egységes kérelem adategyeztetés 2026
18 szept, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.09.18.Szaktanácsadás

Egységes Kérelem 2026: indul a 3. körös adategyeztetés – mit kell tudni?

A Magyar Államkincstár 2026. szeptember 16-án új verzióban tette közzé az Egységes kérelem egyeztető levelére adott válasz benyújtásáról szóló felhasználói kézikönyvet. Ez már az idei év harmadik adategyeztetési köre – összefoglaljuk, kit érint, mi a határidő, és milyen témákban számíthat felszólításra.

Miért kap (ismét) egyeztető levelet?

A Kincstár az Egységes kérelmek elbírálása során folyamatosan végez adminisztratív ellenőrzéseket, és ezek eredményeként egyeztető/tájékoztató leveleket küld a gazdálkodók ügyfélkapus tárhelyére. 2026-ban ez már a harmadik ilyen kör: az első 2026. július 2-án, a második 2026. július 29-én, a harmadik pedig 2026. szeptember 16-án indult. Ha egy korábban jelzett hiba (meg nem felelés) nem oldódott meg, vagy időközben újabb lehetséges hibára derült fény, a kérelmet ismét felülvizsgálják, és újra levelet küldenek.

Meddig kell válaszolni?

Az adatigazítások, hiánypótlások és fényképek beküldésének határideje: lehetőség szerint minél hamarabb, de legkésőbb 2026. szeptember 30. A választ a „W0262 számú Egységes kérelem Adatváltozás 2026” elnevezésű elektronikus nyomtatványon kell megküldeni a Kincstár részére, elektronikus úton, KAÜ-n keresztül, az Egységes kérelem adatváltozás menüpont segítségével.

HatáridőMire vonatkozik
2026. szeptember 30.Az egyeztető levélben jelzett táblák, jogcímelemek, adatok javítása, hiánypótlása (általános határidő)
2026. szeptember 30.MobilGazda georeferált fotó – főnövény esetében (érintett jogcímeknél)
2027. január 15.MobilGazda georeferált fotó – másodvetés esetében (érintett jogcímeknél)

Amit sokan elrontanak: a tervezett másodvetés vagy agrotechnikai művelet (pl. kaszálás) tényleges elvégzésének időpontját külön mezőben kell bejelenteni – ez nem ugyanaz, mint a tervezett dátum módosítása. Ennek elmulasztása az AÖP támogatás elutasítását vonhatja maga után.

Milyen témákban érkezhet felszólítás?

Az egyeztető levél az alábbi főbb területeket érintheti:

  • Túligénylés vizsgálat – a referenciaterület mérete és a rá benyújtott igénylések méretének összege közötti eltérés.
  • Táblák tolerancia feletti átfedése (ráfedés) – a berajzolt táblák egymásra fedése a tűréshatár felett.
  • Jogszerű földhasználat – akiknél 2025-ben már volt megállapítás, és a 2026-os kérelemben az érintett táblák nem lettek korrigálva.
  • Extenzív/intenzív gyümölcs támogatás felülvizsgálata az előző évi adatok alapján feltételezhető szabálytalanság esetén.
  • Évelő szálas fehérjenövény szabálytalansága, illetve a szálas fehérjenövény 80%-os állományborítottsága.
  • Termeléshez kötött növénytermesztés – minősített szaporítóanyag igazolása, ami az előlegfizetés feltétele.
  • Nem védett nem termelő tájképi elemek / TVÉ-s jogcímelemek aránya – táblánként legfeljebb 50% lehet.
  • Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása – a nyilatkozott adatok felülvizsgálata, szükség esetén módosítása.
  • MePAR állandó gyep fedvény konfliktusok – hasznosítási kód módosítás vagy táblabontás.
  • MobilGazda kötelező georeferált fotók – termesztőberendezés alatti táblák és a zöldségnövény-termesztés támogatása esetén.
  • ST AKG/ÖKO TK 2024 friss telepítésű ültetvények – 2026.01.01. után telepített ültetvények gyümölcsültetvény-kataszteri nyilvántartásba vétele.
  • AÖP kasza gyakorlatok (kizárólag alternáló vagy szársértő nélküli kasza, illetve 10 cm-es tarlómagasság) – georeferált fénykép csatolásának ellenőrzése.
  • AÖP mikrobiológiai/talajkondicionáló készítmény alkalmazása – a biztonsági sáv területének aránya (max. 15%).

Mit érdemes most tennie?

Ha az ügyfélkapus tárhelyén egyeztető levelet talál, ne várja meg a hónap végét: a Kincstár is kifejezetten javasolja, hogy a gazdálkodók ne a legvégső napra hagyják a válaszadást, mert a korábbi reagálás segíti a támogatási előlegek és a végfizetések időben történő kifizetését. Amennyiben cégként kérelmez, érdemes rendszeresen ellenőriznie a cég ügyfélkapus tárhelyét is, mert a levél oda érkezik.

Ha bizonytalan abban, hogy a saját kérelmét érinti-e valamelyik pont, vagy nem szeretne órákat tölteni a W0262 nyomtatvány kitöltésével, a Növénydoktor Kft. teljes körűen átveheti Öntől ezt a feladatot – az egyeztető levél értelmezésétől a válasz beadásáig.

Bízza ránk az Egységes Kérelem adategyeztetését is – vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolatfelvétel

Szerző: Pálné Dr. Harcsa Marietta – ügyvezető növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó, Növénydoktor Kft. (NAK-SZ-1096)

Bővebben
fakivágási tilalom
14 szept, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.09.14.Szaktanácsadás

Tájképi elemek megőrzése és a fakivágási tilalom: mit ír elő a HMKÁ8?

2025-től egyszerűsödött a biológiai sokféleség megőrzésének előírása: a szántóterületeken kötelezően kialakítandó 4-7%-os nem termelő terület kikerült a HMKÁ8-ból. Két kötelezettség maradt: a védett tájképi elemek megőrzése és a fakivágási tilalom a költési és fiókanevelési időszakban.

Mi változott 2025-től?

2025-től a HMKÁ8 előírásai közül kikerült a szántóterületeken kötelezően alkalmazandó 4-7% nem termelő terület és tájképi elemek kialakítása. Helyette új, önkéntesen vállalható gyakorlat jelent meg az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretein belül. A HMKÁ8 szabályrendszerében két kötelező előírás maradt:

  • a védett tájképi elemek (gémeskút, kunhalom, kis kiterjedésű tó, fa- és bokorcsoport, magányosan álló fa, terasz) tartós megőrzése,
  • a fás szárú növényzet kivágására vonatkozó tilalom a költési és fiókanevelési időszakban.

1. Védett tájképi elemek megőrzése

A MePAR-ban lehatárolt védett tájképi elemek megőrzése kötelező – ezek eltérő szabályok szerint, de egységesen tilos a károsításuk vagy területük csökkentése.

Gémeskút

A gémeskutakat fedvény jelzi. A gazdálkodóknak ezeket úgy kell megőrizniük, hogy az eredeti állapotuk se romolhasson – állagmegóvás és karbantartás szükséges.

Kunhalom

A kunhalmokat fedvény jelzi. A kunhalmok a tábla részét képezik, a területmérés során beleszámítanak a tábla területébe, és a valós területük nem lehet kisebb a fedvény szerinti területnél. A kunhalom teljes területén tilos a talajmunkák végzése, kivéve, ha az a visszagyepesítést szolgálja.

Magányosan álló fa

A magányosan álló fákat fedvény jelzi. Magányosan álló fának az a szántóterületen önállóan, egymagában álló fa számít, amelynek lombkoronája legalább 4 méter átmérőjű. Kivágásuk tilos.

FIGYELEM: Ha a jelzett helyen található fa kiszáradt, ez önmagában nem számít az előírás megsértésének – de ezt vis maiorként, fényképpel alátámasztva be kell jelenteni.

Fa- és bokorcsoport

A fa- és bokorcsoportokat fedvény jelzi; az erre vonatkozó előírás kizárólag a szántóterülettel körülvett, valamint azzal határos fa- és bokorcsoportokra vonatkozik. Ezek a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. A fa- és bokorcsoport területén talajmunka végzése tilos, kivéve a visszafásítást vagy a gyep felszínborítás helyreállítását célzó előkészítő munkálatokat.

Kis kiterjedésű tó

A kis kiterjedésű tavakat fedvény jelzi, ezek is a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. Az előírás megsértését jelenti a tó egészének vagy egy részének feltöltése, beművelése, vagy rajta burkolt aljzatú víztározó kialakítása. A vízfelület szárazabb időszak miatti természetes csökkenése, vagy a nádas terjedése azonban nem eredményez szankciót.

Terasz

A teraszokat fedvény jelzi, ezek is a tábla részét képezik, területük nem csökkenhet. A gazdálkodóknak állagmegóvással és karbantartással biztosítaniuk kell a teraszok állapotát.

2. Fakivágási tilalom a költési és fiókanevelési időszakban

A gazdaság teljes területén, a mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem mezőgazdasági termelési célú fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni, metszeni vagy egyéb módon csonkítani.

FIGYELEM: A magányosan álló fák kivágása, metszése és csonkítása az egész év során tilos – ezekre a március 1. és augusztus 31. közötti szezonális tilalom nem korlátozás, hanem éves szintű, folyamatos védelem vonatkozik.

A fakivágásra engedélyezett időszakban (szeptember 1. és február végén) történő kivágás védett tájképi elemként lehatárolt fa- és bokorcsoportok esetében csak az 50%-ot meghaladó rész tekintetében értelmezhető, mert az alapelőírás – a terület nem csökkenhet, kivéve visszafásítási célú munkát – továbbra is kötelező.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a helyszínen összehasonlítja az adott tájképi elem fedvény szerinti és valós területét: a valós terület nem lehet kisebb a fedvényben rögzítettnél. A fakivágási tilalomnál azt vizsgálják, hogy a március 1. és augusztus 31. közötti időszakban történt-e kivágás, metszés vagy csonkítás – a magányosan álló fák esetében pedig azt, hogy egész évben történt-e ilyen beavatkozás.

Gyakorlati tanácsok

  • Ha egy magányosan álló fa kiszáradt, fényképpel dokumentálja az állapotát, és haladéktalanul jelentse be vis maiorként.
  • Metszési, tisztítási munkákat a táblákon lévő fás szárú növényzeten csak szeptember 1. és február vége között tervezzen, a magányosan álló fákat kivéve, amelyeket egész évben kerülni kell.
  • Ellenőrizze táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely elemek (gémeskút, kunhalom, fa- és bokorcsoport, kis tó, terasz) esnek védelem alá.
  • Fa- és bokorcsoportnál, ha visszafásítást vagy visszagyepesítést tervez, ezt előre dokumentálja, mert csak ez az egy célú talajmunka megengedett a védett elem területén.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy ne maradjon le a legfrissebb, részletes tudástárról, csatlakozzon Támogatás Iránytű programunkhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
vetésváltás és terménydiverzifikáció
2 szept, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.09.02.Szaktanácsadás

Vetésváltás vagy terménydiverzifikáció: mit kell tudni a HMKÁ7 szabályairól 2026-ban?

A 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdaságoknak kötelező az éves vetésváltás vagy a terménydiverzifikáció megvalósítása. Összefoglaljuk, hogyan teljesíthető a HMKÁ7 előírás, mely növényeket nem szabad önmaguk után termeszteni, és mit jelent a 2026-tól bevezetett 30 hektáros mentesség.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ7?

Amennyiben a mezőgazdasági üzem szántóterületének mérete eléri a 10 hektárt, a gazdaság teljes szántóterületén gondoskodni kell az éves vetésváltás megvalósulásáról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról. Az előírás alól kivételt képez a talajtakarásos parlag, a talajtakarás nélküli pihentetett terület, az évelő szántóföldi kultúrák, az ideiglenes gyep és a víz alatt álló kultúrák (pl. rizs) területei.

FIGYELEM: 2026-os tárgyévtől az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 30 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező termelő esetében a HMKÁ7 előírás tekintetében nem kell alkalmazni az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Ez nem jelenti azt, hogy az előírás megszűnt – csupán azt, hogy ennél a gazdaságméretnél 2026-ban nem szankcionálják a be nem tartását.

Az éves vetésváltás teljesítése

Az éves vetésváltás úgy is megvalósítható, hogy a gazdaság szántóterületének – a felsorolt kivételekkel nem érintett – részén legalább 1/3-án vetésváltást hajt végre, és gondoskodik arról, hogy ezen a szántóterületen három egymást követő éven belül megvalósuljon a vetésváltás úgy, hogy a három évből legalább egyszer más növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben. A vetésváltás másodvetéssel is teljesíthető, ennek feltétele, hogy a két főnövény között vetett bármilyen növénykultúra mindkét főnövénytől különböző legyen.

A vetésváltással érintett területek kiszámításánál a teljes szántóterületből nem kell figyelembe venni a vetőmag termesztésére vetett hibridkukoricát (amely 4 évig vethető ugyanarra a területre), az évelő szántóföldi kultúrákat és az ideiglenes gyepet, a rizst és a vadrizst, a parlagot, valamint az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket.

FIGYELEM: Ha a vetésváltással teljesíti a HMKÁ7-et, önmaga után nem termeszthető: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye. Ez a szabály a 10 hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdálkodókra is vonatkozik – tehát a kisebb gazdaságméret nem mentesít alóla.

Terménydiverzifikációval történő teljesítés

Ha a gazdaság a diverzifikáció útját választja, a szántóterület méretétől függően a következő szabályokat kell betartani:

  • 10 és 30 hektár közötti szántóterület esetén legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát kell termeszteni. Kitétel: a legnagyobb területen termesztett kultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el.
  • 30 hektár feletti szántóterület esetén legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteni, azzal, hogy a legnagyobb kultúra legfeljebb 75%-ot foglalhat el, a két legnagyobb kultúra pedig együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.

A növénydiverzifikáció ellenőrzésénél az a kultúra kerül figyelembevételre, amelyik május 1. és szeptember 30. között hosszabb ideig van a területen – ez lehet a főnövény vagy a másodvetés is.

Mi számít különböző kultúrának?

  • A különböző nemzetségek bármely kultúrája külön kultúrának számít.
  • A parlag és az ideiglenes gyep is önálló kultúrának minősül.
  • A Brassicaceae (káposztafélék), a Solanaceae (burgonyafélék) és a Cucurbitaceae (tökfélék) családba tartozó bármely faj kultúrája egymással szemben külön kultúrának számít.
  • A másodvetés is megfelel a vetésváltás/diverzifikáció feltételének, amennyiben az a HMKÁ6 előírásai szerint kerül kialakításra.

Ki mentesül teljesen a HMKÁ7 alól?

A vetésváltást és a növénytermesztés diverzifikációját nem kell megvalósítani, ha:

  • a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb;
  • a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-át állandó gyep, illetve gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, vagy az év jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják;
  • a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül a talajtakarástól), vagy a hüvelyes növények – a szója kivételével – termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés az aktuális és a korábbi években a táblán található kultúra megállapításával, adminisztratív úton történik. A vetésváltás szabályait az adott területre akkor is be kell tartani, ha időközben megváltozik a kérelmező személye (öröklés, gazdaságátadás). Ha a terület művelőjének változása miatt sérül a vetésváltási kritérium, a szankció az utolsóként kérelmező kedvezményezettet terheli. A TMR a diverzifikáció százalékos betartását is vizsgálja, és ha az ellenőrzés idejére már nem található a növény a táblán, a gazdálkodó az ellenőr kérésére a vetőmag megvásárlásáról vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolhatja a termesztett növény típusát.

Gyakorlati tanácsok

  • Tervezze meg előre a vetésforgót legalább 3 évre, hogy biztosan teljesítse a vetésváltás 1/3-os érintettségi arányát.
  • Ha burgonyát, napraforgót, káposztarepcét, szójababot, cukorrépát, olajtököt vagy dinnyét termeszt, mindig ellenőrizze, hogy a következő évben ne kerüljön önmaga után ugyanarra a táblára.
  • Diverzifikációnál figyeljen a rokon növénycsaládokra (káposztafélék, burgonyafélék, tökfélék) – ezek egymással szemben is önálló kultúrának számítanak, de érdemes tudatosan tervezni velük.
  • Ha másodvetéssel kívánja teljesíteni az előírást, győződjön meg róla, hogy az megfelel a HMKÁ6 szerinti kialakítási szabályoknak is.

Ha még több fontos infót szeretne:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
HMKÁ6
26 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.26.Szaktanácsadás

Minimális talajborítás nyáron: mit ír elő a HMKÁ6, és hogyan teljesíthető?

A legérzékenyebb nyári időszakban – július 15. és szeptember 30. között – a szántóterületek nem maradhatnak hosszabb ideig fedetlenül. Megmutatjuk, milyen módszerekkel teljesíthető a HMKÁ6 minimális talajborítási előírás, mire figyeljen tarlóhántásnál és másodvetésnél, és ki mentesül automatikusan a kötelezettség alól.

Mit ír elő pontosan a HMKÁ6?

A HMKÁ6 előírás szerint a mezőgazdasági termelőnek fenn kell tartania a minimális talajborítást a legérzékenyebb időszakban, azaz július 15-től legalább szeptember 30-ig. Ez a következő módszerek valamelyikével teljesíthető:

  • őszi kultúra vetésével,
  • a tarló megőrzésével,
  • másodvetéssel,
  • a növény vagy a tarló fenntartásával,
  • talajtakarásos parlaggal.

A 30 napos szabály

A legérzékenyebb időszakban a talaj nem maradhat fedetlen a 30 napos, agronómiailag indokolt időnél hosszabb ideig. Ha a gazdálkodó az adott táblán talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, akkor a július 15. és szeptember 30. közötti időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról – vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

HMKÁ 6 -tarlófenntartás

Tarló megőrzésénél mire figyeljünk?

A növény vagy a tarló megőrzése során legfeljebb 10 cm mélységű sekély tarlóhántás és -ápolás, valamint középmély lazítás végezhető. A középmély lazítás kizárólag akkor fogadható el, ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad. Sekély tarlóhántás során karbamid vagy mikrobiológiai készítmény talajba dolgozása is teljesíthető, de figyelni kell, hogy a talajbolygatás maximum 10 cm mélységig történjen, és a művelet után a növényi maradványok továbbra is összefüggő talajtakarást biztosítsanak az egész táblán.

FIGYELEM: Ha az előírást a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával teljesíti, ez idő alatt nem teljesíthető az AKG szerinti „szármaradvány talajba visszaforgatása” vállalás – a két kötelezettség ütközik egymással.

Olyan kultúráknál, ahol a betakarítás után nem marad tarló (például gyökérzöldségek esetén), az előírás tarlófennhagyással nem teljesíthető. Ezekben az esetekben a betakarítást követő 30 napon belül másodvetés szükséges.

Másodvetés szabályai

Ha a betakarítás után másodvetéssel teljesíti a kötelezettséget, a vetést a betakarítást követő 30 napon belül el kell végezni, és a másodvetés tényét 20 napon belül be kell jelenteni az egységes kérelem felületén (EK-ban). A bejelentés elmaradása esetén a másodvetés nem kerül figyelembevételre.

A másodvetés összetételére vonatkozó szabály szerint a másodvetésben lévő növényeknek külön nemzetségbe kell tartozniuk – például repce után nem lehet másodvetésben repce és mustár keveréke. A Brassica napus (takarmányrepce), a Sinapis alba (fehérmustár) és a Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után, még keverékben sem vethetők. Az előírás teljesítésére mind az ökológiai másodvetés, mind az AKG zöldtrágyaként vetett másodvetés megfelelő megoldás lehet.

Kivétel: pihentetett rizsföldek

A HMKÁ6 kötelezettséget nem kell teljesíteni a tárgyévben talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak. A mentesüléshez a felsorolt műveletek közül legalább egyet a legérzékenyebb időszakban kell elvégezni, és azt az egységes kérelem felületén legkésőbb szeptember 30-ig be kell jelenteni.

Ki mentesül automatikusan a HMKÁ6 alól?

FIGYELEM: Azok a termelők, akik területük teljes egészén vagy egy részén ökológiai gazdálkodást folytatnak, vagy a tárgyévben állnak át ökológiai gazdálkodásra, az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított – vagy az átállással érintett – területeiket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a HMKÁ1, a HMKÁ3, a HMKÁ4, a HMKÁ5, a HMKÁ6 és a HMKÁ7 előírásoknak is.

hmká 6 szabályai

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés a terület többszöri felkeresésével történik. Kiemelten vizsgálják, hogy a legérzékenyebb időszakban 30 napnál tovább ne legyen fedetlen a terület – ez a szabály a PIH01 (pihentetett) területekre is vonatkozik. Emellett a hatóság a másodvetés összetételére vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzi.

Gyakorlati tanácsok

  • Vezessen naprakész nyilvántartást arról, hogy egy-egy táblán mikor szűnt meg a talajtakarás, hogy a 30 napos határidőt biztonsággal tartani tudja.
  • Ha másodvetéssel teljesít, ne csak a vetést végezze el időben – a 20 napos EK-bejelentési határidőt is tartsa be, különben a másodvetés nem számít bele a teljesítésbe.
  • Repce, mustár vagy retek után tervezett másodvetésnél ellenőrizze a fajkeveredési tilalmat, nehogy ütköző kultúrákat vessen egymás után.
  • Ha AKG-ban is vállalt szármaradvány-visszaforgatást, egyeztesse le előre, hogy a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával nem kerül-e ütközésbe a HMKÁ6 teljesítése.

A HMKÁ6 lényege tehát, hogy a legérzékenyebb nyári időszakban a talaj ne maradjon hosszan fedetlenül. A buktatók jellemzően a határidők (30 napos fedetlenségi limit, 30 napos vetési és 20 napos bejelentési határidő a másodvetésnél) és az egyéb vállalásokkal (pl. AKG szármaradvány-visszaforgatás) való ütközés miatt adódnak – ezekre érdemes már a tervezéskor odafigyelni.

Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában

Ha szeretné, hogy szakértőink táblaszinten átnézzék, hogy megfelel-e a HMKÁ előírásoknak, vegye igénybe Támogatásvédelmi próbaellenőrzésünket:

https://forms.gle/Vj1T3Kage41wUTg69

Bővebben
HMKÁ5, 12%-os lejtő szabály, erózióvédelmi sáv kialakítása, direktvetés kivétel
24 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.24.Szaktanácsadás

Talajerózió elleni védekezés lejtőn – HMKÁ5 szabályai

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

HMKÁ-sorozatunk ötödik részében a talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés előírását, azaz a HMKÁ5-öt mutatjuk be. A szabály lényege, hogy a meredek lejtőkön a kapás növények termesztése önmagában nagy eróziós kockázatot jelent – a jogszabály ezért vagy tiltja ezt, vagy konkrét védekezési módszerek alkalmazásához köti. Nézzük, pontosan mely növényekről van szó, mikor minősül egy tábla „12% felettinek”, és milyen kivételekkel élhet a gazdálkodó.

Milyen növények termesztése tilos a 12%-nál meredekebb lejtőn?

A 12%-nál nagyobb lejtésű területen tilos a kapás növények – dohány, cukorrépa, takarmányrépa, édesburgonya, burgonya, csicsóka, beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint az őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. A tilalom nem feltétlen: direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos műveléssel, illetve erózióvédelmi sávok kialakításával a termesztés mégis megengedett.

A megoldások egy táblán belül kombinálhatók is a terület adottságai szerint – a lényeg, hogy a tábla teljes területét lefedje valamelyik erózióvédelmi megoldás.

Talajerózió elleni védekezés lejtős területen: mely növények tiltottak, és hogyan mentesülhet?

Mikor minősül a táblám 12% feletti területnek?

  • 2 hektárnál kisebb tábla esetén: ha a terület több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű.
  • 2 hektár vagy nagyobb tábla esetén: ha a 12% feletti lejtésű rész nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Buktató: a papíron megosztott tábla nem mindig védi meg!

Ha az Egységes Kérelemben külön táblába rajzolja a növényeket, hogy a tábla ne minősüljön 12% felettinek, ezt a helyszíni ellenőrzés felülírhatja, amennyiben a táblák a valóságban nincsenek jól elkülönítve vetetlen sávval. A helyszínen ugyanis a mért táblaméret és az eróziós fedvény metszete az irányadó, nem a kérelemben rajzolt felosztás.

1. kivétel: direktvetés

Direktvetésnek az minősül, ha a vetőmagot nyitócsoroszlyás vetőgéppel közvetlenül az elővetemény tarlójába juttatják ki, minimális talajbolygatás mellett, külön talajelőkészítés nélkül. A területen szárzúzás, kaszálás és gyomirtás megengedett marad. A direktvetés tényét a helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálják.

2. kivétel: erózióvédelmi sáv kialakítása

Az erózióvédelmi sávot lágy vagy fás szárú növényekkel, 3-20 méteres szélességben, a szintvonalakkal közel párhuzamosan, átlagosan 100 méterenként kell kialakítani. A helyszíni ellenőrzés a gazdálkodói rajz alapján történik, de a helyszíni mérés az irányadó – a kézi rajz alapján elvárt szélességeket önmagukban nem ellenőrzik.

Az erózióvédelmi sáv kialakítására megfelelő megoldás lehet:

  • legfeljebb gabona sortávba vetett haszonnövény, azzal a kikötéssel, hogy termést nem hozhat – például 15 cm magasságban tartva,
  • füves sávok kialakítása vetéssel,
  • cserjés sávok létesítése,
  • méhlegelők vagy zöldugar vetése,
  • spontán zöld növényi borítottság, gyommentesen tartva.

3. kivétel: szintvonalas művelés, és a szőlő teraszok kötelező megőrzése

Ha a gazdálkodó szintvonalakkal párhuzamos művelést folytat, a helyszíni ellenőrzés azt vizsgálja, hogy ez ténylegesen megtörtént-e. Szőlőültetvények esetében emellett külön kötelezettség a teraszok megőrzése – ezt a HMKÁ5 minden 12% feletti lejtésű szőlőültetvényen megköveteli, függetlenül attól, milyen egyéb védekezési módszert alkalmaz a gazdálkodó.

Mit vizsgál a hatóság?

Az ellenőrzés elsősorban helyszíni vizsgálat keretében történik: azt nézik, hogy a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a fenti előírások betartásra kerültek-e. Egyes elemeket – például a tényleges hasznosítást – a Területi Monitoring Rendszer (TMR) műholdas felvételei is vizsgálják.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre, mely tábláin haladja meg a 12% feletti terület az 1 hektárt (2 ha+ tábláknál), vagy az 50%-ot (2 ha alatti tábláknál).
  • Ha papíron osztja meg a táblát a kivétel elérése érdekében, gondoskodjon arról, hogy a helyszínen is jól látható, vetetlen sáv válassza el a részeket.
  • Erózióvédelmi sáv tervezésekor tartsa be a 3-20 méteres szélességet és a szintvonalakkal párhuzamos, átlag 100 méterenkénti kialakítást.
  • Szőlőültetvényben ne feledkezzen meg a teraszok karbantartásáról – ez önálló, minden esetben kötelező elem.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
vízfolyások menti védelmi sávok HMKÁ4
22 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.22.Szaktanácsadás

Vízfolyások menti védelmi sávok: mekkora távolságot kell tartani, és mit nem szabad kijuttatni?

HMKÁ-sorozatunk negyedik részében a vízfolyások menti védelmi sávok kialakítását, azaz a HMKÁ4 előírást mutatjuk be. A szabály célja egyértelmű: megvédeni az állóvizeket és vízfolyásokat a tápanyag- és növényvédőszer-terheléstől. A gyakorlatban azonban a védőtávolság mértéke víztípusonként eltér, és van néhány buktató is, amire érdemes odafigyelni – ezeket járjuk körül ebben a cikkben.

Milyen anyagok kijuttatása tilos a vízvédelmi sávokban?

A vízvédelmi sávokon nem juttatható ki: műtrágya, szervestrágya (komposzt), növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény, növénykondicionáló készítmény, valamint mikrobiológiai készítmény sem. A tilalom kiterjed a csávázott vetőmagra is – vagyis nem elég magát a szert nem kijuttatni, ha a vetőmag már kezelt állapotban kerül a védett sávba.

Mekkora védőtávolságot kell tartani?

A védőtávolság mértéke a víztípustól függ:

  • völgyzáró gátas halastavaknál a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt, 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban.

Az utolsó eset – az egyéb felszíni vizeknél előírt 5 méteres sáv – 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla legfeljebb 50 méter széles és 1 hektárnál kisebb területű. Ez a kedvezmény kifejezetten a kisebb, keskeny tábláknál segít csökkenteni a kieső területet.

Vízvédelmi sáv

Mi van, ha a MePAR jelöl vizet, de évek óta nincs ott víz?

Fontos tudni: ha a MePAR fedvényen szerepel a felszíni víz, de a területen évek óta láthatóan nem fordul elő, az előírás betartását akkor is vizsgálják. Vagyis a fedvény, nem a helyszíni valós vízborítás számít – egy kiszáradt vagy elmocsarasodott vízfolyás menti sáv is védett marad, amíg a MePAR-ban jelölve van!

Mikor számolható el a sáv AÖP NPLFA területként?

Ha a gazdálkodó a vízvédelmi sávot az Agro-ökológiai Programban NPLFA (nem termelő) területnek kívánja elszámolni – vagyis szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként veteti figyelembe -, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető, gazdasági tevékenység nem folytatható rajta, termény nem hozható le róla, és NPLFA vízvédelmi sávként kell jelölni.

Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés keretében csak azt vizsgálják, hogy folyik-e termelés a sávon – például a mérés alapján a kukoricatábla része-e, vagy szénabálák láthatók-e ott. Ha igen, az NPLFA-elszámolás feltételei nem teljesülnek.

Kivétel a legeltetett állatok trágyájára

A szervestrágyára vonatkozó védőtávolságok nem érvényesek a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Vagyis ha az állatok a vízhez vezető úton természetes módon trágyáznak a sávban, az önmagában nem minősül szabálysértésnek.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés arra irányul, hogy az előírt védőtávolságokon belül kijuttatásra került-e valamelyik felsorolt anyag. Ez két úton történik: szemrevételezéssel – vagyis van-e látható jele istállótrágya-, műtrágya- vagy növényvédőszer-kijuttatásnak -, valamint a Gazdálkodási Naplóban rögzített területadatok alapján. Azt nézik a naplóban, hogy a kijuttatás ténylegesen csak a védőtávolsággal csökkentett területre történt-e.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre a táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely vízfolyások és állóvizek mentén milyen széles sávot kell szabadon hagynia.
  • Csávázott vetőmagnál is számoljon a védőtávolsággal – a vetés önmagában is kijuttatásnak minősül.
  • Ha egy kis, keskeny táblája van egy egyéb felszíni víz mentén, ellenőrizze, jogosult-e a 3 méteres kedvezményes sávra az 50 méteres szélesség és az 1 hektáros méret alapján.
  • NPLFA-elszámolás esetén ügyeljen rá, hogy a sávon semmilyen termelési tevékenység (pl. bálázás) ne legyen látható a helyszíni ellenőrzéskor.

Tehát a HMKÁ4 a vízminőség védelmét szolgálja azzal, hogy víztípusonként eltérő védőtávolságot ír elő a műtrágya, a szervestrágya, a növényvédő és a kondicionáló szerek kijuttatására. A szabály a MePAR-fedvényhez igazodik, nem a tényleges vízborításhoz, és külön figyelmet igényel, ha a sávot AÖP NPLFA területként szeretné elszámolni. Aki ezekkel tisztában van, könnyen elkerülheti a szankciót egy helyszíni ellenőrzés során.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026
Bővebben
tarló és nád égetésének tilalma
16 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.16.Szaktanácsadás

Tarló, nád és növényi maradványok égetése: mikor tilos,és mikor mentesül alóla?

HMKÁ-sorozatunk harmadik részében a tarló, nád és növényi maradványok égetésének tilalmát, azaz a HMKÁ3 előírást mutatjuk be. A szabály egyszerűnek tűnik – az égetés főszabály szerint tilos –, a gyakorlatban mégis sok kérdés merül fel: mi számít bizonyítéknak, ha nem a gazdálkodó okozta a tüzet, és hogyan lehet vis maiorral mentesülni egy tűzeset után. Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Mit tilt pontosan a HMKÁ3 előírás?

A szabály egyértelmű: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos. Ez alól egyetlen általános kivétel van – ha zárlati károsító megjelenése esetén a hatóság határozattal kifejezetten elrendeli az égetést. Enélkül a hatósági elrendelés nélkül a tarló felégetése akkor is szabálysértésnek minősül, ha a gazdálkodó jó szándékkal, például gyors talaj-előkészítés vagy kártevőirtás céljából végzi el.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés lényege egyszerű: a hatóság azt nézi, van-e a területen látható jele engedély nélküli égetésnek. Vagyis nem feltétlenül kell a tettenérés – egy leégett tarló vagy elszenesedett növényi maradvány önmagában is elegendő alapot adhat a szabálysértés megállapításához, hacsak a gazdálkodó nem tudja igazolni valamelyik mentesítő körülményt.

Milyen hatósági határozatok mentesítenek az előírás alól?

A gazdálkodó akkor mentesül a jogkövetkezmény alól, ha a leégett tábla vagy táblák vonatkozásában rendelkezik az alábbi hatósági határozatok valamelyikével:

  • az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozata, illetve
  • az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozata.

Ezek a határozatok tehát előzetesen, hatóság által elrendelt égetést igazolnak. Enélkül a saját elhatározásból végzett égetés nem menthető ki utólag ezen a jogcímen.

Mi történik, ha nem a gazdálkodó gyújtotta fel a területet?

Előfordulhat, hogy a tábla felégetése mögött nem a gazdálkodó tevékenysége, hanem gyújtogatás vagy más, rajta kívülálló ok áll. Erre a jogszabály külön megoldást kínál: a már kiadott hátrányos megállapítástól a kedvezményezett észrevételére el lehet tekinteni. Ehhez be kell mutatni a kérdéses időszakban a területen történő gyújtogatásról szóló rendőrségi feljelentést, vagy a tűzoltóság által kiállított igazolást a tűzeset bejelentéséről.

Fontos gyakorlati tanács: ha a tábláján ismeretlen okból tűz keletkezett, mindenképp tegyen rendőrségi feljelentést vagy értesítse a tűzoltóságot, és őrizze meg az erről kapott igazolást – ez az az irat, amellyel egy már kiadott hátrányos megállapítás is megtámadható.

Vis maior bejelentés tűzeset esetén

Ha a tüzet elháríthatatlan külső ok (vis maior) okozta, a gazdálkodó a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított dokumentummal mentesítheti magát.

Gyakorlati tanácsok, hogy elkerülje a szankciót

  • Soha NE végezzen tarló-, nád- vagy növényimaradvány-égetést hatósági elrendelés nélkül – a zárlati károsító elleni védekezés kivétele is csak konkrét hatósági határozattal érvényes.
  • Tűzeset esetén azonnal forduljon a tűzvédelmi hatósághoz vagy a rendőrséghez, és kérje az esetről szóló írásos igazolást.
  • A vis maior bejelentést a lehető legkorábban jelezze, ne várja meg az ellenőrzési jegyzőkönyvet.
  • Őrizze meg az összes idevágó dokumentumot (rendőrségi feljelentés, tűzoltósági igazolás, tűzeseti hatósági bizonyítvány vagy tűzvizsgálati jelentés) – ezek nélkül a mentesítés nem érvényesíthető.

A HMKÁ3 egyszerű, de szigorú szabály: a tarló, a nád és a növényi maradványok égetése tilos, és csak konkrét hatósági határozattal (zárlati károsító vagy természetvédelmi ok) engedélyezett. Ha a tüzet nem a gazdálkodó okozta, a rendőrségi feljelentés vagy a tűzoltósági igazolás segíthet elkerülni a szankciót, elháríthatatlan külső ok esetén pedig a tűzvédelmi hatóság igazolásával élhet a vis maior lehetőségével.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Támogatási Iránytű PRÉMIUM 2026

Korábbi HMKÁ részletező cikkeinket is olvassa el!

A HMKÁ 1-es szabályt ITT, a HMKÁ2-est pedig IDE kattintva tudja elolvasni.

Bővebben
Mit tilt a HMKÁ2 a MePAR-ban jelölt vizes élőhelyeken és tőzeglápokon? Vízlevezetés, mélyszántás és átalakítás szabályai, valamint a 2026-os mentesítés.
12 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.12.Szaktanácsadás

Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése: mit tilt és mit enged a HMKÁ2?

A vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése az egyik legfiatalabb HMKÁ-előírás. Bár csak 2025-től hatályos Magyarországon, mégis sok gazdálkodót érint, akinek a táblái között MePAR által lehatárolt vizenyős folt található. Ebben a cikkben összefoglalom, pontosan mely területekre vonatkozik az előírás, milyen tevékenységek tilosak rajtuk, és mikor mentesülhet a gazdálkodó a szankció alól akkor is, ha a szabályt megsértette.

Mire vonatkozik pontosan a HMKÁ2 előírás?

A HMKÁ2 lehatárolásának és szabályozásának az EU előírásai szerint minden tagállamban meg kell felelnie. Ennek nyomán Magyarországon egy új MePAR-fedvény készült, amely grafikusan jelöli ki azokat a vizes élőhelyeket és tőzeglápokat, amelyeken az előírásokat be kell tartani. Vagyis nem minden nedvesebb terület esik a szabályozás alá, hanem kizárólag azok, amelyeket a hatóság ténylegesen ezzel a fedvénnyel jelölt meg. Ezért érdemes a saját táblákat összevetni a MePAR aktuális állapotával.

Milyen tevékenységek tilosak az érintett területeken?

A HMKÁ2 fedvénnyel jelölt vizes élőhelyeken és tőzeglápokon az alábbi tevékenységek tilosak, illetve kötelezettségek érvényesek:

  • tilos szántást végezni, valamint a vizet és a talajnedvességet levezetni,
  • a gyomnövények és inváziós fajok terjedését, megjelenését – a talaj arra alkalmas állapotában – meg kell akadályozni,
  • szántó esetében tilos 25 centiméternél mélyebben bármilyen talajművelést végezni,
  • tilos az állandó gyepterületen található, vizenyős területként lehatárolt elemet szántóterületté alakítani,
  • a területen jogszerű földhasználattal kell rendelkezni.

Mikor végezhető mégis termelőtevékenység a vizes élőhelyen?

A tilalom nem jelenti azt, hogy az érintett terület örökre kivonásra kerül a termelésből. A víz természetes úton történő elszivárgása után mezőgazdasági termelőtevékenység végezhető a területen! Az előírás tehát a vízháztartás mesterséges beavatkozással történő megváltoztatását tiltja, nem magát a termelést.

Mikor nem jár szankcióval a szabály megsértése?

Mivel a végleges MePAR-fedvényt csak fokozatosan ismerhették meg a gazdálkodók, a jogszabály átmeneti mentességet biztosít: a 2025. március 28. előtt – vagyis a végleges fedvény megismerése előtt – elkövetett szabálysértés nem járt szankcióval.

Mi történik, ha új vizes folt jelenik meg a táblán?

Előfordulhat, hogy a MePAR-rendszerben egy táblán évközben, vagy éppen az egységes kérelem benyújtása előtt jelenik meg újonnan vizenyős foltként nyilvántartott terület, esetleg egy beruházás ideje alatt változik a jelölt terület. Ilyenkor az illetékes hatóság a KAP II. rendelet előírásai szerint jár el.

2026-os fontos módosítás: ha a MePAR-ban jelölt terület változása a termelőnek nem róható fel, a termelő mentesül a szankciók alól, és a támogatásra való jogosultsága változatlanul fennmarad. Érdemes ezt minden olyan esetben hivatkozási alapként megjelölni, amikor a vizes folt megjelenése vagy változása rajtunk kívülálló okra vezethető vissza.

Miért érdemes odafigyelni a vizes élőhelyekre akkor is, ha nem érintik közvetlenül a gazdaságot?

A vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is: a támogatásra jogosult hektár fogalmának bővülésével azok a területek is támogathatóvá váltak, amelyeken a gazdálkodó – akár önkéntesen – új, vizes jellegű élőhelyet (agro-ökológiai területet) hoz létre és tart fenn. Ezért mindenképp érdemes tisztában lenni a HMKÁ2 szabályaival akkor is, ha a gazdaság jelenleg nem rendelkezik MePAR-ral jelölt vizes folttal.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz: https://novenydoktorkft.hu/online-tudastar/tamogatasi-iranytu-2026/

Bővebben
HMKÁ1 Állandó gyepterület megőrzése
11 aug, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.08.11.Szaktanácsadás

Állandó gyepterület visszaállítása: mikor kötelező, és mikor mentesül alóla?

Az állandó gyepterület visszaállítása a HMKÁ1 előírás egyik legtöbb kérdést felvető pontja. Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, mikor keletkezik ténylegesen visszaállítási kötelezettsége, és mikor mentesül alóla. Ez a cikk összefoglalja a szabályokat, a kivételeket és azt is, mi történik, ha egy elismert vis maior miatt marad el a visszaállítás.

Mit jelent az állandó gyepterület fenntartási kötelezettsége?

Az állandó gyepterületet országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő arányban kell fenntartani. Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy ha valaki állandó gyepként hasznosított területet az elmúlt két naptári évben más célú területté alakított át, azt visszaállítási kötelezettség terhelheti. Ezért érdemes minden gyepfeltörés előtt tisztában lenni a szabályokkal.

Mikor kell ténylegesen visszaállítani az állandó gyepterületet?

Az állandó gyepterület visszaállítása csak akkor válik kötelezővé, ha az országos gyeparány több mint 5%-kal csökken a 2018-as referenciaarányhoz képest, és emellett az összes gyepterület abszolút értékben is több mint 0,5%-kal csökken. Fontos tudni, hogy ilyen mértékű csökkenés 2018 óta még egyszer sem fordult elő – ennek ellenére minden gazdálkodónak érdemes tisztában lennie a szabállyal, mert a kötelezettség évről évre életbe léphet.

Mikor NEM kell visszaállítani a gyepterületet?

A jogszabály több esetben mentesíti a gazdálkodót a visszaállítási kötelezettség alól:

  • ha a területen erdősítés történt (kivéve karácsonyfa- vagy energetikai faültetvény),
  • ha 0,25 hektár alatti terület került feltörésre,
  • ha a terület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól.

Mi számít gyepfeltörésnek, és mennyi idő áll rendelkezésre a visszaállításra?

A gyep feltörése a gyepnemez teljes megsemmisítését jelenti, ami már 300 m² összefüggő terület feltörésétől kimutatható – ez a küszöbérték, amit a hatóság a helyszíni ellenőrzés során vizsgál. A visszaállítást a következő évi egységes kérelem beadásáig kell elvégezni, az üzem területén belül bárhol, a helyszín tehát szabadon megválasztható. Az újonnan létrehozott vagy visszaállított gyepterületet ezt követően 5 évig fenn kell tartani.

Mi történik, ha vis maior miatt marad el a visszaállítás?

Ha a megelőző évben elismert vis maior miatt nem teljesült a visszaállítás, azt a tárgyévben pótolni kell. Fontos buktató, hogy a tárgyévi állandó gyepterületekre ugyanerre a vis maior eseményre hivatkozva újabb mentesítő vis maior bejelentés már nem fogadható el – vagyis a halasztás csak egyszer vehető igénybe.

Az állandó gyepterület visszaállítása tehát csak szűk körben, országos szintű gyeparány-csökkenés esetén válik kötelezővé, ugyanakkor a 300 m²-es feltörési küszöb, az 5 éves fenntartási kötelezettség és a vis maiorra vonatkozó egyszeri mentesítés mind olyan részletek, amelyeket érdemes minden gyepterülettel gazdálkodónak ismernie, mielőtt bármilyen hasznosítás-váltásba kezd.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz!

Bővebben
akg
21 júl, 2026
novenydoktorkft.hu0 hozzászólás2026.07.21.Szaktanácsadás

Hol kellene tartania az AKG-ban 2026 nyarán? (Ingyenes Webinárium)

Túl vagyunk az Egységes Kérelmek beadásán, de a munka neheze a földeken és a papírok felett csak most kezdődik. Különösen fontos ez az AKG 2. évében, 2026-ban!

Szaktanácsadó cégként, a napi adminisztrációs munkák, Gazdálkodási Naplók (GN) és Tápanyag-gazdálkodási Tervek (TGT) készítése során pontosan látjuk, mekkora teher hárul Önökre. Saját ügyfélkörünk adatösszesítéseiből is tapasztaljuk, hogy a Gazdálkodási Naplók vezetése, az AKG agrotechnikák tervezése (például a melléktermék leforgatások, zöldtrágyázások megvalósítása), és a kötelező kaszálások, permetezések bejelentése folyamatos odafigyelést igényel.

A TMR (Területi Monitoring Rendszer) műholdjai mindent látnak, a mulasztás pedig támogatáscsökkentést vonhat maga után!

Hogy segítsünk eligazodni az előírások útvesztőjében, egy ingyenes, 60 perces élő webináriumot szervezünk!

A webinárium címe: AKG 2. év: meddig kellene eljutni idén?

Időpont: 2026. július 28. (kedd) 11:00 óra

Miről fogunk beszélni?

  • AKG kötelezők: Mire kell figyelni a következő években? Tisztázzuk az aratás utáni szabályokat.
  • Határidők és adminisztráció: Hogyan reagáljunk a MÁK egyeztető leveleire úgy, hogy biztosan elkerüljük a szankciókat? Milyen fontos határidők jönnek, amiket nem szabad elfelejteni?
  • 3 éves stratégia: Mintapéldát adunk a következő 3 évre (2027-2029), hogy mikor, mit és hogyan csináljon a gazdaságában ahhoz, hogy kimaxolja a támogatásokat, és a legkevesebbet bukja az ellenőrzéseken.

Részvételi feltételek és a felvétel visszanézése: Az élő webináriumon való részvétel mindenki számára teljesen ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

REGISZTRÁLOK!

Fontos tudni azonban, hogy a webináriumról készült videófelvételt és a kiegészítő anyagokat csak azoknak biztosítjuk utólag, akik előfizetnek az augusztusban induló AKG Hírlevelünk 2. évfolyamára (mely 2026. augusztustól 2027. augusztusig biztosít folyamatos szakmai támogatást). (Kivétel: Azok a hűséges partnereink, akik az 1. évfolyamra már előfizettek, automatikusan megkapják a felvételt, függetlenül attól, hogy meghosszabbítják-e az előfizetésüket a következő évre!)

👉 Jelentkezzen most, és tegye rendbe gazdasága adminisztrációját még az őszi hajrá előtt! Kattintson ide a regisztrációs űrlap kitöltéséhez!

Bővebben