Egyéb kategória

Sokan írtak, kerestek meg kérdéseikkel, akár azért mert most indulnának először AKG-ban, akár azért, mert vannak változások az előzőhöz képest.

Pár gyakoribb, fontosabb kérdést válaszoltam meg:

• Ideiglenes gyep, pihentetett terület bevihető-e AKG-ba? Ideiglenes gyep igen, de csak gyepes előíráscsoportba. AKG szempontjából gyep földhasználati kategóriába sorolódik, annak ellenére, hogy egyébként szántóba. Jól meg kell gondolni a bevitelt, mert a most következő AKG 5 éves lesz, és 5 év után bizony át fogják minősíteni állandó gyeppé a területet, ahonnan már szinte nincs visszaút a szántóhoz. Ráadásul gyepes tematikus előíráscsoportokban való részvételhez ÁLLATEGYSÉG is kell! A kérdés másik része: pihentetett területre támogatást igényelni NEM lehet AKG-ban.
• Nincs bővített talajlaborom, meg kell most csináltatnom? Nem, beadáshoz még nem szükséges. A 2025-ös egységes kérelem beadási időszak utolsó napjáig kell, hogy le legyen adva laborba a minta. Labor igazolását ellenőrizhetik!
• Lehet-e 20%-on csak zöldugarom a szálas pillangós takarmánynövényes vállalás esetén? Igen, lehet.
• A 20% szálasba a szegély is beleszámít? Igen!
• Ha csak az egyik előíráscsomagban vállalom a szegélyt, akkor csak az abba tartozó táblák összterületéhez képest 5%-on kell megvalósítanom? Pontosan, ezért is van értelme például ez alapján két csomagba szedni a vállalásokat.
• Ha vállalom a fémzárolt vetőmag felhasználását, akkor a mostani vetésű őszi gabonáknál is azt kell(ett volna) vetnem? Nem! A kötelezettségvállalási időszak alatt kell betartani a vállalásokat, azaz 2025.01.01.-től 2029.12.31.-ig
• El nem telepített ültetvényt most is be lehet vinni AKG-ba? Igen, be lehet, amennyiben az 2026. egységes kérelem beadási időszak jogvesztő határnapjáig eltelepítésre kerül. Ha 2025-ben nem kerül eltelepítésre, akkor adott KET tekintetében nem jogosult arra az évre a kifizetésre, de ha 2026-ig eltelepíti, akkor onnantól jogosult a támogatásra.

Ha több kérdésed van, csatlakozz hozzánk október 9-én, ahol több ilyen sarkalatos kérdéskört fogunk kitárgyalni.

Ha nem szeretne a falugazdászhoz menni, de kérdése van, vagy egyszerűen megoldaná az egységes kérelem beadást, foglaljon hozzánk időpontot. Növénydoktor Kft. névjegyzéki szaktanácsadó szervezetként nyújt segítséget az egységes kérelem beadásában olyanoknak is, akik nem állandó szerződött ügyfeleink.

A szolgáltatásunk keretében megnézzük a korábbi kérelmei alapján milyen lehetőségei vannak idén, AÖP és parlag tartására például. Válaszolunk kérdéseire, előkészítjük a kérelmét.

A szolgáltatás ára: 25ezer forint/alkalom (maximum 1,5 óra!), melyről készpénzes, vagy átutalásos számlát állítunk ki. 
Amennyiben találkozónk után szaktanácsadói szerződést köt velünk egyéb szolgáltatásunkra (pl. gazdálkodási napló vezetése), akkor ez a díj az első szerződött díjból később elszámolásra kerül.

Meghívó

Kedves Gazdálkodó!

2024. február 23-án Gödöllőn rendezzük meg az I. Gazda Információs Napot, melyet hagyományteremtő szándékkal hoztunk létre. 

Az előadásokat úgy válogattuk össze, hogy minél szélesebb körben tudjanak informálódni az aktualitásokról!

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ahányan érkeznek, annyi regisztrációs űrlapot töltsenek ki, mert a hely befogadóképessége véges.

Regisztrálni itt lehet:

https://forms.gle/oxCBMxsq8KGLfP3P8

Találkozzunk február 23-án!

Sok esetben késő már variálni a vetéstervekkel, hiszen az őszi vetések elkészültek, vagy folyamatban vannak, de a szabályok rugalmassága miatt, azért a tavasziakkal még lehet játszani, ha ezen múlik a megfelelés.

Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a vetésváltás szabályai nem választható előírások, hanem a Feltételesség kötelező elemei. Vannak azonban kivételek:

Kiknek nem kell a vetésváltással foglalkozniuk?

• azoknak, akiknek a szántóterülete 10 hektárnál kisebb,
• vagy a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a állandó gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére használják.
• Azoknak, akik a szántóterületük több, mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás, vagy a hüvelyes növények – kivéve: szója – termesztésére használják.

Milyen szabályok mentén kell a vetésszerkezetet összeállítani?

Az éves vetésváltásban az adja a rugalmasságot, hogy nem kell minden évben minden területen teljesíteni, hanem elegendő azt az üzem szántóterületének a 33,33%-án (egyharmadán) megvalósítani.

A termelőnek arról kell gondoskodnia, hogy minden, a *kivételekkel nem érintett szántóterületén megvalósuljon a vetésváltás legfeljebb három éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben.

(* kivételek: a vetésváltással érintett területekbe nem kell beleszámítani az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területet, beleértve az ideiglenes gyepet, a víz alatt álló kultúrákkal borított területet, illetve a parlagon hagyott területet. Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket is úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a vetésváltás előírásainak.)

Nem elég, hogy ugyanazt a főnövényt nem termesztheti, figyelembe kell venni a fajok rokoni kapcsolatait is, a nemzetség szintjén. Önálló növénykultúrának ugyanis akkor minősül a vetés, ha azok más nemzetségbe tartoznak. Kivétel itt is van: a káposztafélék (Brassicaceae), burgonyafélék (Solanaceae) vagy tökfélék (Cucurbitaceae) növénycsaládjába tartozó bármely faj kultúrája önálló növénykultúrának számít.

Ez a szabály kizárja pérdául az őszi búza-durumbúza egymásutániságát is! A nemzetségekhez, családokhoz a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 13. melléklete nyújt segítséget, itt táblázatban láthatóak a rokon fajok.

Keverékek esetén a keverék minden összetevője el kell, hogy térjen az előtte/utána vetett kultúrától! Erre különösen az elterjedt zöldtrágyák esetében érdemes figyelni, káposztarepce főnövény után tilos repcét is tartalmazó zöldtrágya keveréket vetni például.

A két főnövény közötti másodvetéssel is teljesül a vetésváltás,

ha az alábbi szabályokat betartja a termelő:

• A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie. Keverék esetén, a keverék minden összetevője más kell, hogy legyen.
• Az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül elvetésre kerül, és fenntartjuk a következő évi főnövény vetése előtti legfeljebb 30 napig.
• A másodvetés legkésőbb október 31-ig el kell vetni.
• A vetést 15 napon belül be kell jelenteni.

Vannak azonban olyan növények, amelyek

önmaguk után nem termeszthetőek

(ezeknek többnyire növény- és/vagy talajvédelmi okai vannak), ezek a:

• burgonya,
• napraforgó,
• káposztarepce,
• szójabab,
• cukorrépa,
• olajtök,
• dinnye.

Fenti tiltás esetén az idei évet is figyelembe kell venni, hiába volt derrogáció idén a vetésváltásra vonatkozóan, azaz 2024-ben nem vethet napraforgót olyan területre, ahol idén is az volt! Fontos még megjegyezni, hogy a vetésváltás főszabályai alól hiába mentesülnek a 10 hektár alatti gazdálkodók, az egymás utániság tiltása alól NEM MENTESÜLNEK, ezt nekik is be kell tartani!

Még egy kivételt meg kell, hogy említsünk: a vetőmag céljára termesztett hibridkukorica 4 évig vethető önmaga után, váltás nélkül.