A Natura 2000 érzékeny gyepterületek átalakítása és felszántása még hatósági engedéllyel sem lehetséges. A HMKÁ9 előírásai és a 300 m2-es tolerancia.

Natura 2000 gyepterületek átalakításának és felszántásának tilalma: mit ír elő a HMKÁ9?

A HMKÁ-sorozat záró részében a legszigorúbb előírást mutatjuk be: a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek védelmét. Ezeknél a feltörés még hatósági engedéllyel sem menthető ki – csak két, szűken meghatározott kivétel létezik.

Mit ír elő a HMKÁ9?

A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, valamint a gyepnemez megbontása tilos.

FIGYELEM: A támogatások szempontjából ezeknek a területeknek a feltörése vagy felszámolása még a természetvédelmi hatóság erre irányuló engedélyével sem lehetséges. Ez szigorúbb szabály, mint a Feltételesség több más előírásánál, ahol egy hatósági engedély kimentheti a gazdálkodót – itt nem.

Két eset, amikor nem minősül átalakításnak

A jogszabály két, egymástól jól elkülöníthető esetet határoz meg, amikor a gyepterület érintése nem számít a HMKÁ9 szerinti átalakításnak:

  • Ha a természetvédelmi hatóság engedélyével a gyepterület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól, és ez nem érinti a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerinti alaptámogatás igénybevételét.
  • Ha a természetvédelmi hatóság engedélyével – a gyepterület átalakítása nélkül – agrárerdészeti rendszer jön létre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott támogatói okirat szerint.

Mindkét esetben feltétel a természetvédelmi hatóság előzetes engedélye. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a gyepterület szabadon átalakítható, hanem hogy a jogszabály által pontosan körülhatárolt célra, engedéllyel végzett beavatkozás nem esik a tilalom alá.

A 300 m²-es változásvezetési tolerancia

A helyszíni ellenőrzés során a feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha a környezeti szempontból érzékeny állandó Natura 2000 gyepterület a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben – ez 300 négyzetméter – feltörésre vagy átalakításra kerül.

FIGYELEM: A feltörés szankcióval jár, és minden esetben visszaállítási kötelezettséget von maga után! Azaz a gyepterületet vissza kell állítani eredeti állapotába, a bírság megfizetése ettől önmagában nem mentesít.

Mikor merül fel a szándékosság gyanúja?

A szándékosság ténye különösen akkor merülhet fel, ha olyan érzékeny állandó gyepterület kerül feltörésre, amelyre a gazdálkodó egyidejűleg Natura 2000 gyepterületekre nyújtott kompenzációs támogatást is igényelt.

Általánosságban a szándékosság gyanúja akkor vetődik fel, ha a gazdálkodó vagy képviselője tudatában van annak, hogy a tanúsított magatartása vagy mulasztása a támogatásokkal összefüggésben jogosulatlan előny megszerzését, annak fenntartását, vagy kedvezőbb elbírálást biztosít számára, mint amit a magatartás vagy mulasztás nélkül elérhetne.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a helyszínen méri fel, hogy a Natura 2000 gyepterületen történt-e feltörés vagy átalakítás, és ha igen, milyen mértékben – a 300 m²-es toleranciahatár figyelembevételével. A toleranciahatár feletti beavatkozás automatikusan feltörésnek minősül, függetlenül a szándéktól, ugyanakkor a szándékosság ténye súlyosbító körülményként értékelhető.

A HMKÁ9 a Feltételesség egyik legszigorúbb előírása: a Natura 2000 érzékeny gyepterületek felszántása vagy átalakítása gyakorlatilag semmilyen körülmények között nem megengedett, csak a jogszabály által pontosan meghatározott két kivétel esetén, és mindig hatósági engedéllyel. A 300 m²-es tolerancia szűk mozgásteret ad, a feltörés pedig mindig visszaállítási kötelezettséggel jár.

Ezzel a résszel a teljes HMKÁ-sorozat (HMKÁ1–HMKÁ9) elérhető a honlapunkon – az állandó gyepterületek visszaállításától a vízvédelmi sávokon, a talajerózió elleni védekezésen és a vetésváltáson át a tájképi elemek megőrzéséig.

Bővebben
fakivágási tilalom

Tájképi elemek megőrzése és a fakivágási tilalom: mit ír elő a HMKÁ8?

2025-től egyszerűsödött a biológiai sokféleség megőrzésének előírása: a szántóterületeken kötelezően kialakítandó 4-7%-os nem termelő terület kikerült a HMKÁ8-ból. Két kötelezettség maradt: a védett tájképi elemek megőrzése és a fakivágási tilalom a költési és fiókanevelési időszakban.

Mi változott 2025-től?

2025-től a HMKÁ8 előírásai közül kikerült a szántóterületeken kötelezően alkalmazandó 4-7% nem termelő terület és tájképi elemek kialakítása. Helyette új, önkéntesen vállalható gyakorlat jelent meg az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretein belül. A HMKÁ8 szabályrendszerében két kötelező előírás maradt:

  • a védett tájképi elemek (gémeskút, kunhalom, kis kiterjedésű tó, fa- és bokorcsoport, magányosan álló fa, terasz) tartós megőrzése,
  • a fás szárú növényzet kivágására vonatkozó tilalom a költési és fiókanevelési időszakban.

1. Védett tájképi elemek megőrzése

A MePAR-ban lehatárolt védett tájképi elemek megőrzése kötelező – ezek eltérő szabályok szerint, de egységesen tilos a károsításuk vagy területük csökkentése.

Gémeskút

A gémeskutakat fedvény jelzi. A gazdálkodóknak ezeket úgy kell megőrizniük, hogy az eredeti állapotuk se romolhasson – állagmegóvás és karbantartás szükséges.

Kunhalom

A kunhalmokat fedvény jelzi. A kunhalmok a tábla részét képezik, a területmérés során beleszámítanak a tábla területébe, és a valós területük nem lehet kisebb a fedvény szerinti területnél. A kunhalom teljes területén tilos a talajmunkák végzése, kivéve, ha az a visszagyepesítést szolgálja.

Magányosan álló fa

A magányosan álló fákat fedvény jelzi. Magányosan álló fának az a szántóterületen önállóan, egymagában álló fa számít, amelynek lombkoronája legalább 4 méter átmérőjű. Kivágásuk tilos.

FIGYELEM: Ha a jelzett helyen található fa kiszáradt, ez önmagában nem számít az előírás megsértésének – de ezt vis maiorként, fényképpel alátámasztva be kell jelenteni.

Fa- és bokorcsoport

A fa- és bokorcsoportokat fedvény jelzi; az erre vonatkozó előírás kizárólag a szántóterülettel körülvett, valamint azzal határos fa- és bokorcsoportokra vonatkozik. Ezek a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. A fa- és bokorcsoport területén talajmunka végzése tilos, kivéve a visszafásítást vagy a gyep felszínborítás helyreállítását célzó előkészítő munkálatokat.

Kis kiterjedésű tó

A kis kiterjedésű tavakat fedvény jelzi, ezek is a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. Az előírás megsértését jelenti a tó egészének vagy egy részének feltöltése, beművelése, vagy rajta burkolt aljzatú víztározó kialakítása. A vízfelület szárazabb időszak miatti természetes csökkenése, vagy a nádas terjedése azonban nem eredményez szankciót.

Terasz

A teraszokat fedvény jelzi, ezek is a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. A gazdálkodóknak állagmegóvással és karbantartással biztosítaniuk kell a teraszok állapotát.

2. Fakivágási tilalom a költési és fiókanevelési időszakban

A gazdaság teljes területén, a mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem mezőgazdasági termelési célú fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni, metszeni vagy egyéb módon csonkítani.

FIGYELEM: A magányosan álló fák kivágása, metszése és csonkítása az egész év során tilos – ezekre a március 1. és augusztus 31. közötti szezonális tilalom nem korlátozás, hanem éves szintű, folyamatos védelem vonatkozik.

A fakivágásra engedélyezett időszakban (szeptember 1. és február végén) történő kivágás védett tájképi elemként lehatárolt fa- és bokorcsoportok esetében csak az 50%-ot meghaladó rész tekintetében értelmezhető, mert az alapelőírás – a terület nem csökkenhet, kivéve visszafásítási célú munkát – továbbra is kötelező.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a helyszínen összehasonlítja az adott tájképi elem fedvény szerinti és valós területét: a valós terület nem lehet kisebb a fedvényben rögzítettnél. A fakivágási tilalomnál azt vizsgálják, hogy a március 1. és augusztus 31. közötti időszakban történt-e kivágás, metszés vagy csonkítás – a magányosan álló fák esetében pedig azt, hogy egész évben történt-e ilyen beavatkozás.

Gyakorlati tanácsok

  • Ha egy magányosan álló fa kiszáradt, fényképpel dokumentálja az állapotát, és haladéktalanul jelentse be vis maiorként.
  • Metszési, tisztítási munkákat a táblákon lévő fás szárú növényzeten csak szeptember 1. és február vége között tervezzen, a magányosan álló fákat kivéve, amelyeket egész évben kerülni kell.
  • Ellenőrizze táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely elemek (gémeskút, kunhalom, fa- és bokorcsoport, kis tó, terasz) esnek védelem alá.
  • Fa- és bokorcsoportnál, ha visszafásítást vagy visszagyepesítést tervez, ezt előre dokumentálja, mert csak ez az egy célú talajmunka megengedett a védett elem területén.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy ne maradjon le a legfrissebb, részletes tudástárról, csatlakozzon Támogatás Iránytű programunkhoz:

Bővebben
vetésváltás és terménydiverzifikáció

Vetésváltás vagy terménydiverzifikáció: mit kell tudni a HMKÁ7 szabályairól 2026-ban?

A 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdaságoknak kötelező az éves vetésváltás vagy a terménydiverzifikáció megvalósítása. Összefoglaljuk, hogyan teljesíthető a HMKÁ7 előírás, mely növényeket nem szabad önmaguk után termeszteni, és mit jelent a 2026-tól bevezetett 30 hektáros mentesség.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ7?

Amennyiben a mezőgazdasági üzem szántóterületének mérete eléri a 10 hektárt, a gazdaság teljes szántóterületén gondoskodni kell az éves vetésváltás megvalósulásáról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról. Az előírás alól kivételt képez a talajtakarásos parlag, a talajtakarás nélküli pihentetett terület, az évelő szántóföldi kultúrák, az ideiglenes gyep és a víz alatt álló kultúrák (pl. rizs) területei.

FIGYELEM: 2026-os tárgyévtől az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 30 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező termelő esetében a HMKÁ7 előírás tekintetében nem kell alkalmazni az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Ez nem jelenti azt, hogy az előírás megszűnt – csupán azt, hogy ennél a gazdaságméretnél 2026-ban nem szankcionálják a be nem tartását.

Az éves vetésváltás teljesítése

Az éves vetésváltás úgy is megvalósítható, hogy a gazdaság szántóterületének – a felsorolt kivételekkel nem érintett – részén legalább 1/3-án vetésváltást hajt végre, és gondoskodik arról, hogy ezen a szántóterületen három egymást követő éven belül megvalósuljon a vetésváltás úgy, hogy a három évből legalább egyszer más növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben. A vetésváltás másodvetéssel is teljesíthető, ennek feltétele, hogy a két főnövény között vetett bármilyen növénykultúra mindkét főnövénytől különböző legyen.

A vetésváltással érintett területek kiszámításánál a teljes szántóterületből nem kell figyelembe venni a vetőmag termesztésére vetett hibridkukoricát (amely 4 évig vethető ugyanarra a területre), az évelő szántóföldi kultúrákat és az ideiglenes gyepet, a rizst és a vadrizst, a parlagot, valamint az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket.

FIGYELEM: Ha a vetésváltással teljesíti a HMKÁ7-et, önmaga után nem termeszthető: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye. Ez a szabály a 10 hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdálkodókra is vonatkozik – tehát a kisebb gazdaságméret nem mentesít alóla.

Terménydiverzifikációval történő teljesítés

Ha a gazdaság a diverzifikáció útját választja, a szántóterület méretétől függően a következő szabályokat kell betartani:

  • 10 és 30 hektár közötti szántóterület esetén legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát kell termeszteni. Kitétel: a legnagyobb területen termesztett kultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el.
  • 30 hektár feletti szántóterület esetén legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteni, azzal, hogy a legnagyobb kultúra legfeljebb 75%-ot foglalhat el, a két legnagyobb kultúra pedig együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.

A növénydiverzifikáció ellenőrzésénél az a kultúra kerül figyelembevételre, amelyik május 1. és szeptember 30. között hosszabb ideig van a területen – ez lehet a főnövény vagy a másodvetés is.

Mi számít különböző kultúrának?

  • A különböző nemzetségek bármely kultúrája külön kultúrának számít.
  • A parlag és az ideiglenes gyep is önálló kultúrának minősül.
  • A Brassicaceae (káposztafélék), a Solanaceae (burgonyafélék) és a Cucurbitaceae (tökfélék) családba tartozó bármely faj kultúrája egymással szemben külön kultúrának számít.
  • A másodvetés is megfelel a vetésváltás/diverzifikáció feltételének, amennyiben az a HMKÁ6 előírásai szerint kerül kialakításra.

Ki mentesül teljesen a HMKÁ7 alól?

A vetésváltást és a növénytermesztés diverzifikációját nem kell megvalósítani, ha:

  • a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb;
  • a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-át állandó gyep, illetve gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, vagy az év jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják;
  • a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül a talajtakarástól), vagy a hüvelyes növények – a szója kivételével – termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés az aktuális és a korábbi években a táblán található kultúra megállapításával, adminisztratív úton történik. A vetésváltás szabályait az adott területre akkor is be kell tartani, ha időközben megváltozik a kérelmező személye (öröklés, gazdaságátadás). Ha a terület művelőjének változása miatt sérül a vetésváltási kritérium, a szankció az utolsóként kérelmező kedvezményezettet terheli. A TMR a diverzifikáció százalékos betartását is vizsgálja, és ha az ellenőrzés idejére már nem található a növény a táblán, a gazdálkodó az ellenőr kérésére a vetőmag megvásárlásáról vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolhatja a termesztett növény típusát.

Gyakorlati tanácsok

  • Tervezze meg előre a vetésforgót legalább 3 évre, hogy biztosan teljesítse a vetésváltás 1/3-os érintettségi arányát.
  • Ha burgonyát, napraforgót, káposztarepcét, szójababot, cukorrépát, olajtököt vagy dinnyét termeszt, mindig ellenőrizze, hogy a következő évben ne kerüljön önmaga után ugyanarra a táblára.
  • Diverzifikációnál figyeljen a rokon növénycsaládokra (káposztafélék, burgonyafélék, tökfélék) – ezek egymással szemben is önálló kultúrának számítanak, de érdemes tudatosan tervezni velük.
  • Ha másodvetéssel kívánja teljesíteni az előírást, győződjön meg róla, hogy az megfelel a HMKÁ6 szerinti kialakítási szabályoknak is.

Ha még több fontos infót szeretne:

Bővebben
HMKÁ6

Minimális talajborítás nyáron: mit ír elő a HMKÁ6, és hogyan teljesíthető?

A legérzékenyebb nyári időszakban – július 15. és szeptember 30. között – a szántóterületek nem maradhatnak hosszabb ideig fedetlenül. Megmutatjuk, milyen módszerekkel teljesíthető a HMKÁ6 minimális talajborítási előírás, mire figyeljen tarlóhántásnál és másodvetésnél, és ki mentesül automatikusan a kötelezettség alól.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ6?

A HMKÁ6 előírás szerint a mezőgazdasági termelőnek fenn kell tartania a minimális talajborítást a legérzékenyebb időszakban, azaz július 15-től legalább szeptember 30-ig. Ez a következő módszerek valamelyikével teljesíthető:

  • őszi kultúra vetésével,
  • a tarló megőrzésével,
  • másodvetéssel,
  • a növény vagy a tarló fenntartásával,
  • talajtakarásos parlaggal.

A 30 napos szabály

A legérzékenyebb időszakban a talaj nem maradhat fedetlen a 30 napos, agronómiailag indokolt időnél hosszabb ideig. Ha a gazdálkodó az adott táblán talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, akkor a július 15. és szeptember 30. közötti időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról – vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

HMKÁ 6 -tarlófenntartás

Tarló megőrzésénél mire figyeljünk?

A növény vagy a tarló megőrzése során legfeljebb 10 cm mélységű sekély tarlóhántás és -ápolás, valamint középmély lazítás végezhető. A középmély lazítás kizárólag akkor fogadható el, ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad. Sekély tarlóhántás során karbamid vagy mikrobiológiai készítmény talajba dolgozása is teljesíthető, de figyelni kell, hogy a talajbolygatás maximum 10 cm mélységig történjen, és a művelet után a növényi maradványok továbbra is összefüggő talajtakarást biztosítsanak az egész táblán.

FIGYELEM: Ha az előírást a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával teljesíti, ez idő alatt nem teljesíthető az AKG szerinti „szármaradvány talajba visszaforgatása” vállalás – a két kötelezettség ütközik egymással.

Olyan kultúráknál, ahol a betakarítás után nem marad tarló (például gyökérzöldségek esetén), az előírás tarlófennhagyással nem teljesíthető. Ezekben az esetekben a betakarítást követő 30 napon belül másodvetés szükséges.

Másodvetés szabályai

Ha a betakarítás után másodvetéssel teljesíti a kötelezettséget, a vetést a betakarítást követő 30 napon belül el kell végezni, és a másodvetés tényét 20 napon belül be kell jelenteni az egységes kérelem felületén (EK-ban). A bejelentés elmaradása esetén a másodvetés nem kerül figyelembevételre.

A másodvetés összetételére vonatkozó szabály szerint a másodvetésben lévő növényeknek külön nemzetségbe kell tartozniuk – például repce után nem lehet másodvetésben repce és mustár keveréke. A Brassica napus (takarmányrepce), a Sinapis alba (fehérmustár) és a Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után, még keverékben sem vethetők. Az előírás teljesítésére mind az ökológiai másodvetés, mind az AKG zöldtrágyaként vetett másodvetés megfelelő megoldás lehet.

Kivétel: pihentetett rizsföldek

A HMKÁ6 kötelezettséget nem kell teljesíteni a tárgyévben talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak. A mentesüléshez a felsorolt műveletek közül legalább egyet a legérzékenyebb időszakban kell elvégezni, és azt az egységes kérelem felületén legkésőbb szeptember 30-ig be kell jelenteni.

Ki mentesül automatikusan a HMKÁ6 alól?

FIGYELEM: Azok a termelők, akik területük teljes egészén vagy egy részén ökológiai gazdálkodást folytatnak, vagy a tárgyévben állnak át ökológiai gazdálkodásra, az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított – vagy az átállással érintett – területeiket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a HMKÁ1, a HMKÁ3, a HMKÁ4, a HMKÁ5, a HMKÁ6 és a HMKÁ7 előírásoknak is.

hmká 6 szabályai

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a terület többszöri felkeresésével történik. Kiemelten vizsgálják, hogy a legérzékenyebb időszakban 30 napnál tovább ne legyen fedetlen a terület – ez a szabály a PIH01 (pihentetett) területekre is vonatkozik. Emellett a hatóság a másodvetés összetételére vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzi.

Gyakorlati tanácsok

  • Vezessen naprakész nyilvántartást arról, hogy egy-egy táblán mikor szűnt meg a talajtakarás, hogy a 30 napos határidőt biztonsággal tartani tudja.
  • Ha másodvetéssel teljesít, ne csak a vetést végezze el időben – a 20 napos EK-bejelentési határidőt is tartsa be, különben a másodvetés nem számít bele a teljesítésbe.
  • Repce, mustár vagy retek után tervezett másodvetésnél ellenőrizze a fajkeveredési tilalmat, nehogy ütköző kultúrákat vessen egymás után.
  • Ha AKG-ban is vállalt szármaradvány-visszaforgatást, egyeztesse le előre, hogy a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával nem kerül-e ütközésbe a HMKÁ6 teljesítése.

A HMKÁ6 lényege tehát, hogy a legérzékenyebb nyári időszakban a talaj ne maradjon hosszan fedetlenül. A buktatók jellemzően a határidők (30 napos fedetlenségi limit, 30 napos vetési és 20 napos bejelentési határidő a másodvetésnél) és az egyéb vállalásokkal (pl. AKG szármaradvány-visszaforgatás) való ütközés miatt adódnak – ezekre érdemes már a tervezéskor odafigyelni.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy szakértőink táblaszinten átnézzék, hogy megfelel-e a HMKÁ előírásoknak, vegye igénybe Támogatásvédelmi próbaellenőrzésünket:

https://forms.gle/Vj1T3Kage41wUTg69

Bővebben
HMKÁ5, 12%-os lejtő szabály, erózióvédelmi sáv kialakítása, direktvetés kivétel

Talajerózió elleni védekezés lejtőn – HMKÁ5 szabályai

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

HMKÁ-sorozatunk ötödik részében a talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés előírását, azaz a HMKÁ5-öt mutatjuk be. A szabály lényege, hogy a meredek lejtőkön a kapás növények termesztése önmagában nagy eróziós kockázatot jelent – a jogszabály ezért vagy tiltja ezt, vagy konkrét védekezési módszerek alkalmazásához köti. Nézzük, pontosan mely növényekről van szó, mikor minősül egy tábla „12% felettinek”, és milyen kivételekkel élhet a gazdálkodó.

Milyen növények termesztése tilos a 12%-nál meredekebb lejtőn?

A 12%-nál nagyobb lejtésű területen tilos a kapás növények – dohány, cukorrépa, takarmányrépa, édesburgonya, burgonya, csicsóka, beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint az őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. A tilalom nem feltétlen: direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos műveléssel, illetve erózióvédelmi sávok kialakításával a termesztés mégis megengedett.

A megoldások egy táblán belül kombinálhatók is a terület adottságai szerint – a lényeg, hogy a tábla teljes területét lefedje valamelyik erózióvédelmi megoldás.

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

Mikor minősül a táblám 12% feletti területnek?

  • 2 hektárnál kisebb tábla esetén: ha a terület több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű.
  • 2 hektár vagy nagyobb tábla esetén: ha a 12% feletti lejtésű rész nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Buktató: a papíron megosztott tábla nem mindig védi meg!

Ha az Egységes Kérelemben külön táblába rajzolja a növényeket, hogy a tábla ne minősüljön 12% felettinek, ezt a helyszíni ellenőrzés felülírhatja, amennyiben a táblák a valóságban nincsenek jól elkülönítve vetetlen sávval. A helyszínen ugyanis a mért táblaméret és az eróziós fedvény metszete az irányadó, nem a kérelemben rajzolt felosztás.

1. kivétel: direktvetés

Direktvetésnek az minősül, ha a vetőmagot nyitócsoroszlyás vetőgéppel közvetlenül az elővetemény tarlójába juttatják ki, minimális talajbolygatás mellett, külön talajelőkészítés nélkül. A területen szárzúzás, kaszálás és gyomirtás megengedett marad. A direktvetés tényét a helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálják.

2. kivétel: erózióvédelmi sáv kialakítása

Az erózióvédelmi sávot lágy vagy fás szárú növényekkel, 3-20 méteres szélességben, a szintvonalakkal közel párhuzamosan, átlagosan 100 méterenként kell kialakítani. A helyszíni ellenőrzés a gazdálkodói rajz alapján történik, de a helyszíni mérés az irányadó – a kézi rajz alapján elvárt szélességeket önmagukban nem ellenőrzik.

Az erózióvédelmi sáv kialakítására megfelelő megoldás lehet:

  • legfeljebb gabona sortávba vetett haszonnövény, azzal a kikötéssel, hogy termést nem hozhat – például 15 cm magasságban tartva,
  • füves sávok kialakítása vetéssel,
  • cserjés sávok létesítése,
  • méhlegelők vagy zöldugar vetése,
  • spontán zöld növényi borítottság, gyommentesen tartva.

3. kivétel: szintvonalas művelés, és a szőlő teraszok kötelező megőrzése

Ha a gazdálkodó szintvonalakkal párhuzamos művelést folytat, a helyszíni ellenőrzés azt vizsgálja, hogy ez ténylegesen megtörtént-e. Szőlőültetvények esetében emellett külön kötelezettség a teraszok megőrzése – ezt a HMKÁ5 minden 12% feletti lejtésű szőlőültetvényen megköveteli, függetlenül attól, milyen egyéb védekezési módszert alkalmaz a gazdálkodó.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés elsősorban helyszíni vizsgálat keretében történik: azt nézik, hogy a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a fenti előírások betartásra kerültek-e. Egyes elemeket – például a tényleges hasznosítást – a Területi Monitoring Rendszer (TMR) műholdas felvételei is vizsgálják.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre, mely tábláin haladja meg a 12% feletti terület az 1 hektárt (2 ha+ tábláknál), vagy az 50%-ot (2 ha alatti tábláknál).
  • Ha papíron osztja meg a táblát a kivétel elérése érdekében, gondoskodjon arról, hogy a helyszínen is jól látható, vetetlen sáv válassza el a részeket.
  • Erózióvédelmi sáv tervezésekor tartsa be a 3-20 méteres szélességet és a szintvonalakkal párhuzamos, átlag 100 méterenkénti kialakítást.
  • Szőlőültetvényben ne feledkezzen meg a teraszok karbantartásáról – ez önálló, minden esetben kötelező elem.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Bővebben
vízfolyások menti védelmi sávok HMKÁ4

Vízfolyások menti védelmi sávok: mekkora távolságot kell tartani, és mit nem szabad kijuttatni?

HMKÁ-sorozatunk negyedik részében a vízfolyások menti védelmi sávok kialakítását, azaz a HMKÁ4 előírást mutatjuk be. A szabály célja egyértelmű: megvédeni az állóvizeket és vízfolyásokat a tápanyag- és növényvédőszer-terheléstől. A gyakorlatban azonban a védőtávolság mértéke víztípusonként eltér, és van néhány buktató is, amire érdemes odafigyelni – ezeket járjuk körül ebben a cikkben.

Milyen anyagok kijuttatása tilos a vízvédelmi sávokban?

A vízvédelmi sávokon nem juttatható ki: műtrágya, szervestrágya (komposzt), növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény, növénykondicionáló készítmény, valamint mikrobiológiai készítmény sem. A tilalom kiterjed a csávázott vetőmagra is – vagyis nem elég magát a szert nem kijuttatni, ha a vetőmag már kezelt állapotban kerül a védett sávba.

Mekkora védőtávolságot kell tartani?

A védőtávolság mértéke a víztípustól függ:

  • völgyzáró gátas halastavaknál a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt, 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban.

Az utolsó eset – az egyéb felszíni vizeknél előírt 5 méteres sáv – 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla legfeljebb 50 méter széles és 1 hektárnál kisebb területű. Ez a kedvezmény kifejezetten a kisebb, keskeny tábláknál segít csökkenteni a kieső területet.

Vízvédelmi sáv

Mi van, ha a MePAR jelöl vizet, de évek óta nincs ott víz?

Fontos tudni: ha a MePAR fedvényen szerepel a felszíni víz, de a területen évek óta láthatóan nem fordul elő, az előírás betartását akkor is vizsgálják. Vagyis a fedvény, nem a helyszíni valós vízborítás számít – egy kiszáradt vagy elmocsarasodott vízfolyás menti sáv is védett marad, amíg a MePAR-ban jelölve van!

Mikor számolható el a sáv AÖP NPLFA területként?

Ha a gazdálkodó a vízvédelmi sávot az Agro-ökológiai Programban NPLFA (nem termelő) területnek kívánja elszámolni – vagyis szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként veteti figyelembe -, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető, gazdasági tevékenység nem folytatható rajta, termény nem hozható le róla, és NPLFA vízvédelmi sávként kell jelölni.

Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés keretében csak azt vizsgálják, hogy folyik-e termelés a sávon – például a mérés alapján a kukoricatábla része-e, vagy szénabálák láthatók-e ott. Ha igen, az NPLFA-elszámolás feltételei nem teljesülnek.

Kivétel a legeltetett állatok trágyájára

A szervestrágyára vonatkozó védőtávolságok nem érvényesek a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Vagyis ha az állatok a vízhez vezető úton természetes módon trágyáznak a sávban, az önmagában nem minősül szabálysértésnek.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés arra irányul, hogy az előírt védőtávolságokon belül kijuttatásra került-e valamelyik felsorolt anyag. Ez két úton történik: szemrevételezéssel – vagyis van-e látható jele istállótrágya-, műtrágya- vagy növényvédőszer-kijuttatásnak -, valamint a Gazdálkodási Naplóban rögzített területadatok alapján. Azt nézik a naplóban, hogy a kijuttatás ténylegesen csak a védőtávolsággal csökkentett területre történt-e.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre a táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely vízfolyások és állóvizek mentén milyen széles sávot kell szabadon hagynia.
  • Csávázott vetőmagnál is számoljon a védőtávolsággal – a vetés önmagában is kijuttatásnak minősül.
  • Ha egy kis, keskeny táblája van egy egyéb felszíni víz mentén, ellenőrizze, jogosult-e a 3 méteres kedvezményes sávra az 50 méteres szélesség és az 1 hektáros méret alapján.
  • NPLFA-elszámolás esetén ügyeljen rá, hogy a sávon semmilyen termelési tevékenység (pl. bálázás) ne legyen látható a helyszíni ellenőrzéskor.

Tehát a HMKÁ4 a vízminőség védelmét szolgálja azzal, hogy víztípusonként eltérő védőtávolságot ír elő a műtrágya, a szervestrágya, a növényvédő és a kondicionáló szerek kijuttatására. A szabály a MePAR-fedvényhez igazodik, nem a tényleges vízborításhoz, és külön figyelmet igényel, ha a sávot AÖP NPLFA területként szeretné elszámolni. Aki ezekkel tisztában van, könnyen elkerülheti a szankciót egy helyszíni ellenőrzés során.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Bővebben
tarló és nád égetésének tilalma

Tarló, nád és növényi maradványok égetése: mikor tilos,és mikor mentesül alóla?

HMKÁ-sorozatunk harmadik részében a tarló, nád és növényi maradványok égetésének tilalmát, azaz a HMKÁ3 előírást mutatjuk be. A szabály egyszerűnek tűnik – az égetés főszabály szerint tilos –, a gyakorlatban mégis sok kérdés merül fel: mi számít bizonyítéknak, ha nem a gazdálkodó okozta a tüzet, és hogyan lehet vis maiorral mentesülni egy tűzeset után. Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Mit tilt pontosan a HMKÁ3 előírás?

A szabály egyértelmű: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos. Ez alól egyetlen általános kivétel van – ha zárlati károsító megjelenése esetén a hatóság határozattal kifejezetten elrendeli az égetést. Enélkül a hatósági elrendelés nélkül a tarló felégetése akkor is szabálysértésnek minősül, ha a gazdálkodó jó szándékkal, például gyors talaj-előkészítés vagy kártevőirtás céljából végzi el.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés lényege egyszerű: a hatóság azt nézi, van-e a területen látható jele engedély nélküli égetésnek. Vagyis nem feltétlenül kell a tettenérés – egy leégett tarló vagy elszenesedett növényi maradvány önmagában is elegendő alapot adhat a szabálysértés megállapításához, hacsak a gazdálkodó nem tudja igazolni valamelyik mentesítő körülményt.

Milyen hatósági határozatok mentesítenek az előírás alól?

A gazdálkodó akkor mentesül a jogkövetkezmény alól, ha a leégett tábla vagy táblák vonatkozásában rendelkezik az alábbi hatósági határozatok valamelyikével:

  • az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozata, illetve
  • az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozata.

Ezek a határozatok tehát előzetesen, hatóság által elrendelt égetést igazolnak. Enélkül a saját elhatározásból végzett égetés nem menthető ki utólag ezen a jogcímen.

Mi történik, ha nem a gazdálkodó gyújtotta fel a területet?

Előfordulhat, hogy a tábla felégetése mögött nem a gazdálkodó tevékenysége, hanem gyújtogatás vagy más, rajta kívülálló ok áll. Erre a jogszabály külön megoldást kínál: a már kiadott hátrányos megállapítástól a kedvezményezett észrevételére el lehet tekinteni. Ehhez be kell mutatni a kérdéses időszakban a területen történő gyújtogatásról szóló rendőrségi feljelentést, vagy a tűzoltóság által kiállított igazolást a tűzeset bejelentéséről.

Fontos gyakorlati tanács: ha a tábláján ismeretlen okból tűz keletkezett, mindenképp tegyen rendőrségi feljelentést vagy értesítse a tűzoltóságot, és őrizze meg az erről kapott igazolást – ez az az irat, amellyel egy már kiadott hátrányos megállapítás is megtámadható.

Vis maior bejelentés tűzeset esetén

Ha a tüzet elháríthatatlan külső ok (vis maior) okozta, a gazdálkodó a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított dokumentummal mentesítheti magát.

Gyakorlati tanácsok, hogy elkerülje a szankciót

  • Soha NE végezzen tarló-, nád- vagy növényimaradvány-égetést hatósági elrendelés nélkül – a zárlati károsító elleni védekezés kivétele is csak konkrét hatósági határozattal érvényes.
  • Tűzeset esetén azonnal forduljon a tűzvédelmi hatósághoz vagy a rendőrséghez, és kérje az esetről szóló írásos igazolást.
  • A vis maior bejelentést a lehető legkorábban jelezze, ne várja meg az ellenőrzési jegyzőkönyvet.
  • Őrizze meg az összes idevágó dokumentumot (rendőrségi feljelentés, tűzoltósági igazolás, tűzeseti hatósági bizonyítvány vagy tűzvizsgálati jelentés) – ezek nélkül a mentesítés nem érvényesíthető.

A HMKÁ3 egyszerű, de szigorú szabály: a tarló, a nád és a növényi maradványok égetése tilos, és csak konkrét hatósági határozattal (zárlati károsító vagy természetvédelmi ok) engedélyezett. Ha a tüzet nem a gazdálkodó okozta, a rendőrségi feljelentés vagy a tűzoltósági igazolás segíthet elkerülni a szankciót, elháríthatatlan külső ok esetén pedig a tűzvédelmi hatóság igazolásával élhet a vis maior lehetőségével.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Korábbi HMKÁ részletező cikkeinket is olvassa el!

A HMKÁ 1-es szabályt ITT, a HMKÁ2-est pedig IDE kattintva tudja elolvasni.

Bővebben
HMKÁ1 Állandó gyepterület megőrzése

Állandó gyepterület visszaállítása: mikor kötelező, és mikor mentesül alóla?

Az állandó gyepterület visszaállítása a HMKÁ1 előírás egyik legtöbb kérdést felvető pontja. Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, mikor keletkezik ténylegesen visszaállítási kötelezettsége, és mikor mentesül alóla. Ez a cikk összefoglalja a szabályokat, a kivételeket és azt is, mi történik, ha egy elismert vis maior miatt marad el a visszaállítás.

Mit jelent az állandó gyepterület fenntartási kötelezettsége?

Az állandó gyepterületet országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő arányban kell fenntartani. Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy ha valaki állandó gyepként hasznosított területet az elmúlt két naptári évben más célú területté alakított át, azt visszaállítási kötelezettség terhelheti. Ezért érdemes minden gyepfeltörés előtt tisztában lenni a szabályokkal.

Mikor kell ténylegesen visszaállítani az állandó gyepterületet?

Az állandó gyepterület visszaállítása csak akkor válik kötelezővé, ha az országos gyeparány több mint 5%-kal csökken a 2018-as referenciaarányhoz képest, és emellett az összes gyepterület abszolút értékben is több mint 0,5%-kal csökken. Fontos tudni, hogy ilyen mértékű csökkenés 2018 óta még egyszer sem fordult elő – ennek ellenére minden gazdálkodónak érdemes tisztában lennie a szabállyal, mert a kötelezettség évről évre életbe léphet.

Mikor NEM kell visszaállítani a gyepterületet?

A jogszabály több esetben mentesíti a gazdálkodót a visszaállítási kötelezettség alól:

  • ha a területen erdősítés történt (kivéve karácsonyfa- vagy energetikai faültetvény),
  • ha 0,25 hektár alatti terület került feltörésre,
  • ha a terület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól.

Mi számít gyepfeltörésnek, és mennyi idő áll rendelkezésre a visszaállításra?

A gyep feltörése a gyepnemez teljes megsemmisítését jelenti, ami már 300 m² összefüggő terület feltörésétől kimutatható – ez a küszöbérték, amit a hatóság a helyszíni ellenőrzés során vizsgál. A visszaállítást a következő évi egységes kérelem beadásáig kell elvégezni, az üzem területén belül bárhol, a helyszín tehát szabadon megválasztható. Az újonnan létrehozott vagy visszaállított gyepterületet ezt követően 5 évig fenn kell tartani.

Mi történik, ha vis maior miatt marad el a visszaállítás?

Ha a megelőző évben elismert vis maior miatt nem teljesült a visszaállítás, azt a tárgyévben pótolni kell. Fontos buktató, hogy a tárgyévi állandó gyepterületekre ugyanerre a vis maior eseményre hivatkozva újabb mentesítő vis maior bejelentés már nem fogadható el – vagyis a halasztás csak egyszer vehető igénybe.

Az állandó gyepterület visszaállítása tehát csak szűk körben, országos szintű gyeparány-csökkenés esetén válik kötelezővé, ugyanakkor a 300 m²-es feltörési küszöb, az 5 éves fenntartási kötelezettség és a vis maiorra vonatkozó egyszeri mentesítés mind olyan részletek, amelyeket érdemes minden gyepterülettel gazdálkodónak ismernie, mielőtt bármilyen hasznosítás-váltásba kezd.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz!

Bővebben
talajborítás

Kötelező talajborítás és az AKG melléktermék bedolgozási kötelezettsége – mire kell figyelni 2025-ben?

A nyári időszakban kiemelten fontos figyelni a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ 6.) előírásaira, amelyek meghatározzák a minimális talajborítás kötelezettségét. A szabályozás szerint július 15. és szeptember 30. között minden mezőgazdasági területen biztosítani kell, hogy a talaj felszínét növényzet vagy tarló borítsa.

Ez az előírás nemcsak a jogszabályi megfelelés szempontjából lényeges, hanem a talajnedvesség megőrzése, az erózió mérséklése és a talajélet fenntartása miatt is alapvető szerepet játszik, különösen száraz, aszályos időszakokban.

Hogyan lehet teljesíteni a talajtakarási kötelezettséget?

A megfelelés többféle módon biztosítható. Az egyik lehetőség, hogy az elővetemény betakarítását követően legfeljebb 30 napon belül elvetik az őszi kultúrát. Ha a vetés később történik, vagy egyáltalán nem kerül sor őszi vetésre, akkor a tarló fenntartása vagy másodvetés alkalmazása szükséges. A legfontosabb, hogy szeptember 30-án a talajfelszínt még fedje növényzet vagy tarló.

Tarló fenntartásakor a művelésre szigorú szabályok vonatkoznak: csak sekély tarlóhántás vagy tarlóápolás végezhető, legfeljebb 10 cm mélységig, úgy, hogy a növényi maradványok továbbra is takarják a felszínt. A gyomok, különösen a parlagfű elleni védekezés mechanikai és – engedélyokirat szerint – vegyszeres módszerekkel is elvégezhető.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tarló fenntartását nem szükséges külön bejelenteni, és a főnövény kódját sem kell TAR10-re módosítani.

Egyszerűsített áttekintés

Időszak / feltételMegfelelési módFontos részlet
Július 15. – szeptember 30.Tarló vagy növényzet fenntartásaFolyamatos talajborítás kötelező
Betakarítás ≤ 30 napŐszi vetésIdőben el kell vetni
Betakarítás > 30 napMásodvetés vagy tarlóFedettség szeptember 30-ig
TarlóápolásSekély (≤ 10 cm) művelésNövénymaradvány a felszínen maradjon

Újdonság az AKG-ben résztvevő termelők számára

Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) vállalt „területen képződő melléktermékek talajba dolgozása” kötelezettség teljesítése csak a főnövényként bejelentett kultúra melléktermékével lehetséges, és nem vonatkozik zöldtrágyára, másodvetésre, zöldugarra vagy méhlegelőre.

További korlátozás, hogy az AKG-ban vállalt szármaradvány talajba dolgozása nem fogadható el olyan táblákon, ahol AÖP keretében mikrobiológiai készítményt alkalmaztak a szármaradvány kezelésére.

Fontos változás az időzítésben

Az idei évtől az AKG melléktermék bedolgozás és a HMKÁ-6 talajtakarás együttes teljesítése csak tudatos műveleti sorrenddel lehetséges. Ha a talajtakarás július 15. és szeptember 30. között tarló fenntartásával történik, és közben csak sekély tarlóhántás valósul meg, az nem minősül teljes értékű melléktermék bedolgozásnak, mivel a sekély tarlóhántás definíciója szerint a szármaradványokat csak részben dolgozza be.

Gyakorlati javaslat:
A melléktermék talajba dolgozását célszerű szeptember 30. után, vagy legfeljebb az őszi vetést megelőző 30 napon belül, agronómiailag indokolt időben elvégezni. Ezzel biztosítható, hogy mindkét kötelezettség jogszerűen teljesüljön, és az ellenőrzés során ne merüljön fel vita. (Forrás: NAK – Melléktermék talajba dolgozása AKG-ban)

Bővebben