárhol, a helyszín tehát szabadon megválasztható. Az újonnan létrehozott vagy visszaállított gyepterületet ezt követően 5 évig fenn kell tartani.
Mi történik, ha vis maior miatt marad el a visszaállítás?
Ha a megelőző évben elismert vis maior miatt nem teljesült a visszaállítás, azt a tárgyévben pótolni kell. Fontos buktató, hogy a tárgyévi állandó gyepterületekre ugyanerre a vis maior eseményre hivatkozva újabb mentesítő vis maior bejelentés már nem fogadható el – vagyis a halasztás csak egyszer vehető igénybe.
Az állandó gyepterület visszaállítása tehát csak szűk körben, országos szintű gyeparány-csökkenés esetén válik kötelezővé, ugyanakkor a 300 m²-es feltörési küszöb, az 5 éves fenntartási kötelezettség és a vis maiorra vonatkozó egyszeri mentesítés mind olyan részletek, amelyeket érdemes minden gyepterülettel gazdálkodónak ismernie, mielőtt bármilyen hasznosítás-váltásba kezd.
Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz!
