A HMKÁ-sorozat záró részében a legszigorúbb előírást mutatjuk be: a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek védelmét. Ezeknél a feltörés még hatósági engedéllyel sem menthető ki – csak két, szűken meghatározott kivétel létezik.
Mit ír elő a HMKÁ9?
A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, valamint a gyepnemez megbontása tilos.
FIGYELEM: A támogatások szempontjából ezeknek a területeknek a feltörése vagy felszámolása még a természetvédelmi hatóság erre irányuló engedélyével sem lehetséges. Ez szigorúbb szabály, mint a Feltételesség több más előírásánál, ahol egy hatósági engedély kimentheti a gazdálkodót – itt nem.
Két eset, amikor nem minősül átalakításnak
A jogszabály két, egymástól jól elkülöníthető esetet határoz meg, amikor a gyepterület érintése nem számít a HMKÁ9 szerinti átalakításnak:
- Ha a természetvédelmi hatóság engedélyével a gyepterület véglegesen kikerül a mezőgazdasági hasznosítás alól, és ez nem érinti a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerinti alaptámogatás igénybevételét.
- Ha a természetvédelmi hatóság engedélyével – a gyepterület átalakítása nélkül – agrárerdészeti rendszer jön létre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott támogatói okirat szerint.
Mindkét esetben feltétel a természetvédelmi hatóság előzetes engedélye. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a gyepterület szabadon átalakítható, hanem hogy a jogszabály által pontosan körülhatárolt célra, engedéllyel végzett beavatkozás nem esik a tilalom alá.
A 300 m²-es változásvezetési tolerancia
A helyszíni ellenőrzés során a feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha a környezeti szempontból érzékeny állandó Natura 2000 gyepterület a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben – ez 300 négyzetméter – feltörésre vagy átalakításra kerül.
FIGYELEM: A feltörés szankcióval jár, és minden esetben visszaállítási kötelezettséget von maga után! Azaz a gyepterületet vissza kell állítani eredeti állapotába, a bírság megfizetése ettől önmagában nem mentesít.
Mikor merül fel a szándékosság gyanúja?
A szándékosság ténye különösen akkor merülhet fel, ha olyan érzékeny állandó gyepterület kerül feltörésre, amelyre a gazdálkodó egyidejűleg Natura 2000 gyepterületekre nyújtott kompenzációs támogatást is igényelt.
Általánosságban a szándékosság gyanúja akkor vetődik fel, ha a gazdálkodó vagy képviselője tudatában van annak, hogy a tanúsított magatartása vagy mulasztása a támogatásokkal összefüggésben jogosulatlan előny megszerzését, annak fenntartását, vagy kedvezőbb elbírálást biztosít számára, mint amit a magatartás vagy mulasztás nélkül elérhetne.
Mit vizsgál a hatóság?
Az ellenőrzés a helyszínen méri fel, hogy a Natura 2000 gyepterületen történt-e feltörés vagy átalakítás, és ha igen, milyen mértékben – a 300 m²-es toleranciahatár figyelembevételével. A toleranciahatár feletti beavatkozás automatikusan feltörésnek minősül, függetlenül a szándéktól, ugyanakkor a szándékosság ténye súlyosbító körülményként értékelhető.
A HMKÁ9 a Feltételesség egyik legszigorúbb előírása: a Natura 2000 érzékeny gyepterületek felszántása vagy átalakítása gyakorlatilag semmilyen körülmények között nem megengedett, csak a jogszabály által pontosan meghatározott két kivétel esetén, és mindig hatósági engedéllyel. A 300 m²-es tolerancia szűk mozgásteret ad, a feltörés pedig mindig visszaállítási kötelezettséggel jár.
Ezzel a résszel a teljes HMKÁ-sorozat (HMKÁ1–HMKÁ9) elérhető a honlapunkon – az állandó gyepterületek visszaállításától a vízvédelmi sávokon, a talajerózió elleni védekezésen és a vetésváltáson át a tájképi elemek megőrzéséig.
