HMKÁ5, 12%-os lejtő szabály, erózióvédelmi sáv kialakítása, direktvetés kivétel

Talajerózió elleni védekezés lejtőn – HMKÁ5 szabályai

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

HMKÁ-sorozatunk ötödik részében a talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés előírását, azaz a HMKÁ5-öt mutatjuk be. A szabály lényege, hogy a meredek lejtőkön a kapás növények termesztése önmagában nagy eróziós kockázatot jelent – a jogszabály ezért vagy tiltja ezt, vagy konkrét védekezési módszerek alkalmazásához köti. Nézzük, pontosan mely növényekről van szó, mikor minősül egy tábla „12% felettinek”, és milyen kivételekkel élhet a gazdálkodó.

Milyen növények termesztése tilos a 12%-nál meredekebb lejtőn?

A 12%-nál nagyobb lejtésű területen tilos a kapás növények – dohány, cukorrépa, takarmányrépa, édesburgonya, burgonya, csicsóka, beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint az őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. A tilalom nem feltétlen: direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos műveléssel, illetve erózióvédelmi sávok kialakításával a termesztés mégis megengedett.

A megoldások egy táblán belül kombinálhatók is a terület adottságai szerint – a lényeg, hogy a tábla teljes területét lefedje valamelyik erózióvédelmi megoldás.

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

Mikor minősül a táblám 12% feletti területnek?

  • 2 hektárnál kisebb tábla esetén: ha a terület több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű.
  • 2 hektár vagy nagyobb tábla esetén: ha a 12% feletti lejtésű rész nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Buktató: a papíron megosztott tábla nem mindig védi meg!

Ha az Egységes Kérelemben külön táblába rajzolja a növényeket, hogy a tábla ne minősüljön 12% felettinek, ezt a helyszíni ellenőrzés felülírhatja, amennyiben a táblák a valóságban nincsenek jól elkülönítve vetetlen sávval. A helyszínen ugyanis a mért táblaméret és az eróziós fedvény metszete az irányadó, nem a kérelemben rajzolt felosztás.

1. kivétel: direktvetés

Direktvetésnek az minősül, ha a vetőmagot nyitócsoroszlyás vetőgéppel közvetlenül az elővetemény tarlójába juttatják ki, minimális talajbolygatás mellett, külön talajelőkészítés nélkül. A területen szárzúzás, kaszálás és gyomirtás megengedett marad. A direktvetés tényét a helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálják.

2. kivétel: erózióvédelmi sáv kialakítása

Az erózióvédelmi sávot lágy vagy fás szárú növényekkel, 3-20 méteres szélességben, a szintvonalakkal közel párhuzamosan, átlagosan 100 méterenként kell kialakítani. A helyszíni ellenőrzés a gazdálkodói rajz alapján történik, de a helyszíni mérés az irányadó – a kézi rajz alapján elvárt szélességeket önmagukban nem ellenőrzik.

Az erózióvédelmi sáv kialakítására megfelelő megoldás lehet:

  • legfeljebb gabona sortávba vetett haszonnövény, azzal a kikötéssel, hogy termést nem hozhat – például 15 cm magasságban tartva,
  • füves sávok kialakítása vetéssel,
  • cserjés sávok létesítése,
  • méhlegelők vagy zöldugar vetése,
  • spontán zöld növényi borítottság, gyommentesen tartva.

3. kivétel: szintvonalas művelés, és a szőlő teraszok kötelező megőrzése

Ha a gazdálkodó szintvonalakkal párhuzamos művelést folytat, a helyszíni ellenőrzés azt vizsgálja, hogy ez ténylegesen megtörtént-e. Szőlőültetvények esetében emellett külön kötelezettség a teraszok megőrzése – ezt a HMKÁ5 minden 12% feletti lejtésű szőlőültetvényen megköveteli, függetlenül attól, milyen egyéb védekezési módszert alkalmaz a gazdálkodó.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés elsősorban helyszíni vizsgálat keretében történik: azt nézik, hogy a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a fenti előírások betartásra kerültek-e. Egyes elemeket – például a tényleges hasznosítást – a Területi Monitoring Rendszer (TMR) műholdas felvételei is vizsgálják.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre, mely tábláin haladja meg a 12% feletti terület az 1 hektárt (2 ha+ tábláknál), vagy az 50%-ot (2 ha alatti tábláknál).
  • Ha papíron osztja meg a táblát a kivétel elérése érdekében, gondoskodjon arról, hogy a helyszínen is jól látható, vetetlen sáv válassza el a részeket.
  • Erózióvédelmi sáv tervezésekor tartsa be a 3-20 méteres szélességet és a szintvonalakkal párhuzamos, átlag 100 méterenkénti kialakítást.
  • Szőlőültetvényben ne feledkezzen meg a teraszok karbantartásáról – ez önálló, minden esetben kötelező elem.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Bővebben
vízfolyások menti védelmi sávok HMKÁ4

Vízfolyások menti védelmi sávok: mekkora távolságot kell tartani, és mit nem szabad kijuttatni?

HMKÁ-sorozatunk negyedik részében a vízfolyások menti védelmi sávok kialakítását, azaz a HMKÁ4 előírást mutatjuk be. A szabály célja egyértelmű: megvédeni az állóvizeket és vízfolyásokat a tápanyag- és növényvédőszer-terheléstől. A gyakorlatban azonban a védőtávolság mértéke víztípusonként eltér, és van néhány buktató is, amire érdemes odafigyelni – ezeket járjuk körül ebben a cikkben.

Milyen anyagok kijuttatása tilos a vízvédelmi sávokban?

A vízvédelmi sávokon nem juttatható ki: műtrágya, szervestrágya (komposzt), növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény, növénykondicionáló készítmény, valamint mikrobiológiai készítmény sem. A tilalom kiterjed a csávázott vetőmagra is – vagyis nem elég magát a szert nem kijuttatni, ha a vetőmag már kezelt állapotban kerül a védett sávba.

Mekkora védőtávolságot kell tartani?

A védőtávolság mértéke a víztípustól függ:

  • völgyzáró gátas halastavaknál a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt, 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban.

Az utolsó eset – az egyéb felszíni vizeknél előírt 5 méteres sáv – 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla legfeljebb 50 méter széles és 1 hektárnál kisebb területű. Ez a kedvezmény kifejezetten a kisebb, keskeny tábláknál segít csökkenteni a kieső területet.

Vízvédelmi sáv

Mi van, ha a MePAR jelöl vizet, de évek óta nincs ott víz?

Fontos tudni: ha a MePAR fedvényen szerepel a felszíni víz, de a területen évek óta láthatóan nem fordul elő, az előírás betartását akkor is vizsgálják. Vagyis a fedvény, nem a helyszíni valós vízborítás számít – egy kiszáradt vagy elmocsarasodott vízfolyás menti sáv is védett marad, amíg a MePAR-ban jelölve van!

Mikor számolható el a sáv AÖP NPLFA területként?

Ha a gazdálkodó a vízvédelmi sávot az Agro-ökológiai Programban NPLFA (nem termelő) területnek kívánja elszámolni – vagyis szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként veteti figyelembe -, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető, gazdasági tevékenység nem folytatható rajta, termény nem hozható le róla, és NPLFA vízvédelmi sávként kell jelölni.

Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés keretében csak azt vizsgálják, hogy folyik-e termelés a sávon – például a mérés alapján a kukoricatábla része-e, vagy szénabálák láthatók-e ott. Ha igen, az NPLFA-elszámolás feltételei nem teljesülnek.

Kivétel a legeltetett állatok trágyájára

A szervestrágyára vonatkozó védőtávolságok nem érvényesek a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Vagyis ha az állatok a vízhez vezető úton természetes módon trágyáznak a sávban, az önmagában nem minősül szabálysértésnek.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés arra irányul, hogy az előírt védőtávolságokon belül kijuttatásra került-e valamelyik felsorolt anyag. Ez két úton történik: szemrevételezéssel – vagyis van-e látható jele istállótrágya-, műtrágya- vagy növényvédőszer-kijuttatásnak -, valamint a Gazdálkodási Naplóban rögzített területadatok alapján. Azt nézik a naplóban, hogy a kijuttatás ténylegesen csak a védőtávolsággal csökkentett területre történt-e.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre a táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely vízfolyások és állóvizek mentén milyen széles sávot kell szabadon hagynia.
  • Csávázott vetőmagnál is számoljon a védőtávolsággal – a vetés önmagában is kijuttatásnak minősül.
  • Ha egy kis, keskeny táblája van egy egyéb felszíni víz mentén, ellenőrizze, jogosult-e a 3 méteres kedvezményes sávra az 50 méteres szélesség és az 1 hektáros méret alapján.
  • NPLFA-elszámolás esetén ügyeljen rá, hogy a sávon semmilyen termelési tevékenység (pl. bálázás) ne legyen látható a helyszíni ellenőrzéskor.

Tehát a HMKÁ4 a vízminőség védelmét szolgálja azzal, hogy víztípusonként eltérő védőtávolságot ír elő a műtrágya, a szervestrágya, a növényvédő és a kondicionáló szerek kijuttatására. A szabály a MePAR-fedvényhez igazodik, nem a tényleges vízborításhoz, és külön figyelmet igényel, ha a sávot AÖP NPLFA területként szeretné elszámolni. Aki ezekkel tisztában van, könnyen elkerülheti a szankciót egy helyszíni ellenőrzés során.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Bővebben
tarló és nád égetésének tilalma

Tarló, nád és növényi maradványok égetése: mikor tilos,és mikor mentesül alóla?

HMKÁ-sorozatunk harmadik részében a tarló, nád és növényi maradványok égetésének tilalmát, azaz a HMKÁ3 előírást mutatjuk be. A szabály egyszerűnek tűnik – az égetés főszabály szerint tilos –, a gyakorlatban mégis sok kérdés merül fel: mi számít bizonyítéknak, ha nem a gazdálkodó okozta a tüzet, és hogyan lehet vis maiorral mentesülni egy tűzeset után. Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Mit tilt pontosan a HMKÁ3 előírás?

A szabály egyértelmű: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos. Ez alól egyetlen általános kivétel van – ha zárlati károsító megjelenése esetén a hatóság határozattal kifejezetten elrendeli az égetést. Enélkül a hatósági elrendelés nélkül a tarló felégetése akkor is szabálysértésnek minősül, ha a gazdálkodó jó szándékkal, például gyors talaj-előkészítés vagy kártevőirtás céljából végzi el.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés lényege egyszerű: a hatóság azt nézi, van-e a területen látható jele engedély nélküli égetésnek. Vagyis nem feltétlenül kell a tettenérés – egy leégett tarló vagy elszenesedett növényi maradvány önmagában is elegendő alapot adhat a szabálysértés megállapításához, hacsak a gazdálkodó nem tudja igazolni valamelyik mentesítő körülményt.

Milyen hatósági határozatok mentesítenek az előírás alól?

A gazdálkodó akkor mentesül a jogkövetkezmény alól, ha a leégett tábla vagy táblák vonatkozásában rendelkezik az alábbi hatósági határozatok valamelyikével:

  • az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozata, illetve
  • az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozata.

Ezek a határozatok tehát előzetesen, hatóság által elrendelt égetést igazolnak. Enélkül a saját elhatározásból végzett égetés nem menthető ki utólag ezen a jogcímen.

Mi történik, ha nem a gazdálkodó gyújtotta fel a területet?

Előfordulhat, hogy a tábla felégetése mögött nem a gazdálkodó tevékenysége, hanem gyújtogatás vagy más, rajta kívülálló ok áll. Erre a jogszabály külön megoldást kínál: a már kiadott hátrányos megállapítástól a kedvezményezett észrevételére el lehet tekinteni. Ehhez be kell mutatni a kérdéses időszakban a területen történő gyújtogatásról szóló rendőrségi feljelentést, vagy a tűzoltóság által kiállított igazolást a tűzeset bejelentéséről.

Fontos gyakorlati tanács: ha a tábláján ismeretlen okból tűz keletkezett, mindenképp tegyen rendőrségi feljelentést vagy értesítse a tűzoltóságot, és őrizze meg az erről kapott igazolást – ez az az irat, amellyel egy már kiadott hátrányos megállapítás is megtámadható.

Vis maior bejelentés tűzeset esetén

Ha a tüzet elháríthatatlan külső ok (vis maior) okozta, a gazdálkodó a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított dokumentummal mentesítheti magát.

Gyakorlati tanácsok, hogy elkerülje a szankciót

  • Soha NE végezzen tarló-, nád- vagy növényimaradvány-égetést hatósági elrendelés nélkül – a zárlati károsító elleni védekezés kivétele is csak konkrét hatósági határozattal érvényes.
  • Tűzeset esetén azonnal forduljon a tűzvédelmi hatósághoz vagy a rendőrséghez, és kérje az esetről szóló írásos igazolást.
  • A vis maior bejelentést a lehető legkorábban jelezze, ne várja meg az ellenőrzési jegyzőkönyvet.
  • Őrizze meg az összes idevágó dokumentumot (rendőrségi feljelentés, tűzoltósági igazolás, tűzeseti hatósági bizonyítvány vagy tűzvizsgálati jelentés) – ezek nélkül a mentesítés nem érvényesíthető.

A HMKÁ3 egyszerű, de szigorú szabály: a tarló, a nád és a növényi maradványok égetése tilos, és csak konkrét hatósági határozattal (zárlati károsító vagy természetvédelmi ok) engedélyezett. Ha a tüzet nem a gazdálkodó okozta, a rendőrségi feljelentés vagy a tűzoltósági igazolás segíthet elkerülni a szankciót, elháríthatatlan külső ok esetén pedig a tűzvédelmi hatóság igazolásával élhet a vis maior lehetőségével.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Korábbi HMKÁ részletező cikkeinket is olvassa el!

A HMKÁ 1-es szabályt ITT, a HMKÁ2-est pedig IDE kattintva tudja elolvasni.

Bővebben
HMKÁ1 Állandó gyepterület megőrzése

Állandó gyepterület visszaállítása: mikor kötelező, és mikor mentesül alóla?

Az állandó gyepterület visszaállítása a HMKÁ1 előírás egyik legtöbb kérdést felvető pontja. Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, mikor keletkezik ténylegesen visszaállítási kötelezettsége, és mikor mentesül alóla. Ez a cikk összefoglalja a szabályokat, a kivételeket és azt is, mi történik, ha egy elismert vis maior miatt marad el a visszaállítás.

Mit jelent az állandó gyepterület fenntartási kötelezettsége?

Az állandó gyepterületet országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő arányban kell fenntartani. Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy ha valaki állandó gyepként hasznosított területet az elmúlt két naptári évben más célú területté alakított át, azt visszaállítási kötelezettség terhelheti. Ezért érdemes minden gyepfeltörés előtt tisztában lenni a szabályokkal.

Mikor kell ténylegesen visszaállítani az állandó gyepterületet?

Az állandó gyepterület visszaállítása csak akkor válik kötelezővé, ha az országos gyeparány több mint 5%-kal csökken a 2018-as referenciaarányhoz képest, és emellett az összes gyepterület abszolút értékben is több mint 0,5%-kal csökken. Fontos tudni, hogy ilyen mértékű csökkenés 2018 óta még egyszer sem fordult elő – ennek ellenére minden gazdálkodónak érdemes tisztában lennie a szabállyal, mert a kötelezettség évről évre életbe léphet.

Mikor NEM kell visszaállítani a gyepterületet?

A jogszabály több esetben mentesíti a gazdálkodót a visszaállítási kötelezettség alól:

  • ha a területen erdősítés történt (kivéve karácsonyfa- vagy energetikai faültetvény),
  • ha 0,25 hektár alatti terület került feltörésre,
  • ha a terület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól.

Mi számít gyepfeltörésnek, és mennyi idő áll rendelkezésre a visszaállításra?

A gyep feltörése a gyepnemez teljes megsemmisítését jelenti, ami már 300 m² összefüggő terület feltörésétől kimutatható – ez a küszöbérték, amit a hatóság a helyszíni ellenőrzés során vizsgál. A visszaállítást a következő évi egységes kérelem beadásáig kell elvégezni, az üzem területén belül bárhol, a helyszín tehát szabadon megválasztható. Az újonnan létrehozott vagy visszaállított gyepterületet ezt követően 5 évig fenn kell tartani.

Mi történik, ha vis maior miatt marad el a visszaállítás?

Ha a megelőző évben elismert vis maior miatt nem teljesült a visszaállítás, azt a tárgyévben pótolni kell. Fontos buktató, hogy a tárgyévi állandó gyepterületekre ugyanerre a vis maior eseményre hivatkozva újabb mentesítő vis maior bejelentés már nem fogadható el – vagyis a halasztás csak egyszer vehető igénybe.

Az állandó gyepterület visszaállítása tehát csak szűk körben, országos szintű gyeparány-csökkenés esetén válik kötelezővé, ugyanakkor a 300 m²-es feltörési küszöb, az 5 éves fenntartási kötelezettség és a vis maiorra vonatkozó egyszeri mentesítés mind olyan részletek, amelyeket érdemes minden gyepterülettel gazdálkodónak ismernie, mielőtt bármilyen hasznosítás-váltásba kezd.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz!

Bővebben
talajborítás

Kötelező talajborítás és az AKG melléktermék bedolgozási kötelezettsége – mire kell figyelni 2025-ben?

A nyári időszakban kiemelten fontos figyelni a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ 6.) előírásaira, amelyek meghatározzák a minimális talajborítás kötelezettségét. A szabályozás szerint július 15. és szeptember 30. között minden mezőgazdasági területen biztosítani kell, hogy a talaj felszínét növényzet vagy tarló borítsa.

Ez az előírás nemcsak a jogszabályi megfelelés szempontjából lényeges, hanem a talajnedvesség megőrzése, az erózió mérséklése és a talajélet fenntartása miatt is alapvető szerepet játszik, különösen száraz, aszályos időszakokban.

Hogyan lehet teljesíteni a talajtakarási kötelezettséget?

A megfelelés többféle módon biztosítható. Az egyik lehetőség, hogy az elővetemény betakarítását követően legfeljebb 30 napon belül elvetik az őszi kultúrát. Ha a vetés később történik, vagy egyáltalán nem kerül sor őszi vetésre, akkor a tarló fenntartása vagy másodvetés alkalmazása szükséges. A legfontosabb, hogy szeptember 30-án a talajfelszínt még fedje növényzet vagy tarló.

Tarló fenntartásakor a művelésre szigorú szabályok vonatkoznak: csak sekély tarlóhántás vagy tarlóápolás végezhető, legfeljebb 10 cm mélységig, úgy, hogy a növényi maradványok továbbra is takarják a felszínt. A gyomok, különösen a parlagfű elleni védekezés mechanikai és – engedélyokirat szerint – vegyszeres módszerekkel is elvégezhető.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tarló fenntartását nem szükséges külön bejelenteni, és a főnövény kódját sem kell TAR10-re módosítani.

Egyszerűsített áttekintés

Időszak / feltételMegfelelési módFontos részlet
Július 15. – szeptember 30.Tarló vagy növényzet fenntartásaFolyamatos talajborítás kötelező
Betakarítás ≤ 30 napŐszi vetésIdőben el kell vetni
Betakarítás > 30 napMásodvetés vagy tarlóFedettség szeptember 30-ig
TarlóápolásSekély (≤ 10 cm) művelésNövénymaradvány a felszínen maradjon

Újdonság az AKG-ben résztvevő termelők számára

Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) vállalt „területen képződő melléktermékek talajba dolgozása” kötelezettség teljesítése csak a főnövényként bejelentett kultúra melléktermékével lehetséges, és nem vonatkozik zöldtrágyára, másodvetésre, zöldugarra vagy méhlegelőre.

További korlátozás, hogy az AKG-ban vállalt szármaradvány talajba dolgozása nem fogadható el olyan táblákon, ahol AÖP keretében mikrobiológiai készítményt alkalmaztak a szármaradvány kezelésére.

Fontos változás az időzítésben

Az idei évtől az AKG melléktermék bedolgozás és a HMKÁ-6 talajtakarás együttes teljesítése csak tudatos műveleti sorrenddel lehetséges. Ha a talajtakarás július 15. és szeptember 30. között tarló fenntartásával történik, és közben csak sekély tarlóhántás valósul meg, az nem minősül teljes értékű melléktermék bedolgozásnak, mivel a sekély tarlóhántás definíciója szerint a szármaradványokat csak részben dolgozza be.

Gyakorlati javaslat:
A melléktermék talajba dolgozását célszerű szeptember 30. után, vagy legfeljebb az őszi vetést megelőző 30 napon belül, agronómiailag indokolt időben elvégezni. Ezzel biztosítható, hogy mindkét kötelezettség jogszerűen teljesüljön, és az ellenőrzés során ne merüljön fel vita. (Forrás: NAK – Melléktermék talajba dolgozása AKG-ban)

Bővebben