Szaktanácsadás

Ideje elkezdeni megtervezni a jövő évet, nem csak a szeptember 30-ig elkészíttendő tápanyag-gazdálkodási terv miatt, hanem a vetésváltás és a parlag szabályai miatt is.

Jelen cikkben a PARLAG-ról írom a részleteket:

• Ideihez hasonló derogációra ne számítsunk! Tervezni kell a parlaggal.
• Parlag fogalma változott az előző KAP-ban megszokotthoz képest: ZÖLD parlagot kell tartani, meg kell felelni a talaj védelmét célzó előírásnak. FEKETE UGART TILOS létrehozni. 
• Jogszabály szerinti PARLAG fogalom: Az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen az adott tárgyévre vonatkozóan, legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tartó pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be. A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával. A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.

A fogalomból következik:

1.: Nem kell, hogy vetett kultúra legyen, ugyanis a jelenlegi tarlómaradványok fennhagyásával is teljesíthető a parlag, amennyiben NEM AKG-s területről beszélünk. AKG-ban a TAR10 kód továbbra sem elfogadott, azaz nekik ez a megoldás nem opció.

2.: Ha vetett kultúrát jelölünk parlagnak, akkor FONTOS, hogy a vetést 2024. január 1. előtt, azaz még idén el kell végezni, mert a parlag fogalma kizárja a január 1.- augusztus 31. közötti vetést/betakarítást.

3.: A fogalom és az azóta kért és kapott állásfoglalások alapján viszont nincs kizárva az AKG-sok ZÖLDUGAR és MÉHLEGELŐ, vagy LUCERNA hasznosítása, amennyiben ezeket augusztus 31-ig csak kaszálják, de nem takarítják be, azaz kaszálékot nem hozhatja le a területről. Ez a zöldugar és lucerna esetében csak a SZÁLAS FEHÉRJE támogatás igénylését zárja ki.

• Nem AKG-sok jelölhetik a TAR10-en kívül a GYE01, GYE02 (tehát ideiglenes gyep) táblákat is parlagnak. AKG-ban ezek azért vannak kizárva, mert ott horizontális gyep előíráscsoportba számolódnak, azaz nem minősülnek szántónak.
• Az alább felsorolt növényeket fogadnak el parlagként: Csillagfürt, Bükköny, Lucerna, Herefélék, Somkóró, Takarmánybaltacím, Szarvaskerep, Nyúlszapuka, Szeradella, Koronás baltavirág, Réparepce, Tifon, Tarlórépa, Takarmányrépa, Csicsóka, Murokrépa, Tarka koronafürt, Keleti kecskeruta, Facélia, Ideiglenes gyep (kivéve AKG), Füves lucerna, Füves here, Takarmánymályva, Lósóska, Füves mezsgye, Méhlegelő keverék, Tippanfélék, Perjefélék, Rozsnok, Pántlikafű, Csomós ebír, Csenkeszfélék, Komócsin

Tervezésnél továbbá figyelembe kell venni, hogy a nem termelő tájképi elemnek és területnek összesen a szántóterületek 4%-át kell kitenniük. Ebbe a 4%-ba ökológiai másodvetés és nitrogékötő növény nem számítható bele. A 4% helyett lehet 3% nem termelő tájképi elemet és területet jelölni, de ebben az esetben további 4%-ot kell ökológiai másodvetéssel, vagy nitrogénmegkötő növény termesztésével teljesíteni. Az ökológiai másodvetés továbbra is csak 0,3-as súlyozási tényezővel számít. AKG-s zöldtrágya nem fogadtatható el ökológiai másodvetésként is.

FONTOS!

Ezek az előírások NEM választható előírások, nem kötődnek AÖP-hez, ne keverjük össze. Ezek a szabályok MINDENKIRE vonatkoznak, az alap támogatás KÖTELEZŐ előírásai. 

Mégis van, aki mentesülhet a fentebbiek alól, mégpedig:

„A mezőgazdasági termelő mentesül a fentiek teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem
a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb,
b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a
 – állandó gyepterület, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,
 – az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy
ezek kombinációjára használják, vagy
c) szántóterületének több mint 75%-át
 – gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,
 – parlagon hagyott földterületként – függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás –,
 – a hüvelyes növények termesztésére vagy ezek közül többre is használják.

Ha kérdésük merül fel, szaktanácsadóra van szükségük, aki mindezt kordában tartja, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken.

Hírlevelünkre itt tud feliratkozni: https://listamester.hu/forms/fe/9/6/2/9621.html

Fontos közelgő határidők AKG-ben

Tarlófenntartás

Az aratás után sem pihenhet a gazdálkodó, el kell kezdeni tervezni a következő évet, miközben arra is figyelnie kell, hogy a talajtakarás szabályait betartsa.

Nézzük milyen dátumok, határidők közelegnek, amiket nem érdemes elfelejteni:

• AKG-s ültetvény tulajdonosoknak augusztus 31-ig kell a levélmintát laborba adniuk levélanalízisre, ami alapja kell, hogy legyen a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási tervnek. A levélanalízis és a mintavétel szabályait a pályázati kiírás 5. sz. melléklete tartalmazza.
• A szeptember 30. dátum nem csak az AKG-s tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítésének határideje. Eddig kell elkészíteni a tervet azoknak a gazdálkodóknak is, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak. Mindkét esetben talajlabor eredményre kell alapozni a tervet, s míg a levélanalízist az ültetvényekben minden évben el kell készíttettetni, addig a talajlabort 5 évente kell frissíteni.
• Sok volt az elmúlt 2 hétben a vihar, ne felejtsék el a vihar- és felhőszakadás károkat a káresemény bekövetkeztét követő 15 napon belül bejelenteni a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően, a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül.
• Meg kell még őrizni a talajtakarást, egészen szeptember 30-ig. A talajtakarás nem csak a tarló megőrzésével, hanem mulcsozással, illetve takarónövény vetésével is megvalósítható. Amennyiben őszi vetésű növénykultúrát tervez a gazdálkodó, akkor az előző kultúra tarlóját megszüntetheti, de a feltörés és a vetés között 30 napnál hosszabb idő nem telhet el. A szabály szerint megőrzött tarlón gyomirtást végezni lehet, sőt elvárt, hiszen az invazív gyomok ellen köteles védekezni a termelő. Az agrotechnikai műveletek közül tarlóhántás és sekély tárcsázás megengedett, amennyiben marad talajt borító szár- vagy növényi maradvány a talaj felszínén. A félreinformáltság elkerülése végett tisztázzuk: ez az előírás MINDEN gazdálkodóra vonatkozik, vállalástól függetlenül.
• Ne felejtsük el azt sem, hogy még e hónap végéig tart a fakivágási tilalom, azaz fát, bokrot és sövényt költési és fiókanevelési időszakban (2023. 03. 01. – 2023. 08. 31.) nem lehet kivágni. Ez szintén mindenkire vonatkozó előírás.
• Egy jó hír az AKG-soknak a végére. Mint ismert egy hónapja kiadták közleményben, hogy az AKG támogatásban részt vevő gazdálkodóknak tilos a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítmények felhasználása, beleértve többek között az állományszárításra engedélyezett növényvédő szereket is. Azonban a legfrissebb közlemény ezt az előző állítást visszavonja! Tehát a mai álláspont szerint, AKG-ban résztvevő gazdálkodók dikvát-dibromid hatóanyagot tartalmazó, szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező állományszárítókat használhatnak, a szabályokat betartva nem érheti őket emiatt szankció. Az említett szerek felhasználása AÖP-forgatásnélküli talajművelés gyakorlatot választóknak továbbra is tilos!

Ha szeretné gazdainfóinkat e-mailben is megkapni rendszeresen, iratkozzon fel hírlevelünkre IDE kattintva.

Folyamatosan rengeteg kérdést kapunk a tarlómegőrzési, talajborítási szabályokkal kapcsolatban, így igyekszem most egy rövid e-mailben összefoglalni a jelenleg érvényes* főszabályt és annak egyéb támogatási vonatkozásait.

(*azt fontos tudnotok, hogy az új VP megjelenése óta több ponton módosítottak, pontosítottak ezeken a szabályokon; állásfoglalások jönnek-mennek a NAK-tól és az MVH-tól, és bizony előfordult, hogy valamira ‘A’ választ adtunk és eszerint jártunk el a kérelmetekben, de másnapra már a ‘B’ volt a helyes. Sajnos ez az év a jogszabályi háttér folyamatos változásán keresztül tépázza az idegeinket! Mi továbbra is igyekszünk naprakészek maradni a támogatási szabályokat érintő kérdésekben, köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.)

A feltételességben szereplő (azaz az alap területalapú támogatáshoz KÖTELEZŐ) minimális talajtakarásra vonatkozó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 6 előírás kimondja:

Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után szeptember 30-ig, vagy a következő kultúra vetéséig. Ennek több lehetséges módját határozza meg a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az alábbiak szerint:

Talajtakarás biztosítható:

• őszi kultúra – beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül – amely max. 30 nap – el kell vetni,
• amennyiben a fentiek szerinti betakarítás és a vetés között 30 napnál több idő telik el, úgy a tarlót mindaddig fenn kell tartani, míg a vetés előtti max. 30 napot elérjük, 
• fentieken túl a talaj takarásának másik lehetséges teljesítési módja az, hogy a tarlót szeptember 30-áig megőrizzük. A tarlón legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.  A sekély tarlóhántás esetén vélelmezzük, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6. szerinti talajtakarási előírásnak.

Ez a szabály ütközésbe került több ponton az AÖP illetve az AKG támogatásokkal, emiatt a héten érkezett legfrissebb állásfoglalás alapján a következő pontokra kell figyelni az agrotechnikai műveletek elvégzésekor és jelentésekor:

HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása); DE! összefüggésben az engedélyokirattal, hiszen van olyan készítmény, aminek az engedélyokirata szerint nem elegendő a sekély bedolgozás!!!!

HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba NEM teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél). 

A MÁSODVETÉSEKET érintő pontok:

Azt egy pontosításban már korábban kiadták, hogy nem kell minden másodvetésnek december 31-ig a területen lennie pl. másodvetés csemegekukorica, AKG zöldtrágya, hiszen a szeptember 30-ig a területen lévő növény is takarja a talajt.

Tehát, ha szeptember 30-án tarló vagy bármilyen álló kultúra (akár főnövény, akár másodvetés!) van a területen, akkor a HMKÁ6 előírás megfeleltnek tekintendő. Ha szeptember 30-án nincs növény vagy tarló a táblán, és nem lesz őszi kultúra, hanem valamilyen másodvetés kerül a táblára az előírásoknak megfelelően, akkor annak december 31-ig ott is kell maradnia. (Azaz, aki másodvetésű zöldtrágyát kell, hogy elszámoljon AKG-ben, az vagy a korábban vetettet fenntartja szeptember 30-ig; vagy utána veti, de akkor december 31-ig nem forgathatja be. Egyéb tekintetben az AKG-re vonatkozó zöldtrágyázási szabályok nem módosultak: október 31-ig kell elvetni; jelenteni kell a vetést/beforgatást; a területen kell lennie minimum 60 napig.)

Hírlevelünkre itt tudsz feliratkozni:

https://listamester.hu/forms/fe/9/6/2/9621.html

Az új KAP-ban rengeteg még mindig kérdéses (és változó) szabály borzolja a gazdálkodók kedélyeit, azonban az biztos, hogy az AÖP-ben vállalt gyakorlatokban bizony jelentési kötelezettségeik is keletkeztek. Amennyiben teljesíti a gazdálkodó a választott gyakorlatot, de elfelejti azt jelenteni, akkor nem teljesítettnek minősülnek, így bukja a támogatást!

Összeszedtük, miket KELL jelenteni az egységes kérelem adatváltozás felületén, AÖP vállalások esetén:

• Mikrobiológiai készítmények kijuttatása (szántóföldi és ültetvényes vállalás esetén is)
• Talaj- és növénykondícionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények kijuttatása (szántóföldi és ültetvényes vállalás esetén is) – amennyiben az engedély okirat több alkalmas kijuttatást ír elő, így azzal összhangban többször kell jelenteni (mindegyik kijuttatást)!
• Biológiai ágensek kihelyezése ültetvényekben
• Forgatás nélküli talajművelés gyakorlat választása esetén MINDEN elvégzett talajmunkát!
• Szilárd vagy folyékony karbamid tartalmú műtrágya kijuttatása (szántóföldi és ültetvényes vállalás esetén is)
• Talajtakarás szántóterületeken AÖP vállalás esetén (nem a feltételesség kötelező talajtakarását!) a takarónövény elvetését és beforgatását is jelenteni kell.
• A kaszálások megvalósulását az extenzív gyepek évi legalább egyszeri kaszálás gyakorlat vállalása esetén jelenteni kell, minden táblán.
• A kaszálás alternáló kaszálás használatával gyakorlat esetén MINDEN kaszálást jelenteni kell (mindegyiket alternáló kaszával kell elvégezni!), mobilgazdás georeferált fotó hozzárendelésével (erről korábban itt írtunk: https://novenydoktorkft.hu/alternalo-kaszalas-jelentese/) külön a NATURA2000 gyepeken is (külön földhasználati kategóriának minősülnek a nem naturás gyepektől).
• Sorköztakaró egyéves növény vetését és beforgatását, ha ültetvényben ezt a gyakorlatot választották.
• Ha az évelő/gyepes talajtakarást választották ültetvényben, és idén telepítették a sorköztakarót, akkor annak május 1-ig meg kellett történie, és ezt jelenteni kellett.

Mindezeket tehát nem elég megvalósítani, hanem a megvalósítást követő 15 napon belül jelenteni is kell!

Ha elakad a jelentések tengerében, segítségre van szüksége, bízza ránk az adminisztrációt!

iroda@novenydoktorkft.com

Az Agro-ökológiai programot még csak most tanuljuk mi is és a termelők is, már is nehezített bejelentési kötelezettséggel találják szemben magukat azok a termelők, akik a gyepjeiken a 2 pontos vállalást érő Alternáló kaszálást választották gyakorlatként.

Általánosságban erről a választható gyakorlatról tudni kell, hogy népszerűségének csupán annyi az oka, hogy sok gyeptulajdonos egyszerűen nem tudott másik gyakorlatot választani, és ha szántón szeretne plusz forrást az AÖP-ből, akkor gyepen is vállalnia kellett valamit. Ez a valami sok esetben kényszerszülte kaszaváltással vagy kaszálásra kötött szolgáltatói szerződések módosításával jár…

A gyakorlatot a gazdálkodó minden típusú gyepterületén vállaszthatta, ideértve az állandó és az ideiglenes gyepeket is, a NATURA2000 oltalom alatt álló gyepterületeket, valamint legelők esetén is be lehetett jelölni, hiszen az alapelvárást, miszerint évente legalább egyszer lekaszálja a területét ezzel a bizonyos alternáló kaszával, az teljesíthető legelőn is (ha máskor nem, akkor a tisztító kaszálás elvégzésével).

Óva inteném attól a gazdákat azonban, hogy kikerülésre játszanak! Ha buknak a gyepek az AÖP-n, akkor bizony bukik a szántós AÖP is, a támogatási rendszer etekintetben nem különíti el a földhasználati kategóriákat. Ha a helyszíni ellenőrzés pont a kaszálás után történik, azért nem kell nagyon gyakorlott szemű ellenőrnek lenni ahhoz, hogy a rendképzésből megállapítható legyen a kasza típusa. A gyakorlat akkor teljesül, ha minden gyepterületén legalább egyszer elvégezte alternáló kaszával a kaszálást a gazdálkodó, (ha többször kaszál egy gyepet, akkor az összes kaszálás ezzel a kaszatípussal kell, hogy történjen – a gyakorlat címe is KIZÁRÓLAG alternáló kasza használata) és be is jelenti azt adatváltozás keretében az egységes kérelem felületén, valamint rögzíti a gazdálkodási naplóban.

A bejelentés tartogat némi újdonságot, és valószínűleg az idősebb (okostelefonhoz nem szokott) gazdálkodók számára kihívást is, hiszen a kaszálás tényét georeferált fotóval kell igazolni, amit a mobilgazda alkalmazáson keresztül kell elkészíteni a gyepen. Az elkészített fotót lementés után lehet az egységes kérelembe feltöltve megtenni a szükséges jelentést.

Az előzetes információkhoz képest hálistennek legalább annyit enyhítettek a jelentés nehézségein, hogy elegendő 1 tábláról készíteni fotót, nem kell az összes gyepre követni a kaszát munka közben és telefotózni a telefon tárhelyét.

„Álljon az egyik területére, melyre AÖP keretében az alternáló kasza használata gyakorlatot vállalta, majd készítse el a fényképet az alternáló kaszáról úgy, hogy azon látszódjon a kaszálóeszköz és annak vágófelülete is. A kaszának nem kell épp kaszálnia, ilyen fénykép készítése nem elvárás! Akár kaszálás előtt vagy után is elkészíthető a fotó, de azon nem szükséges a teljes területnek látszódnia, csak az egyik tábla területén kell lennie az eszköznek. Nem szükséges az összes vállalt területen lefényképezni az alternálót kaszát, elegendő egyetlen táblán is.”

A fenti idézet forráscikke az MVH honlapján tegnap jelent meg, abban további részleteket írnak erről a jelentésről, érdemes a kaszálás elkezdése előtt átttanulmányozni!

Ha az adatváltozások jelentésében, a gazdálkodási napló vezetésében segítségre szorul, keressen minket bizalommal! Teljeskörű szaktanácsadási szolgáltatásunkkal minden adminisztrációs terhét ránk bízhatja.

Sok ügyfelünk kérdezte a héten, hogy mit mikor kaszálhat le, azért összefoglaltam, hogy melyik főbb támogatás esetén mire kell figyelni a gazdálkodónak!

• Először nézzük a szálas fehérje támogatásban részesülő gazdák kötelezettségét, miszerint, ha többéves kultúrára kapnak szálas fehérje támogatást (pl. lucerna), akkor az első éves kultúrát (ide számít az előző őszi telepítés is), illetve a felülvetett kultúrát is első évben augusztus 1-ig egyszer kell lekaszálni. Többéves kultúrát minden év július 1-ig kétszer le kell kaszálni.

• NATURA2000 gyepterületek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. A kaszálás során a tábla belsejétől indulva a külseje felé kell haladni. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

• AKG horizontális szántóban részt vevő zöldugar kultúrák kaszálását vagy szárzúzását legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett lehet végezni, legkorábban június 1-jén. AKG-ban választható előírás volt a madárbarát kaszálás (kiszorító kaszálás, max. 8 km/h sebességgel, vadriasztó lánccal). Választható előírás volt szintén a pillangós szálas takarmánynövények, azok füves keveréke/illetve zöldugar vagy méhlegelő betakarítása/szárzúzása során kaszálatlan terület hagyása 5-10% térmértékben, táblánként, kaszálásonként változó helyen, a tábla szélével érintkezően legalább 6 méter szélességben. AKG horizontális gyepben alapesetben nincs kaszálási időkorlát, de választhatta a résztvevő termelő azt, hogy kaszálást csak június 15. után végez a területen. Különböző térmértékű búvósávok hagyása szintén választható opció volt. AKG MTÉT túzokos szántó esetén július 1. után lehet csak kaszálni/szárzúzni/silózni, illetve július 31. előtt végzett kaszálást, be kell jelenteni 5 nappal előre a nemzeti parknak. AKG MTÉT kék-vércse védelmi előírások esetén a szálas pillangós takarmánynövények, azok füves keverékei, valamint a zöldugar első kaszálását a teljes területük legalább 50%-án május 31-ig el kell végezni. A július 31. előtt végzett kaszálást itt is be kell jelenteni 5 nappal előre a nemzeti parknak. Az MTÉT hegyvidéki madárvédelmi szántó esetén is előírás a nemzeti parkos bejelentés. Túzokos gyep esetén a kaszálás legkorábbi időpontja július 1. A kaszálás itt is előzetes bejelentés köteles. Alföldi madárvádelmi szántó és gyep esetén a teljes gyepterület legfeljebb 50%-án, az illetékes nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján kíméleti területet kell kijelölni, ahol csak július 1. után folytatható legeltetés illetve kaszálás. Ezek mellett sok AKG-s MTÉT tematikus előíráscsoport esetén választható opció volt a későbbi: július 15., vagy augusztus 15. utáni kaszálás. A madárvédelmi előírásokat pedig az összes ilyen területen be kell tartani. A tényleges vállalásokat a támogatói okiratban tudja leellenőrizni, mielőtt kaszálni kezdene!

• AÖP-s előírásokról is beszélhetünk már, hiszen jelenleg is zajlik az egységes kérelmek beadási időszaka, melyben az Agro-Ökológiai Programban való részvételt is megerősíthetik a gazdálkodók. AÖP-s vállalások esetén szántós gyakorlatokban is előjönnek bizonyos kaszálási szabályok, például a talajtakarás vállalása esetén (mely a feltételességben szeptember 30-ig kötelező, AÖP-ben február 28-ig választható) a takarónövények lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról. Gyepek esetén vállalható az extenzív (nem öntözött) gyepek legalább évi egyszeri kaszálása, ez időponthoz nem kötött gyakorlat, de előre be kell jelenteni az egységes kérelem beadásakor a tervezett kaszálási időt, megvalósuláskor pedig a tényleges jelentést is meg kell tenni adatváltozás keretében. Felbolygatta sok gyepgazdálkodó nyugalmát az alternáló kaszálós 2 pontos vállalás, mivel sok esetben (kettős finanszírozás miatt) csak ezt tudják a termelők vállasztani a gyepes gyakorlatok közül. Ez a vállalás kizárólagos, azaz, aki ezt vállalja, egész évben minden kaszálást csak alternáló kaszával végezhet. A kaszálás tervezett időpontját szintén előre be kell jelölni az EK-ben, a megvalósulást pedig nem elég sima adatváltozásban lejelenteni, mobilgazdával készült georeferált fotót is kell csatolni a kérelemhez a kaszálásról, a kaszaszerkezetről.

---

Szaktanácsadásért, naplóvezetésért keressen minket bizalommal!

iroda@novenydoktorkft.com

A Feltételesség elemei, avagy ezeket KÖTELEZŐ betartani mindenkinek

(1. rész)

Az új KAP ciklus új előírásrendszert hoz, melynek egy része már korábban is kötelező elem volt, egy részében viszont vannak újdonságok is. Ebben a rendszerben Feltételesség néven fogják emlegetni a kötelezően betartandó gyakorlatokat, melyeket most pontokba szedve igyekszem részletezni.

1. Állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az összes mezőgazdasági területünkhöz mérten szabták meg az állandó gyepterületeink arányát, még 2018-ban. Akkor ezt a referenciarányt 14,41%-nak mérték. Nincs semmi sem, ami tiltaná az állandó gyepek feltörését a gazdaság szintjén (kivéve érzékeny, NATURA 2000 gyepek), de amint országosan 5%-kal csökken a gyepterületek aránya a referenciaszinthez képest, akkor előírják a visszaállítási kötelezettséget. Ha ez előfordul, akkor azokat fogják kötelezni visszaállításra, akik az előző 2 évben törtek fel állandó gyepet, ehhez pedig az egységes kérelemben szerepelő adatokat veszik alapul. Fontos tudni, hogy a visszaállítási kötelezettség nem azt jelenti, hogy ugyanoda kell a gyepet visszavarázsolni! Más területen is megvalósíthatja azt a gazdálkodó, a lényeg, hogy az újonnan telepített gyep minimum 0,25 hektár méretű táblákban legyen, összterülete érje el az előzőleg feltört gyep területét, és a visszaállítástól számított 5 évig fenn kell tartani. Ha valaki az állandó gyepterületet erdőlétesítés céljából (kivéve karácsonyfa, energetikai célú faültetés) törte fel, annak nem keletkezik visszaállítási kötelezettsége.

2. Vizes élőhelyek és tőzegláp védelme

Ezt az előírást 2025-től fogják bevezetni.

3. A szántóföldi tarlóégetés tilalma

Ez már nem újdonság, de a teljesség kedvéért összegezve: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése TILOS, kivéve, ha a területen kártevő, vagy kórokozó jelenik meg és a növényvédelmi hatóság védekezési intézkedésként határozattal rendeli el az égetést.

4. Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása

Ez sem új előírás, azonban vannak új elemei. Figyelem! Eddig a tilalom csak a trágyaszórásra vonatkozott, de most már a vízvédelmi sávokban növényvédő szert sem szabad kijuttatni! Ne felejtsük majd el ennek megfelelően a vízvédelmi sávot a naplókban is feltüntetni (pl. a trágyaszórások, illetve növényvédelmi kezelések területének megadásánal fokozottan kell figyelnünk arra, hogy a vízvédelmi sávot a kezelések méretében is elhagyjuk – nem 100% területen kezelünk!).

Nőttek az előírt sávszélességek is, nézzük mennyit kell elhagyni a kezelésből:

• A MEPAR-ban megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávot, azzal a kitétellel, hogy a partvonaltól mért védőtávolság 3 méteres sávra csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.
• Völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávot.
• A MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávot.

Tehát ezeken a vízvédelmi sávokon termelni szabad, de műtrágyázni, szerves trágyázni és növényvédő szert kijuttatni TILOS!

A jogszabály tervezettben azonban van erre a pontra egy szerintem sokaknak jól jövő plusz: ha már nem tud növényvédő szert kijuttatni, meg trágyázni sem, akkor megteheti a gazdálkodó, hogy ezeket a vízvédelmi sávokat bejelenti, mint NEM TERMELŐ TÁJKÉPI ELEM (erről később lesz szó), így két legyet üt egy csapásra, két kötelező előírásnak is megfelelhet egyszerre. Azonban ha ezt az opciót választja, akkor ebben a sávban nem folytathat termelő tevékenységet, azaz vetni sem tud rá, és aratni sem tud róla, viszont kaszálással kötelező gyommentesen tartani, és ebben az esetben nem csökkentheti 5 méter alá ezt a sávot. Én mégis úgy gondolom, hogy sok termelőnek ez egy jó megoldás lehet.

5. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét.

Ez az előírás azokra a területekre vonatkozik, amelyek 12%-nál nagyobb lejtésűek. Ez sem új előrás, azonban idén kiegészült és sok termelőnek okoz majd fejvakarást, hogy a kapásnövény kultúráját a lejtős területeken hogyan termelje, hogy megfeleljen ennek az előírásnak. Mert hogy idéntől bekerültek új növények ebbe a tiltásba, miszerint TILOS a 12%-nál meredekebb lejtésű területen a kapásnövények – beleértve a kukorica, napraforgó, valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. Kötelező továbbá a szőlőültetvények esetében az erózió megakadályozására kialakított teraszok megőrzése. De szerencsére itt is vannak kivételek, amiken érdemes már most elgondolkodni azoknak a gazdálkodóknak, akik már készítik elő a talajt a tavaszi vetéshez, mert nem mindegy hogyan fognak neki.

Az előírásban foglaltak alól abban az esetben mentesül a gazdálkodó, ha az erózióveszély csökkentésére: direktvetést alkalmaz, vagy szintvonalas művelést folytat és/vagy, a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató területeken lefolyást gátló füvesített vagy fás erózióvédelmi sávokat alakít ki.

Az erózióvédelmi sáv kialakításának szabályait első nekifutásra talán nehéz elképzelni, főleg egy nem szabályos táblán (amik azért lejtők esetében gyakran vannak):

• Az erózióvédelmi sávot 3-20m szélességben kell kialakítani a tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként azzal, hogy amennyiben a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan
• kevesebb mint 30 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;
• ha 30 és 50 m között futnak egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 m hosszúnak kell lennie és a sáv valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 m-nél;
• több mint 50 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság lehet a sáv vége és a tábla széle között.

Folyt. köv.

Forrás: https://kap.mnvh.eu/

Kérdés esetén írhatnak nekem az iroda@novenydoktorkft.com e-mail címre!

Mennyi támogatás jár az új ciklusban?

Idéntől új támogatási rendszer határozza meg a mezőgazdasági kifizetéseket. Az új KAP ciklus első fontos változásai már tavaly év végén elkezdtek „kiszivárogni”, de a pontos végrehajtási rendelet sajnos még a mai napig nem jelent meg a Közlönyben.

Ennek ellenére a Stratégiai Terv és a NAK közlései alapján én is ismertetem a részleteket, mert naponta jön ezzel kapcsolatos kérdés. Az új KAP fogalomrendszeréről és a bevezetésre kerülő eGN-ről már egy korábbi bejegyzésben írtam, ez IDE kattintva olvasható.

Most nézzük, hogy mennyi támogatás jár a termelőknek idéntől? Miben változott a matek az előző ciklushoz képest? És melyik korosztály jár a legjobban ebben az új rendszerben?

Területalapú támogatás (SAPS) helyett, most fenntarthatóságot segítő jövedelemtámogatásról (BISS) beszélünk, de gyakorlatilag ugyanarról van szó. Előbbi eddig 142 euro/ha volt, utóbbi idéntől 147 euro/ha lesz. Ehhez ugye meg kell felelni a kondicionalitás előírásainak, ezekről részletesen a következő cikkekben lesz szó.

Az előző rendszerben a SAPS felett járt a zöldítésért 79 euro hektáronként. Az új rendszerben ez nem jár automatikusan, és nem is zöldítésnek nevezik, hanem agrár-ökológiai programnak (AÖP), ami egy évre választható, megszabott gyakorlatok elvégzéséért jár (ezekről később szintén írni fogok!), összege pedig 61 eurotól 121 euróig terjedhet hektáronként. Az AÖP támogatás mértéke attól függ, hogy hány hektárt visznek be adott évben a termelők a programba. Előzetes becslés szerint 2023-ban 80 euro/hektár körüli támogatásra számíthatnak a belépő gazdák.

Van új támogatási forma is, amivel a kisebb gazdaságok több pénzhez juttatása a cél. A redisztributív, magyarul újra elosztó támogatás az 1200 hektár alatti gazdaságoknak jár, a következők szerint: 1-10 hektárig 80 euro/ha, 11-150 hektárig pedig 40 euro/hektár többlettámogatást kap a termelő.

Azaz ha egy 200 hektáros mintagazdaságot veszünk példaként, akkor az eddig 200x(142+79) eurot kapott, azaz 44.200 eurot. Idén ugyanez a méretű gazdaság 200×147+10×80+140×40 eurot, azaz 29400+800+5600, azaz 35.800 eurot kap, az alap és az újraelosztó támogatást számolva. Nem nehéz tehát megállapítani, hogy az a termelő, aki pénzénél szeretne maradni, be kell, hogy vállalja az AÖP-t. Ha ezt a példát visszük tovább és az említett 200 hektáros gazdaság belép az AÖP-be és az idei évre jósolt 80 euro/hektárral számolunk, akkor 35.800+200×80, azaz 51.800 euro támogatást kaphat idén. Ha a legrosszabb verzióval számolunk is, és csak a legalacsonyabb adható AÖP támogatást, 61 eurot szorozzuk be a 200 hektárjával, akkor is összesen 48.000 euro támogatásra számíthat a gazdaság. Még egyszer kiemelve, hogy abban az esetben, ha BELÉP AZ AÖP-be!

Nem véletlenül tettem fel a kérdést a cikk elején, hogy melyik korosztály jár jobban ebben a támogatási ciklusban. Egyértelműen látszik a stratégiai tervből, hogy a 40 év alatti fiatal termelők támogatása a fő cél, ami nem csak a II. pilléres támogatásokban fog megjelenni, hanem bizony az I. pillérben is jelentős módosuláson esett át. Az egységes kérelem beadásakor lehet a fiatal mezőgazdasági termelőknek járó támogatást igényelni, ami 40 évnél fiatalabb, végzettséggel rendelkező gazdálkodóknak jár, 300 hektárig és 5 éven keresztül. Plusz feltétele lesz várhatóan a megújított fiatal gazda területalapú támogatásnak az is, hogy a gazdálkodást legkorábban az előző évi egységes kérelem beadási időszak utolsó napján kezdte…. vagyis várhatóan csak a gazdálkodni most kezdő 40 év alattiak tudják majd ezt a támogatást igényelni. Ezzel a feltétellel sokan elesnek ettől a forrástól, azonban aki tudja majd igényelni, az a korábbi 68 euro/ha fiatal gazda támogatás helyett idéntől 157 eurora számíthat hektáronként!

Ha maradunk az előző példánál, és a 200 hektáros gazdaság tulajdonosa egy 40 év alatti fiatal, aki idén vette át a gazdaságot, az a fenti feltételeknek teljes mértékben megfelel. Ő a következő 5 évében az előbb kiszámolt 35.800 euro helyett 35.800+200×157, azaz 67.200 euros támogatást fog kapni; ha ezen felül bevállalja az AÖP-t is, akkor ez az összeg 67.200+200×80= 83.200 eurora ugrik.

Minden további támogatással is lehet számolni az új KAP támogatás kalkulátorban, ami a megszokott helyen, a NAK honlapján elérhető.

Mindent összefoglalva ebben a ciklusban azok jutnak nagyobb támogatáshoz, akik kisebb gazdaságokat vezetnek, 40 év alatti, most kezdő termelők és belépnek az agrár-ökológiai programba!

Ha ehhez segítségre van szüksége a teljeskörű szaktanácsadói szolgáltatásunkat ajánlom figyelmébe!

Dr. Harcsa Marietta

mezőgazdasági szaktanácsadó NAK-4149

Új KAP, változó fogalmak

Ugyan hivatalosan az előző KAP ciklus már 2 éve véget ért, a következő csak most kezdődik, hiszen volt egy átmeneti időszak beiktatva. A Közös Agrárpolitika 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét. Többek között az új feltételrendszer megalkotása miatt csúszott ennyit a dolog. Jelen cikk írásakor az új KAP szabályaira vonatkozó jogszabályi háttér még nem biztosított, végrehajtási rendeletek nem jelentek még meg a közlönyben.

Mégis ideje összerendezni a több helyről kapott információkat, hogy az egységes kérelem beadásáig is tervezni tudjanak a gazdálkodók.

Az új KAP feltételrendszerét, szabályait, újdonságokat több részből álló cikkben fogom összeszedni, melyből az első részben a változó fogalmakról írok.

Az első legfontosabb különbség, hogy a „területalapú támogatást” (SAPS) felváltja a „fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás” (BISS). Az ennek való megfelelést pedig a korábban is kötelezően előírt kölcsönös megfeleltetés (KM) szabályok és némi új/szigorodó szabály betartásával lehet elérni. Kölcsönös megfeleltetés helyett pedig Kondicionalitás, vagy Feltételesség címmel illetik a szabályrendszert, ami tehát nem választható, hanem kötelezően betartandó!

A Zöldítés és az EFA fogalmak megszűnnek, illetve beépültek a Feltételességbe, de ennek a szabályairól később írok.

Újdonságként emelték be a támogatási rendszerbe az újraelosztó (redisztributív) támogatást, amivel gyakorlatilag a kisebb gazdaságok jutnak plusz forráshoz az 1- 150-ig hektárjukig. Az újraelosztó támogatás a korábbi támogatási felső határt (1200 hektár volt), valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását váltja fel, és célja a kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása. Ennek megfelelően az újraelosztó támogatásban csak az 1200 hektár alatti gazdaságok részesülnek.

Új fogalomként jelenik meg az Agrár- (vagy Agro- ) Ökológiai Program (AÖP), ami egy önkéntes, egyéves vállalásra épülő területalapú támogatás. Az AÖP-ben nagyrészt olyan választható gyakorlatok szerepelnek, amelyek a gazdálkodók számára a korábbi jogcímekből (többek között zöldítés, AKG, ÖKO) már ismertek és környezeti szempontból is hasznosak.

Kicsit eltérve a támogatásoktól, ám mégis szorosan kötődve ezekhez, összefoglaltam az (elektronikus gazdálkodási napló) eGN, (elektronikus permetezési napló) ePN fogalmait és szabályait:

Az AÖP esetében a támogatás egyik feltétele a Gazdálkodási napló vezetése és elektronikus benyújtása lesz. Maga az elektronikus vezetés önkéntes, a gazdálkodó döntésétől függ ebben az évben. Azaz idén dönthet úgy a termelő, hogy vezeti a naplót „papír” alapon, nem elektronikusan, de (!) ez esetben is fel kell töltenie a napló valós adait, csak utólag 2024. január 31-ig a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) felületére! Egyes AÖP-gyakorlatok legfontosabb műveleteit a Gazdálkodási naplótól függetlenül az egységes kérelem felületének agrotechnikai bejelentései között így is meg kell tenni. A korábbi zöldítési támogatás keretében megismert módon, például a másodvetések elvetésének tényét vagy a különböző kaszálási időpontokat, és más, a választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen eseményeket szükséges lesz rögzíteni. Tehát ha utólagos rögzítést választ, akkor sem ússza meg az adminisztrációt.

Az ePN a Nébih eGN rendszerébe integrálódott, ez viszont már KÖTELEZŐ! Ennek jogalapját a 43/2010-es növényvédelmi rendelet tavalyi módosítása (mely 2023. január 1-től hatályos) már megadta. Ennek értelmében a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelő a rovarölő szeres kezelést (ideértve a rovarölő szeres csávázószeres vetőmag vetését is) – ha azt az egységes kérelem felületen alkalmazott hasznosítási kódok szerinti szántóföldi kultúrában végzi – a NÉBIH elektronikus felületén köteles a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteni! Ezen kívül a termelő a már rögzített adatok kivételével – legkésőbb minden naptári év január 31-ig köteles feltölteni a NÉBIH elektronikus felületén az előző évben elvégzett összes növényvédő szeres kezelés adatait. Utóbbi mondat a 10 hektár összterület alatti termelőkre is vonatkozik!

Az új szabályok után a következő részekben a támogatások mértékéről, a feltételesség szabályairól, az AÖP-ben választható gyakorlatokról lesz szó!

Ha nem szeretne lemaradni ezekről, iratkozzon fel a Növénydoktor Kft. hírlevelére!

Hamarosan itt van a határideje a 2022. évi felügyeleti díj második részlet befizetésének.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.

A 2022-re vonatkozó díj második részletének befizetését 2023. január 31-ig kell teljesíteni.

A díjat a 10032000-00289782-30006016 számú célszámlára kell utalni.

Változás a korábbi évekhez képest, hogy az idei évtől a megállapított felügyeleti díj a kiépített központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER) révén már online is kiegyenlíthető.

Javasoljuk, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetését ne halasszák az utolsó pillanatra! A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.