Egységes kérelem beadás 2024-ben és a részleges derogáció

A tavaly induló új KAP szabályokat már mindenki ismeri, de idén is sok újdonság, finomítás és változtatás van a szabályokban, ami a feltételességet illeti, az AÖP tekintetében is, és a beadás-ellenőrzés folyamataiban is.

Nem is tudnánk egy cikkben megírni mindent, ezért részekre bontva hozzuk a legfontosabb dolgokat. Ebben a posztban a kérelem beadásáról, és a parlagot érintő részleges derogációról írunk.


Az egységes kérelem beadásával idén is 44 jogcímen jelölhető támogatás igénylés, tehát nem csak a sima területalapút, hanem a termeléshez kötött támogatásokat, az akg, öko kifizetéseket, naturákat is itt tudjuk igényelni, ezért kiemelten fontos a precíz kitöltés.

2024. június 10-ig adható be a kérelem, szankciómentesen. Nincs külön szankciós időszak, 10-én zárul a buli, azaz ami addig bement, a továbbiakban az módosítható. A módosítással új területet már nem lehet majd bevinni és új támogatás igénylést sem bejelölni. (Törölni, visszavonni, növényeket változtatni lehet.)

Sok újdonság van a szabályokban is, amit következő részben fogunk megírni, de most a PARLAG, illetve mai „szaknyelven” a NEM TERMELŐ TERÜLETEKnek a tavaly őszihez képest könnyített előírásairól szólunk.

A derogáció 2024-ben, nem ugyanazt jelenti, mint 2023-ban!

Tavaly teljes derogáció volt, ami azt jelentette, hogy élelmiszercélű kultúrát is jelölhettünk nem termelőnek, most azonban ezt nem tehetjük meg!

2024-ben részleges derogációt kapnak a termelők, ami azt jelenti, hogy a 4 %-on nem termelő területet nem csak parlag terület jelölésével, hanem nitrogénmegkötő növény, vagy ökológiai másodvetés termesztésével is megoldható!

De nézzük sorban a megoldásokat a 4%-ra:

  • Parlagként az a terület számolható el, ahol nem történik termelés január 1. és augusztus 31
    (pihentetési időszak) között
    .
    A pihentetési időszak alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról, amire alapvetően három
    lehetősége van a gazdálkodónak:

  1. talajtakaró növényzet vetése, vagy telepítése, (kizárólag az Agrárminisztérium
    közleményében lévő keverékekkel) – Elfogadható az AKG zöldugar, a nem AKG-s zöldugar
    keverék és az ideiglenes gyep
    is.
    Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben ha a gazdálkodó már elvetette a növényt 2023 őszén, és az nem szerepel a közleményben, abban az esetben a 2024-es EK időszakig egyszer
    szárzúzást kell végeznie a területen, és azt be kell jelentenie.
  2. Méhlegelő vagy vadvirágos keverék vetése (Méhlegelő: AÖP rendeletben ismertetve 8 fajból áll), április 15.-ig kell(ett) elvetni. Vadvirágos keverék (VAD01): olyan legalább három fajból álló keverék, amelynek összetevőit a rendelet gyepalkotó és egyéb takarmánynövény fajok melléklete, vagy az
    ökológiai jelentőségű másodvetésként elismerhető fajok melléklete, továbbá a vadvirágokat
    tartalmazó melléklet tartalmazza úgy, hogy a vadvirágok aránya a teljes keveréken belül
    legalább a 10 százalékot eléri.
  3. Harmadik pedig a tarlómaradványok és spontán megjelenő növények meghagyása. Ez
    esetben a spontán megjelenő zöld növényzetnél kaszálással vagy szárzúzással meg kell
    akadályoznia a virágzást, gyomosodást a teljes táblán.
  • Ökológiai másodvetés
    Legalább két fajból álló keverék, mely 60 napig a területen van, vetése október 1.-ig megtörténik. A vetést és a beforgatást 15 napon belül az EK felületen be kell jelenteni. Fontos, hogy nem lehet sem az előtte, sem az utána lévő főnövénnyel azonos nemzetségbe tartozó növény (keverékben sem). Tilos növényvédő szert használni, beleértve a csávázott vetőmagot is! Jó hír, hogy ez esetben egyszeres szorzóval számolunk (korábbi rend szerint 0,3-as szorzóval számoltuk, azaz 1 hektár ökológiai másodvetés, csak 0,3 hektárnak felelt meg, most egy az egyben számít a területe!) AKG-s zöldtrágyázás nem felel meg ökológiai másodvetésnek!
  • Nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület
    A növényvédőszer használata – valamint a csávázott vetőmag használata itt is tilos!

Minősített vetőmagokat fogad el a hatóság csak a másodvetések, a méhlegelő és a vadvirág keverék tekintetében is. Ezeken a területeken a termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe! A parlag miatt is kötelező a napló vezetése, az e-GN beadás még kérdéses (jelenleg nincs letisztázva hol, milyen felületen kell majd beküldeni naplót.

Mentesülnek:

  • Legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkezők
  • A támogatható mezőgazdasági terület több, mint 75%-a állandó gyepterület
  • A szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény
    termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e
    célok közül többre is használják

Amennyiben ránk bízná a beadást, a napló vezetést, a teljes körű adminisztrációt, írjon nekünk az iroda@novenydoktorkft.com e-mail címre, vagy itt:

    Bővebben

    Az agrártámogatási rendszer aktualitásai

    Az I. Gazda Információs Napot meghívásunkat elfogadva, Dr. Feldman Zsolt nyitotta meg.

    Államtitkár úr az agrártámogatási rendszer aktualitásairól beszélt, előadásának közzétételéhez hozzájárult.



    Feldman Zsolttal médiapartnerünk, a Hektár mezőgazdasági podcast is készített interjút a rendezvény alatt.

    Ha kérdése lenne az elhangzottakkal kapcsolatban, írjon nekünk!

    Bővebben

    I. Gazda Információs Nap

    Meghívó

    Kedves Gazdálkodó!

    2024. február 23-án Gödöllőn rendezzük meg az I. Gazda Információs Napot, melyet hagyományteremtő szándékkal hoztunk létre. 

    Az előadásokat úgy válogattuk össze, hogy minél szélesebb körben tudjanak informálódni az aktualitásokról!

    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ahányan érkeznek, annyi regisztrációs űrlapot töltsenek ki, mert a hely befogadóképessége véges.

    Regisztrálni itt lehet:

    https://forms.gle/oxCBMxsq8KGLfP3P8

    Találkozzunk február 23-án!

    Bővebben

    Bízza ránk az adminisztrációt!

    Most tudják meg sokan, hogy mennyi plusz időt, energiát elvesz a gazdálkodási napló megfelelő vezetése, feltöltése a korántsem ügyfélbarát rendszerbe. Márpedig ahhoz, hogy gazdasága ne bukjon támogatást, szükség van erre az adminisztrációra!

    Bízza ránk az

    -egységes kérelem beadását,

    -a kötelező jelentések megtételét,

    -a gazdálkodási napló vezetését és beküldését,

    -a permetezések jelentését,

    -a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését.

    Mindezek a teljes körű adminisztrációs szolgáltatásunknak részét képezik, mely 5500 Ft/ha ártól elérhető!

    Ezen kívül elkészítjük és beadjuk gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését, megírjuk és végigmenedzseljük vidékfejlesztési pályázatait, valamint növényvédelmi szakirányítást is végzünk. 

    Keressen minket bizalommal!

    Bővebben

    TILOS trágyázni télen

    Még mindig kevesen tudják, hogy a tél beköszöntével, nitrátérzékeny területeken (márpedig az ország nagyrésze nitrátérzékeny) tilos trágyázni a gazdálkodóknak.

    • T I L O S november 30. és február 15. között trágyázni! Sem istállótrágya, sem hígtrágya, sem műtrágya nem juttatható ki ezen időszak alatt, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyáját, ami február 1-től már szórható.
    • Trágyakazlat is T I L O S létesíteni ezen időszak alatt, azaz a föld szélére sem hordható ki a trágya, későbbi kijuttatás céljából sem.
    • Ebben az időszakban legeltetési T I L A L O M is fennáll, erre azonban ad a nitrátrendelet egy kivételt: ha a legeltetett állatok évi elhulajtott trágyája nem haladja meg a 120 kg/ha mennyiséget, akkor szabad legeltetni télen is. Külön engedély ehhez a téli legeltetéshez nem kell, csak akkor, ha NATURA 2000-es területről beszélünk. Ez esetben a természetvédelmi hatóságtól kell engedélyt kérni.
    • A nitrátrendelet szerint ezen időszakokon kívül is T I L O S trágyát szórni fagyott, hóval borított területen. Márpedig fagyott, hóval borított területek olykor február 15. után is vannak……

    HÍRLEVELÜNKRE ITT TUD FELIRATKOZNI: https://listamester.hu/forms/fe/9/6/2/9621.html

    Bővebben

    Újdonságok 2024-ben az AÖP-ben

    Az idei tapasztalatok alapján már volt szó róla korábban is, hogy a következő évben változni fog az AÖP kiírása. Sok jelzés és kérdés érkezik folyamatosan ezzel kapcsolatban hozzánk is. Nézzük mi az, ami változni fog a 2024-es támogatási évben az agroökológiai program gyakorlataiban!

    A változások és újítások a gyepes és ültetvényes vállalásokat fogják érinteni.

    Gyepterületeken 2 új választható gyakorlatra számíthatnak a gazdálkodók, mindkettő 1-1 pontot fog érni.

    -> Egyik új választható gyakorlat lesz a kaszálás után legalább 10 cm-es tarló hagyása

    -> Másik újdonság a legeltetéses gyakorlatok számát növeli azzal, hogy 1 pontért be lehet vállalni a gyepterületek minimum 50%-ának legeltetését őshonos haszonállat-fajtákkal

    -> Nem új gyakorlat, ám sokak örömére változni fog az alternáló kaszálásos gyakorlat. Jövőre már nem csak az alternáló kaszálást, hanem a hátsó felfüggesztésű, vagy a vontatott, szársértő nélküli kaszák használatát is elfogadják.

    – > Nem NATURÁS gyepeken módosul a gyepterületek megőrzése gyakorlat, miszerint üzemi szinten kell megőrizni a gyepeket; az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat (azaz feltörhető, új parcellában újravethető)

    A gyepeken kívül az ültetvényes választható AÖP gyakorlatokban is lesz módosulás.

    -> Behozhatóak lesznek az ültetvény kategóriába az olyan speciális ültetvények, mint a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos energiaültetvények, ipari faültetvények és egyes energianád ültetvények is.

    -> A biológiai ágensek alkalmazása gyakorlat pedig kiegészítésre kerül a feromonos légtértelítéssel.

    Az AÖP kifizetésében is lesz változás az idei kiíráshoz képest, a változás viszont kivételesen az idei évet is érinti, hiszen a 2023-as AÖP-öt is már az új finanszírozási szabályok szerint, azaz sávosan fogják kifizetni. Így az sem esik el teljesen a támogatástól, aki hiányosan teljesített, részteljesítésért is fizetnek.

    Erről korábban itt írtam:

    Fontos még, nem AÖP jogszabály változás, de bizonyos vállalást érint majd, hogy módosul a HMKÁ4-es előírás. A szabály a műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer vízparti sávban tiltott kijuttatása kiegészül a talaj- és növénykondícionálókkal! Azaz oda kell majd figyelni a gazdálkodónak, amikor a kondícionáló szerek kijuttatásánál az 50%- os területet számolja, hiszen ha olyan táblákba tervez, ahoz vízvédelmi sáv található, akkor csökken a teljesíthető és ezáltal az elszámolható terület!

    Fenti cikk forrása: 2023.11.16-án tartott „Kincsünk a termőföld – az AÖP támogatás tapasztalatairól” c. online rendezvényen elhangzott Dr. Juhász Anikó – Agrárminisztérium, Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Az AÖP tapasztalatairól, jövőbeli módosításairól című előadása.

    Bővebben

    Módosult AÖP kifizetés: részteljesítésért is jár a támogatás

    Nem sokkal az év vége és a kifizetések elkezdése előtt az Agrárminisztérium módosította a 15/2023. (IV. 19.) AM rendeletet „az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól”. A rendeletmódosítás a 2023-ban egységes kérelmet benyújtó és AÖP-ben résztvevő gazdálkodó számára lehet kedvező, hiszen lehetővé teszi a részteljesítésért is a kifizetést.

    Az eredeti szabályok alapján, amennyiben az AÖP-ben vállalt gyakorlatok valamelyike nem teljesül, akkor a gazdálkodónak egy fillér sem járt volna a támogatás összegéből.

    A módosítás értlemében azonban nem feltétlenül veszíti el a teljes összeget!

    A részleges teljesítés esetén alkalmazott kifizetések a következőképpen alakulnak:

    1. A mezőgazdasági termelő minden a gazdaságában releváns földhasználati kategóriában (szántó, ültetvény és gyep) teljesíti az összes választott gyakorlatot – 100%-os kifizetés.
    2. A mezőgazdasági termelő csak egy földhasználati kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot/gyakorlatokat, de a gazdaság teljes területének legalább 70%-án teljesíti a gyakorlatokat – 50%-os kifizetés.
    3. A mezőgazdasági termelő csak egy földhasználati kategóriában nem teljesíti a gyakorlatot/gyakorlatokat, de a gazdaság teljes területének legalább 50%-án teljesíti a gyakorlatokat – 30%-os kifizetés.
    4. A gazdálkodó nem teljesíti a választott gyakorlatokat egynél több földhasználati kategóriában, vagy a gazdaság teljes területének több mint 50%-án – nincs kifizetés.

    Forrás: AM Sajtóközlemény

      Bővebben

      Vetésváltási szabályok 2024-től

      Sok esetben késő már variálni a vetéstervekkel, hiszen az őszi vetések elkészültek, vagy folyamatban vannak, de a szabályok rugalmassága miatt, azért a tavasziakkal még lehet játszani, ha ezen múlik a megfelelés.

      Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a vetésváltás szabályai nem választható előírások, hanem a Feltételesség kötelező elemei. Vannak azonban kivételek:

      Kiknek nem kell a vetésváltással foglalkozniuk?

      • azoknak, akiknek a szántóterülete 10 hektárnál kisebb,
      • vagy a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a állandó gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére használják.
      • Azoknak, akik a szántóterületük több, mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás, vagy a hüvelyes növények – kivéve: szója – termesztésére használják.

      Milyen szabályok mentén kell a vetésszerkezetet összeállítani?

      Az éves vetésváltásban az adja a rugalmasságot, hogy nem kell minden évben minden területen teljesíteni, hanem elegendő azt az üzem szántóterületének a 33,33%-án (egyharmadán) megvalósítani.

      A termelőnek arról kell gondoskodnia, hogy minden, a *kivételekkel nem érintett szántóterületén megvalósuljon a vetésváltás legfeljebb három éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben.

      (* kivételek: a vetésváltással érintett területekbe nem kell beleszámítani az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területet, beleértve az ideiglenes gyepet, a víz alatt álló kultúrákkal borított területet, illetve a parlagon hagyott területet. Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket is úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a vetésváltás előírásainak.)

      Nem elég, hogy ugyanazt a főnövényt nem termesztheti, figyelembe kell venni a fajok rokoni kapcsolatait is, a nemzetség szintjén. Önálló növénykultúrának ugyanis akkor minősül a vetés, ha azok más nemzetségbe tartoznak. Kivétel itt is van: a káposztafélék (Brassicaceae), burgonyafélék (Solanaceae) vagy tökfélék (Cucurbitaceae) növénycsaládjába tartozó bármely faj kultúrája önálló növénykultúrának számít.

      Ez a szabály kizárja pérdául az őszi búza-durumbúza egymásutániságát is! A nemzetségekhez, családokhoz a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 13. melléklete nyújt segítséget, itt táblázatban láthatóak a rokon fajok.

      Keverékek esetén a keverék minden összetevője el kell, hogy térjen az előtte/utána vetett kultúrától! Erre különösen az elterjedt zöldtrágyák esetében érdemes figyelni, káposztarepce főnövény után tilos repcét is tartalmazó zöldtrágya keveréket vetni például.

      A két főnövény közötti másodvetéssel is teljesül a vetésváltás,

      ha az alábbi szabályokat betartja a termelő:

      • A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie. Keverék esetén, a keverék minden összetevője más kell, hogy legyen.
      • Az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül elvetésre kerül, és fenntartjuk a következő évi főnövény vetése előtti legfeljebb 30 napig.
      • A másodvetés legkésőbb október 31-ig el kell vetni.
      • A vetést 15 napon belül be kell jelenteni.

      Vannak azonban olyan növények, amelyek

      önmaguk után nem termeszthetőek

      (ezeknek többnyire növény- és/vagy talajvédelmi okai vannak), ezek a:

      • burgonya,
      • napraforgó,
      • káposztarepce,
      • szójabab,
      • cukorrépa,
      • olajtök,
      • dinnye.

      Fenti tiltás esetén az idei évet is figyelembe kell venni, hiába volt derrogáció idén a vetésváltásra vonatkozóan, azaz 2024-ben nem vethet napraforgót olyan területre, ahol idén is az volt! Fontos még megjegyezni, hogy a vetésváltás főszabályai alól hiába mentesülnek a 10 hektár alatti gazdálkodók, az egymás utániság tiltása alól NEM MENTESÜLNEK, ezt nekik is be kell tartani!

      Még egy kivételt meg kell, hogy említsünk: a vetőmag céljára termesztett hibridkukorica 4 évig vethető önmaga után, váltás nélkül.

      Bővebben

      Parlag szabályai 2024-ben

      Ideje elkezdeni megtervezni a jövő évet, nem csak a szeptember 30-ig elkészíttendő tápanyag-gazdálkodási terv miatt, hanem a vetésváltás és a parlag szabályai miatt is.

      Jelen cikkben a PARLAG-ról írom a részleteket:

      • Ideihez hasonló derogációra ne számítsunk! Tervezni kell a parlaggal.
      • Parlag fogalma változott az előző KAP-ban megszokotthoz képest: ZÖLD parlagot kell tartani, meg kell felelni a talaj védelmét célzó előírásnak. FEKETE UGART TILOS létrehozni. 
      • Jogszabály szerinti PARLAG fogalom: Az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen az adott tárgyévre vonatkozóan, legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tartó pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be. A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával. A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.

      A fogalomból következik:

      1.: Nem kell, hogy vetett kultúra legyen, ugyanis a jelenlegi tarlómaradványok fennhagyásával is teljesíthető a parlagamennyiben NEM AKG-s területről beszélünk. AKG-ban a TAR10 kód továbbra sem elfogadott, azaz nekik ez a megoldás nem opció.

      2.: Ha vetett kultúrát jelölünk parlagnak, akkor FONTOS, hogy a vetést 2024. január 1. előtt, azaz még idén el kell végezni, mert a parlag fogalma kizárja a január 1.- augusztus 31. közötti vetést/betakarítást.

      3.: A fogalom és az azóta kért és kapott állásfoglalások alapján viszont nincs kizárva az AKG-sok ZÖLDUGAR és MÉHLEGELŐ, vagy LUCERNA hasznosítása, amennyiben ezeket augusztus 31-ig csak kaszálják, de nem takarítják be, azaz kaszálékot nem hozhatja le a területről. Ez a zöldugar és lucerna esetében csak a SZÁLAS FEHÉRJE támogatás igénylését zárja ki.

      • Nem AKG-sok jelölhetik a TAR10-en kívül a GYE01, GYE02 (tehát ideiglenes gyep) táblákat is parlagnak. AKG-ban ezek azért vannak kizárva, mert ott horizontális gyep előíráscsoportba számolódnak, azaz nem minősülnek szántónak.
      • Az alább felsorolt növényeket fogadnak el parlagként: Csillagfürt, Bükköny, Lucerna, Herefélék, Somkóró, Takarmánybaltacím, Szarvaskerep, Nyúlszapuka, Szeradella, Koronás baltavirág, Réparepce, Tifon, Tarlórépa, Takarmányrépa, Csicsóka, Murokrépa, Tarka koronafürt, Keleti kecskeruta, Facélia, Ideiglenes gyep (kivéve AKG), Füves lucerna, Füves here, Takarmánymályva, Lósóska, Füves mezsgye, Méhlegelő keverék, Tippanfélék, Perjefélék, Rozsnok, Pántlikafű, Csomós ebír, Csenkeszfélék, Komócsin

      Tervezésnél továbbá figyelembe kell venni, hogy a nem termelő tájképi elemnek és területnek összesen a szántóterületek 4%-át kell kitenniük. Ebbe a 4%-ba ökológiai másodvetés és nitrogékötő növény nem számítható bele. A 4% helyett lehet 3% nem termelő tájképi elemet és területet jelölni, de ebben az esetben további 4%-ot kell ökológiai másodvetéssel, vagy nitrogénmegkötő növény termesztésével teljesíteni. Az ökológiai másodvetés továbbra is csak 0,3-as súlyozási tényezővel számít. AKG-s zöldtrágya nem fogadtatható el ökológiai másodvetésként is.

      FONTOS!

      Ezek az előírások NEM választható előírások, nem kötődnek AÖP-hez, ne keverjük össze. Ezek a szabályok MINDENKIRE vonatkoznak, az alap támogatás KÖTELEZŐ előírásai. 

      Mégis van, aki mentesülhet a fentebbiek alól, mégpedig:

      „A mezőgazdasági termelő mentesül a fentiek teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem
      a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb,
      b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a
       – állandó gyepterület, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,
       – az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy
      ezek kombinációjára használják, vagy
      c) szántóterületének több mint 75%-át
       – gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,
       – parlagon hagyott földterületként – függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás –,
       – a hüvelyes növények termesztésére vagy ezek közül többre is használják.

      Ha kérdésük merül fel, szaktanácsadóra van szükségük, aki mindezt kordában tartja, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken.

      Hírlevelünkre itt tud feliratkozni: https://listamester.hu/forms/fe/9/6/2/9621.html

      Bővebben

      Gazdainfó 2023.08.12.

      Fontos közelgő határidők AKG-ben

      Tarlófenntartás

      Az aratás után sem pihenhet a gazdálkodó, el kell kezdeni tervezni a következő évet, miközben arra is figyelnie kell, hogy a talajtakarás szabályait betartsa.

      Nézzük milyen dátumok, határidők közelegnek, amiket nem érdemes elfelejteni:

      • AKG-s ültetvény tulajdonosoknak augusztus 31-ig kell a levélmintát laborba adniuk levélanalízisre, ami alapja kell, hogy legyen a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási tervnek. A levélanalízis és a mintavétel szabályait a pályázati kiírás 5. sz. melléklete tartalmazza.
      • A szeptember 30. dátum nem csak az AKG-s tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítésének határideje. Eddig kell elkészíteni a tervet azoknak a gazdálkodóknak is, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak. Mindkét esetben talajlabor eredményre kell alapozni a tervet, s míg a levélanalízist az ültetvényekben minden évben el kell készíttettetni, addig a talajlabort 5 évente kell frissíteni.
      • Sok volt az elmúlt 2 hétben a vihar, ne felejtsék el a vihar- és felhőszakadás károkat a káresemény bekövetkeztét követő 15 napon belül bejelenteni a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően, a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül.
      • Meg kell még őrizni a talajtakarást, egészen szeptember 30-ig. A talajtakarás nem csak a tarló megőrzésével, hanem mulcsozással, illetve takarónövény vetésével is megvalósítható. Amennyiben őszi vetésű növénykultúrát tervez a gazdálkodó, akkor az előző kultúra tarlóját megszüntetheti, de a feltörés és a vetés között 30 napnál hosszabb idő nem telhet el. A szabály szerint megőrzött tarlón gyomirtást végezni lehet, sőt elvárt, hiszen az invazív gyomok ellen köteles védekezni a termelő. Az agrotechnikai műveletek közül tarlóhántás és sekély tárcsázás megengedett, amennyiben marad talajt borító szár- vagy növényi maradvány a talaj felszínén. A félreinformáltság elkerülése végett tisztázzuk: ez az előírás MINDEN gazdálkodóra vonatkozik, vállalástól függetlenül.
      • Ne felejtsük el azt sem, hogy még e hónap végéig tart a fakivágási tilalom, azaz fát, bokrot és sövényt költési és fiókanevelési időszakban (2023. 03. 01. – 2023. 08. 31.) nem lehet kivágni. Ez szintén mindenkire vonatkozó előírás.
      • Egy jó hír az AKG-soknak a végére. Mint ismert egy hónapja kiadták közleményben, hogy az AKG támogatásban részt vevő gazdálkodóknak tilos a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítmények felhasználása, beleértve többek között az állományszárításra engedélyezett növényvédő szereket is. Azonban a legfrissebb közlemény ezt az előző állítást visszavonja! Tehát a mai álláspont szerint, AKG-ban résztvevő gazdálkodók dikvát-dibromid hatóanyagot tartalmazó, szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező állományszárítókat használhatnak, a szabályokat betartva nem érheti őket emiatt szankció. Az említett szerek felhasználása AÖP-forgatásnélküli talajművelés gyakorlatot választóknak továbbra is tilos!

      Ha szeretné gazdainfóinkat e-mailben is megkapni rendszeresen, iratkozzon fel hírlevelünkre IDE kattintva.

      Bővebben