AKG online meeting

AKG online meeting – 2025. október 8.

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) első éve mindig a legnehezebb: új szabályok, adminisztráció, tervezési kötelezettségek és olyan gyakorlati kérdések, amelyekre nem mindig egyszerű választ találni. Éppen ezért szervezünk egy másfél órás online megbeszélést, ahol áttekintjük az első év legfontosabb tudnivalóit, és megválaszoljuk a résztvevők előre beküldött kérdéseit.

📅 Időpont: 2025. október 8. (szerda) 10:00–11:30
💻 Helyszín: online (a belépési linket a jelentkezőknek küldjük ki), ha nem tudsz részt venni, az sem gond, hiszen felvétel készül, és a regisztrálók utólag visszanézhetik az eseményt.

Miért érdemes részt venni?

  • Áttekintést kapsz az AKG első évének kötelezettségeiről: gazdálkodási napló, tápanyag-gazdálkodási terv, vetésszerkezet, zöldtrágya szabályok.
  • Megbeszéljük az őszi–tavaszi agrotechnikai feladatokat.
  • Végigvesszük, hogy mire figyelnek az ellenőrzések (IH, NÉBIH) és hogyan érdemes a dokumentációt vezetni.
  • Szó lesz az adminisztrációról, határidőkről és a tipikus hibákról is.

Kérdések és válaszok – csak előre beküldve

Az online meeting során kizárólag az előre beküldött kérdésekre válaszolunk, így garantáltan sor kerül minden fontos témára.
A chatben közben érkező kérdésekre utólag, írásban adunk választ.

Részvételi feltételek

  • AKG hírlevél előfizetőknek és ügyfeleinknek: a részvétel ingyenes, és minden korábbi AKG hírlevelet is visszamenőleg megkapod.
  • Nem előfizetőknek két lehetőség áll rendelkezésre:
    • AKG hírlevél előfizetéssel az online meetinghez és a teljes hírlevélcsomaghoz is hozzáférsz, ide kattintva tudsz erre a verzióra előfizetni.
    • vagy egyszeri alkalommal, 9.000 Ft bruttó díjért tudsz csatlakozni a megbeszéléshez, a lenti űrlapon regisztrálva.

👉 Jelentkezni az alábbi űrlapon tudsz:
Jelentkezési űrlap megnyitása


Bővebben
Tápanyag-gazdálkodási terv

2026-os tápanyag-gazdálkodási tervek: kinek kötelező és mire figyeljünk?

A 2026-os gazdálkodási év közeledtével ismét aktuálissá válik a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése. Ez nem csupán adminisztratív kötelezettség: a helyes terv alapja a szakszerű gazdálkodásnak, a támogatások megőrzésének és a hatósági előírások betartásának.

Kinek, mikor és hogyan kell elkészíteni?

Szántóföldi művelésben AKG vagy öko támogatásban részt vevő gazdálkodók, valamint nitrátérzékeny területen dolgozók esetén is évente kötelező a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése, legkésőbb szeptember 30-ig. Ha a betakarítás később történik, a következő tervet 30 napon belül kell elkészíteni.

AKG esetén a fenntartható tápanyag-gazdálkodás része többek között a bővített talajvizsgálaton és le­vélanalízisen (ültetvény esetén) alapuló terv. Ökológiai támogatás esetén: mérlegalapú tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, nem kötelező a talajlabor.

A terv készítésekor figyelembe kell venni a 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) határértékeit nitrátérzékeny területeken. Időszerű újítás – az AM 30/2025. (VII.22.) rendelet szerint betakarítás után vetés nélkül is lehet nitrogéntrágyát kijuttatni szármaradványok lebontására, a megfelelő mennyiségi határok betartásával. A TGT adattartalmát az e-GN (elektronikus Gazdálkodási Napló) felületén, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a tárgyévet követő év január 31-ig (AKG és ÖKO esetén). Hiánypótlásra nincs lehetőség, így a határidő jogvesztő. A tervet (illetve annak adattartalmát) 10 évig meg kell őrizni, és helyszíni vizsgálat esetén be kell mutatni.

Készen áll a 2026-os tápanyag-gazdálkodási terved?

Ha nem, írj nekünk az iroda@novenydoktorkft.com-ra, elkészítjük!

Bővebben
gazdaságátadás

Generációváltás a mezőgazdaságban: hogyan működik együtt a gazdaságátadó és az átvevő pályázat?

A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a generációváltás. Az idősödő gazdatársadalom miatt egyre sürgetőbb az utánpótlás biztosítása, és a családi gazdaságok továbbörökítése. Ezt a célt szolgálja a 2025-ben elindult két egymáshoz kapcsolódó pályázat: a gazdaságátadási együttműködés támogatása (KAP-RD07-1-25) és a generációs megújulás a gazdaságátvevő támogatásával (KAP-RD06-1-25).

A kettő szorosan összefügg: az egyikben a gazdaságátadó pályázik, a másikban a fiatalabb átvevő. Ha jól szervezzük meg a folyamatot, egy gazdaságban egyszerre mindkét szereplő támogatást nyerhet, ami összességében komoly forrást biztosíthat a sikeres átadásra és az új gazda megerősödésére.

A gazdaságátadási együttműködés támogatása (KAP-RD07-1-25)

Ez a felhívás az átadó gazdák számára nyújt támogatást. A cél, hogy az idős gazda biztonságban adhassa át a gazdaságát, és közben legyen ideje, energiája a tapasztalatok átadására.

Jogosultsági feltételek:

  • Az átadónak el kell érnie vagy a projekt végére el kell érnie a nyugdíjkorhatárt.
  • A gazdaság legalább 10 000 euró STÉ méretű vagy 10 000 euró árbevételű.
  • Az átvevő szakirányú végzettséggel rendelkezik.
  • Legalább 10 év mezőgazdasági tevékenység folyt a gazdaságban.
  • Az átadó és átvevő szándéknyilatkozatban rögzítik a szándékukat.

Támogatás:
4–20 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő összeg. Ez az átadót illeti, és kvázi „kilépési” támogatásként működik, de a mentorálási kötelezettség teljesítéséhez kötött.

Kötelezettségek:

  • Műveletterv készítése, amelyben bemutatják az átadás folyamatát és az átadó szerepét a mentorálásban.
  • Szaktanácsadóval, falugazdásszal vagy a Herman Ottó Intézettel való együttműködés.
  • 12 hónapon belül a gazdaságátadási szerződés benyújtása a kormányhivatalhoz, majd 24 hónapon belül a végleges szerződés és határozat leadása a Kincstárhoz.
  • A gazdaságátadó a mentorálási időszakban aktívan segíti az átvevőt.

Trükk:
Mivel az átadó pályázatában nem kell vállalnia új beruházásokat vagy fejlesztéseket, hanem a szabályos átadás és mentorálás a fő cél, ez viszonylag „könnyű” pénznek tűnik. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a mentorálás dokumentált legyen, és a műveletterv tartalmazza a negyedéves együttműködés ütemezését. Ha ezt jól készítjük el, elkerülhetők a későbbi viták vagy ellenőrzési problémák.

A gazdaságátvevő támogatása (KAP-RD06-1-25)

Ez a pályázat az új gazdának szól, aki átveszi a gazdaságot. A cél az, hogy legyen forrása a működtetéshez, fejlesztésekhez és a piaci pozíció megerősítéséhez.

Jogosultsági feltételek:

  • Az átvevő 18 és 50 év közötti legyen, és legalább 10 évvel fiatalabb az átadónál.
  • Szakirányú mezőgazdasági vagy erdészeti végzettséggel kell rendelkeznie.
  • Az átadott gazdaság minimum 10 000 euró STÉ üzemméretű (vagy kistermelőként 10 000 euró árbevételű).
  • Jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel kell rendelkeznie.

Támogatás:
4–20 millió forint (több gazdaság átvétele esetén max. 40 millió Ft). Ez fejlesztési forrásként funkcionál, az átvevő saját elképzelései alapján használhatja fel.

Kötelezettségek:

  • Műveletterv benyújtása, amely tartalmazza a gazdaság működtetésének és fejlesztésének terveit.
  • Kötelező képzésen való részvétel egy éven belül.
  • A támogatás fenntartási időszaka alatt a gazdaság folyamatos működtetése, nyilvántartások vezetése, kötelező beszámolók.

Trükk:
Az átvevő pályázata jóval „aktívabb” kötelezettségeket hordoz: a gazdaságot fejleszteni kell, be kell mutatni a hosszú távú stratégiát. Emiatt előnyös, ha az átvevő már a pályázat benyújtásakor tud konkrét fejlesztési terveket bemutatni (pl. gépbeszerzés, állattartás bővítése, digitalizáció). Ezzel nem csak a pontozásnál szerez előnyt, hanem a projektmegvalósítás is könnyebbé válik.

Hogyan lehet egy gazdaságban mindkét pályázatot kihasználni?

A legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy egy gazdaság egyszerre két pályázatból is pénzhez juthat:

  • az átadó a saját pályázatán keresztül 4–20 millió forintot kap a gazdaság rendezett átadásáért és mentorálásért,
  • az átvevő pedig 4–20 millió forintot (több gazdaság esetén akár 40 milliót) kap a működtetés és fejlesztés támogatására.

Ez azt jelenti, hogy egy átadási folyamat akár 40 millió forint összes támogatást is jelenthet egy gazdaságra nézve, ha mindkét fél ügyesen pályázik.

Fontos gyakorlati tudnivalók:

  1. Az átadó pályázatát előbb kell beadni, hiszen annak alapfeltétele a gazdaságátadási szándéknyilatkozat, ami megalapozza az átvevő pályázatát.
  2. Az átvevő pályázata csak jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel nyújtható be. Ezért időben össze kell hangolni a két folyamatot.
  3. A mentorálási időszak és a művelettervek szoros kapcsolatban állnak: amit az átadó a saját tervében vállal, ahhoz az átvevő programját is igazítani kell. Ha a kettő nem koherens, az ellenőrzésnél gond lehet.
  4. Célszerű olyan szaktanácsadót bevonni, aki mindkét pályázatot együtt kezeli, így a két műveletterv egymásra épülhet. Ez különösen fontos az adminisztratív részeknél (EK-kérelem, STÉ-számítás, árbevétel igazolása).

Összegzés

A két pályázat együtt egy komplex rendszert alkot:

  • az átadó biztonságban, támogatással zárhatja le aktív gazdálkodói pályáját,
  • az átvevő pedig tőkéhez jut, amivel új lendületet adhat a gazdaságnak.

Ha a folyamatot jól szervezzük, a családi gazdaság nemcsak fennmarad, hanem erősödhet is. A „trükk” tehát az, hogy egyszerre kell gondolkodni az átadó és az átvevő pályázatában, és úgy alakítani a szándéknyilatkozatot, szerződést és műveletterveket, hogy azok összhangban legyenek, így egy gazdaság két irányból is támogatottá válhat.


Ha érdekli a két pályázat, vagy csak az átadási szerződés, keressen minket a palyazat@novenydoktorkft.com e-mail címen.

Komplex szolgáltatással (pályázatírás, projektmenedzsemt, jogosult szaktanácsadás, jogi segítségnyújtás) állunk rendelkezésére!

Ha nem akar lemaradni a pályázati kiírásokról, IRATKOZZON fel HÍRLEVELÜNKRE!

Bővebben
őszi kálium feltöltés

A kálium őszi feltöltő szerepe a gyümölcstermesztésben

A kálium (K) a növények egyik legfontosabb makroeleme, amely nélkülözhetetlen a magas hozamok és a kiváló termésminőség eléréséhez. A vegetációs időszak végén, az őszi feltöltő trágyázás során kijuttatott kálium szerepe kiemelkedő, hiszen nemcsak a termésminőségben, hanem a fák tavaszi fagytűrésében és a következő év rügydifferenciálódásában is kulcsszerepet játszik.

Kálium élettani szerepe

  • Ozmoreguláció és vízháztartás: A kálium szabályozza a sejtek turgorállapotát, így közvetve hatással van a vízfelvételre, transzspirációra és a sztómazáródásra. Ez a folyamat meghatározza a növények aszály- és stressztűrését.
  • Fotoszintézis és asszimilátumok elosztása: A kálium aktiválja a fotoszintetikus enzimeket, és fokozza a szénhidrátok szállítását a floémen keresztül. Ennek köszönhetően a raktározott tartalékok mennyisége növekszik, ami a télállóság és a tavaszi intenzív hajtásindulás szempontjából kulcsfontosságú.
  • Fagytűrés és télállóság: A kálium közvetlenül befolyásolja a sejtnedv ozmotikus potenciálját, ezáltal csökkenti a fagyásveszélyt. Káliummal jól ellátott sejtekben alacsonyabb a fagyási hőmérséklet, így a rügyek és a kambiumszövetek jobban ellenállnak a kora tavaszi fagyoknak, de a téli hidegnek is.
  • Termésminőség: Az érési folyamatok során a kálium segíti a gyümölcsök színeződését, cukortartalmának növekedését, valamint javítja a hússzilárdságot és a tárolhatóságot.

Az őszi káliumpótlás jelentősége

Az őszi időszakban a fák asszimilátumokat raktároznak a gyökérzetben, törzsben és rügyekben. Ekkor a káliumellátottság meghatározza:

  1. a tartalék tápanyagok felhalmozódásának mértékét,
  2. a rügyek télállóságát és fagyellenállóságát,
  3. a következő évi virágzás és terméskötődés sikerességét.

Káliumhiány esetén a sejtek kevésbé ellenállóak a faggyal szemben, a rügyek téli/koratavaszi károsodása gyakoribb, és a tavaszi indulás gyengébb lesz.

Gyakorlati ajánlások

  • Időzítés: A legoptimálisabb időszak a lombhullás előtti hetekben történő kijuttatás, amikor a növények még aktívan transzlokálják a tápanyagokat a raktározó szövetekbe.
  • Formák és felvétel: Bár a talajon keresztüli káliumpótlás hosszabb távon fontos, a gyors és közvetlen ellátást a lombtrágyázás biztosítja. A leveleken keresztüli felvétel gyors és hatékony, így a kálium rövid időn belül beépül az anyagcsere-folyamatokba.
  • Készítmény (Partnerajánlat, nem saját termék!): A Hi-Q Kálium lombtrágya koncentrált és gyorsan hasznosítható formában biztosítja a szükséges káliumot. Alkalmazása segíti a gyümölcsök jobb beérését, a fák télállóságát, és hozzájárul a következő év sikeres terméshozásához.

Stratégiai jelentőségű!

Az őszi káliumfeltöltés nem csupán „plusz tápanyag-utánpótlás”, hanem a tavaszi termésbiztonság záloga. A helyesen időzített és megfelelően kivitelezett káliumtrágyázás erősebb rügyeket, jobb fagytűrést és kiegyensúlyozottabb tavaszi fejlődést eredményez. A modern gyümölcstermesztésben ezért a kálium őszi célzott kijuttatása stratégiai jelentőségű beavatkozás.

Bővebben
talajborítás

Kötelező talajborítás és az AKG melléktermék bedolgozási kötelezettsége – mire kell figyelni 2025-ben?

A nyári időszakban kiemelten fontos figyelni a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ 6.) előírásaira, amelyek meghatározzák a minimális talajborítás kötelezettségét. A szabályozás szerint július 15. és szeptember 30. között minden mezőgazdasági területen biztosítani kell, hogy a talaj felszínét növényzet vagy tarló borítsa.

Ez az előírás nemcsak a jogszabályi megfelelés szempontjából lényeges, hanem a talajnedvesség megőrzése, az erózió mérséklése és a talajélet fenntartása miatt is alapvető szerepet játszik, különösen száraz, aszályos időszakokban.

Hogyan lehet teljesíteni a talajtakarási kötelezettséget?

A megfelelés többféle módon biztosítható. Az egyik lehetőség, hogy az elővetemény betakarítását követően legfeljebb 30 napon belül elvetik az őszi kultúrát. Ha a vetés később történik, vagy egyáltalán nem kerül sor őszi vetésre, akkor a tarló fenntartása vagy másodvetés alkalmazása szükséges. A legfontosabb, hogy szeptember 30-án a talajfelszínt még fedje növényzet vagy tarló.

Tarló fenntartásakor a művelésre szigorú szabályok vonatkoznak: csak sekély tarlóhántás vagy tarlóápolás végezhető, legfeljebb 10 cm mélységig, úgy, hogy a növényi maradványok továbbra is takarják a felszínt. A gyomok, különösen a parlagfű elleni védekezés mechanikai és – engedélyokirat szerint – vegyszeres módszerekkel is elvégezhető.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tarló fenntartását nem szükséges külön bejelenteni, és a főnövény kódját sem kell TAR10-re módosítani.

Egyszerűsített áttekintés

Időszak / feltételMegfelelési módFontos részlet
Július 15. – szeptember 30.Tarló vagy növényzet fenntartásaFolyamatos talajborítás kötelező
Betakarítás ≤ 30 napŐszi vetésIdőben el kell vetni
Betakarítás > 30 napMásodvetés vagy tarlóFedettség szeptember 30-ig
TarlóápolásSekély (≤ 10 cm) művelésNövénymaradvány a felszínen maradjon

Újdonság az AKG-ben résztvevő termelők számára

Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) vállalt „területen képződő melléktermékek talajba dolgozása” kötelezettség teljesítése csak a főnövényként bejelentett kultúra melléktermékével lehetséges, és nem vonatkozik zöldtrágyára, másodvetésre, zöldugarra vagy méhlegelőre.

További korlátozás, hogy az AKG-ban vállalt szármaradvány talajba dolgozása nem fogadható el olyan táblákon, ahol AÖP keretében mikrobiológiai készítményt alkalmaztak a szármaradvány kezelésére.

Fontos változás az időzítésben

Az idei évtől az AKG melléktermék bedolgozás és a HMKÁ-6 talajtakarás együttes teljesítése csak tudatos műveleti sorrenddel lehetséges. Ha a talajtakarás július 15. és szeptember 30. között tarló fenntartásával történik, és közben csak sekély tarlóhántás valósul meg, az nem minősül teljes értékű melléktermék bedolgozásnak, mivel a sekély tarlóhántás definíciója szerint a szármaradványokat csak részben dolgozza be.

Gyakorlati javaslat:
A melléktermék talajba dolgozását célszerű szeptember 30. után, vagy legfeljebb az őszi vetést megelőző 30 napon belül, agronómiailag indokolt időben elvégezni. Ezzel biztosítható, hogy mindkét kötelezettség jogszerűen teljesüljön, és az ellenőrzés során ne merüljön fel vita. (Forrás: NAK – Melléktermék talajba dolgozása AKG-ban)

Bővebben
Gazdaságátadási pályázat

Gazdaságátadási együttműködés támogatása pályázat

Kódszám: KAP-RD07-1-25.

A Pályázat Lényege

A felhívás célja, hogy elősegítse a generációváltást a mezőgazdaságban. A felhívás ösztönzi a nyugdíjkorhatárhoz közel álló vagy azt elért gazdák együttműködését olyan fiatalabb mezőgazdasági szakemberekkel, akik képesek és hajlandóak a gazdaság átvételére, fenntartható működtetésére és továbbfejlesztésére. Ez a támogatás lehetőséget teremt a gazdaság zökkenőmentes átadására, a mentorálás és tudásátadás keretei között.

  • Támogatás formája: vissza nem térítendő, átalánytámogatás
  • Igényelhető támogatás: minimum 4 millió Ft, maximum 20 millió Ft

Jogosultak Köre

Gazdaságátadó lehet:

  • Olyan természetes személy, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat,
  • A támogatás beadásakor vagy a projekt lezárásakor eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt,
  • A gazdaság legalább 10 éve működik (átadó vagy jogelődje által),
  • Legalább 10 000 euró STÉ méretű vagy 10 000 eurós árbevételű gazdaságot ad át,
  • A pályázat beadásakor szándéknyilatkozatot tesz a gazdaságátadásról.

Gazdaságátvevő lehet:

  • 18 év feletti személy, aki mezőgazdasági vagy erdészeti szakképesítéssel rendelkezik (504/2013. Korm. rendelet szerint),
  • Részt vesz a gazdaság működtetésében,
  • Együttműködik a mentorálás ideje alatt.

Nem jogosultak például:

  • Akik már jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel rendelkeznek,
  • Akik kizárólag halászati vagy erdészeti tevékenységet folytatnak.

Benytújtási Időszakok

  • Első szakasz: 2025. augusztus 28. – szeptember 10.
  • Második szakasz: 2025. szeptember 11. – szeptember 24.
  • Harmadik szakasz: 2026. február 5. – február 18.
  • Negyedik szakasz: 2026. június 18. – július 1.

A művelet befejezésére a támogatási okirat véglegessé válásától számítva legfeljebb 62 hónap áll rendelkezésre.

Műveletterv szerepe

A „6. melléklet” alapján kötelező elkészíteni a gazdaságátadási együttműködés részletes művelettervét. Ez tartalmazza:

  • A gazdaság bemutatását (földterület, állatállomány, termékek, beruházások stb.)
  • Az átadó és átvevő közötti együttműködés jellemzőit
  • Az átadott gazdaság gazdasági és környezeti teljesítményét

Pontozásos rendszer alapján értékelik (max. 100 pont), amiben előnyt élveznek:

  • Ökológiai termelők
  • Női gazdák
  • Vidéki térségekben gazdálkodók
  • Állattenyésztést és kertészetet végzők
  • Termelői szervezeti tagok.

A gazdaság akkor él tovább, ha valaki tovább viszi.

A pályázat komplex, ám kiszámítható keretek között zajlik. A gazdaságátadási törvény alapján nem szükséges rokoni kapcsolat a felek között – de kell egy jól strukturált együttműködési terv és precíz dokumentáció, valamint szaktanácsadóval kötött együttműködési szerződés!

Mi nem csak papíron segítünk.

Foglalj időpontot még a nyitás előtt hozzánk ITT:

Bővebben
újdonságok 2025-ben

Előfizetős AKG hírlevelet indítunk

Azoknak az egyébként önjáró gazdálkodóknak, akik szaktanácsadó nélkül viszik az AKG-t, de néha elvesznek az infók rengetegében, vagy épp nem akarnak jogszabályokat böngészni, és jól jön egy gyakorlati tudástár.

Bővebb információt itt találsz:

Bővebben
madárodú

Mennyi és milyen madárodú kell az AKG ültetvényeseknek?

Az AKG vállalások részeként a madárbarát élőhelyek kialakítása érdekében mesterséges odúk kihelyezését vállalhatták a horizontális ültetvényes tematikus előíráscsoport esetében. Ennek szabályait írjuk ebben a bejegyzésben:

Előírt darabszám:

  • 3 db madárodú / hektár
  • Minden megkezdett hektár után teljesíteni kell az 1 hektárra vonatkozó mennyiséget!
    (pl. 2,2 ha esetén 9 db odú szükséges)

Odútípusok és javasolt arányuk:

  • 60–70%: B típusú odú (széncinege, mezei veréb)
  • 20–30%: A és C típusú odúk (kék cinege, barázdabillegető stb.)
  • Kisebb arányban: D típusú odúk (szalakóta, seregély, búbosbanka)

Helyes kihelyezés:

  • Magasság: 1,5–8 m között
  • Távolság egymástól: legalább 30–50 m
  • Odúnyílás ne nézzen észak felé vagy szembe az uralkodó széliránnyal
  • Előnyös az árnyékos, ágtól nem takart bejáratú hely

Rögzítés típustól függően történhet fatörzsre, vastag ágra, oszlopra, kerítésoszlopra vagy épületfalra is. Vegyszeres kezelés esetén az odúkat a ültetvény szélén kívül, legfeljebb 50 m-re kell elhelyezni.

Karbantartás:

  • Évente legalább egyszer (legcélszerűbben ősszel)
  • Fészekanyag eltávolítása, rongálódott odúk cseréje, darázsfészkek eltávolítása szükség esetén

Ellenőrizheti a Kincstár:

  • A Kincstár georeferált fényképeket kérhet az odúkról
  • A képeket madárodúnként a mobilGazda alkalmazással kell elkészíteni és beküldeni, ha erre a Kincstár felszólít!

Partnerünk jelezte, hogy a madárodúkra a rendelést folyamatosan veszik fel, jelenleg 3-4 hét a teljesítési idő.

Megrendelés ITT!


Bővebben
viharkár bejelentése

Mit kell tenni viharkár után? – Kárbejelentés lépésről lépésre

A 2025. július 7-i vihar több gazdaságban is jelentős károkat okozott. Fontos, hogy a károsult gazdálkodók mielőbb megtegyék a szükséges lépéseket a kárenyhítő rendszerbe történő bejelentés érdekében. Az alábbi összefoglalóban bemutatjuk, hogyan történik a kárbejelentés menete a hatályos jogszabály alapján.

Meddig lehet bejelenteni a kárt?

A káreseményt a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni – tehát a tegnapi vihar esetében legkésőbb 2025. július 22-ig.

Hol és hogyan lehet bejelenteni?

A bejelentés kizárólag elektronikus úton, az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen, az MVH E-ügyintézés oldalán (ott, ahol az Egységes kérelmet is beadják).

Milyen adatokat kell megadni?

A kárbejelentés során a következő információk szükségesek:

  • Káresemény időpontja
  • Érintett növénykultúra és vetés ideje
  • A káresemény előtti becsült hozamot
  • Várható hozamot a káresemény után
  • Az érintett terület mérete

Milyen károk jelenthetők be?

A kockázatkezelési rendszerben bejelenthető káresemények közé tartozik többek között:

  • Vihar
  • Felhőszakadás
  • Jégeső
  • Aszály
  • Fagy
  • Belvíz

Fontos: a káreseménynek üzemi szinten legalább 30%-os hozamérték csökkenést kell okoznia.

További teendők

A káresemény bejelentése önmagában nem elég a támogatás megszerzéséhez. A gazdálkodónak a kárenyhítési hozzájárulást be kell fizetnie, ha ezt elmulasztja, nem jogosult a rendszerből kártérítésre.

Ezután sem elég a kárbejelentést megtenni, hanem a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet is külön be kell nyújtania legkésőbb november 30-ig, amennyiben a feltételek teljesülnek, és erről a hatóság határozatot küldött.

Fontos egyéb tudnivalók

  • A bejelentés visszavonható, ha még nem történt helyszíni szemle, illetve még nincs határozat.
  • A bejelentés hiányos vagy valótlan adatokkal elutasításhoz vezethet.
  • Késedelmes bejelentés esetén a kár nem vehető figyelembe a támogatás során.

Segítségre van szüksége?

A bejelentés menetének pontos betartása kulcsfontosságú a későbbi juttatások érvényesítéséhez.
Amennyiben segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szaktanácsadónkhoz – keressen minket elérhetőségeinken!


Bővebben
MTÉT szegély

MTÉT szántók: Növényvédőszer-mentes táblaszegély

Sokan keresnek meg a táblaszegélyek és a növényvédőszermentes táblaszegélyek miatt, s mivel van egy kis fogalom zavar a fejekben, ideje rendet tenni.

A zöldugar/méheleglő szegély, az nem egyenlő a növényvédőszermentes táblaszegély fogalmával, habár az előbbinek is növényvédőszer mentesnek kell lennie, de itt külön vetett kultúráról beszélünk. Az MTÉT-es előíráscsoportokban azonban alapvállalás, azaz kötelező az összes érintett táblának a szélét mentesen tartani.

Kötelezettség jellege:

Alapvállalásként kötelező minden MTÉT szántó TECS esetén:

  • MTÉT Túzokvédelmi szántó
  • MTÉT Madárvédelmi szántó
  • MTÉT Kék vércse védelmi szántó

 Előírás tartalma:

  • A táblák szélétől számított legalább 6 méter szélességben:
    • tilos bármilyen növényvédő szert kijuttatni
    • ide értendő a csávázószerrel kezelt vetőmag is!
    • a tilalom teljes évre és minden növénykultúrára vonatkozik.

Ez az előírás független attól, hogy zöldugar vagy méhlegelő szegély van-e a tábla szélén – minden táblán alkalmazni kell.


Milyen beavatkozások tilosak a 6 méteres sávban?

Beavatkozás típusaMegengedett?
Csávázószerrel kezelt vetőmag vetése❌ Nem
Gombaölő, rovarölő, gyomirtó kijuttatása❌ Nem
Növényvédőszeres permetezés (traktorral is)❌ Nem
Tápanyag kijuttatás (műtrágya, szerves trágya)✅ Igen (kivéve, ha más előírás korlátozza)
Mechanikai művelés (vetés, tárcsázás)✅ Igen

A rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása csak az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS esetében tilos, mégpedig az alábbi szabály alapján:

🚫 Tiltás:

  • Az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS TELJES területén tilos:
    • rágcsálóirtó szerek,
    • rovarölő szerek,
    • talajfertőtlenítő szerek alkalmazása.

Ez a tilalom az élőhely megőrzését szolgálja, különösen a talajban fészkelő, illetve rovarokkal táplálkozó fajok, így a kék vércse védelme érdekében.

A tiltás nem szerepel a Túzokvédelmi vagy Madárvédelmi MTÉT szántó TECS-ek alapvállalásai között, tehát azok esetében az ilyen szerek alkalmazása nem kizárt (de ott is csak az engedélyezett, szűkített hatóanyag-lista alapján történhet kijuttatás).

Szankciók (ha nem teljesül az előírás)

A 3a melléklet és a 3b melléklet alapján:

  • Ha a táblán 6 méteres kezeletlen szegély nem kerül kialakításra, tehát az egész táblán történt növényvédőszeres kezelés, akkor:
    • 10% támogatáscsökkentés a teljes érintett táblára vonatkozóan.
  • rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása csak az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS esetében:
    • 30% támogatáscsökkentés a teljes érintett táblára vonatkozóan.
  • Ha a kezelés nyoma bizonyított a szegélyben (pl. csávázott vetőmag, permetezés), azaz a hatóság helyszíni mintavétel keretében bizonyította a tiltott növényvédőszer használatot, akkor:
    • A 100% a szankció az érintett tábla vonatkozásában.

Ha tisztában akarja látni az AKG-s szabályokat, iratkozzon fel hírlevelünkre itt, vagy nézzen szét szolgáltatásaink között.

Bővebben