Sok esetben késő már variálni a vetéstervekkel, hiszen az őszi vetések elkészültek, vagy folyamatban vannak, de a szabályok rugalmassága miatt, azért a tavasziakkal még lehet játszani, ha ezen múlik a megfelelés.

Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a vetésváltás szabályai nem választható előírások, hanem a Feltételesség kötelező elemei. Vannak azonban kivételek:

Kiknek nem kell a vetésváltással foglalkozniuk?

• azoknak, akiknek a szántóterülete 10 hektárnál kisebb,
• vagy a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a állandó gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére használják.
• Azoknak, akik a szántóterületük több, mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás, vagy a hüvelyes növények – kivéve: szója – termesztésére használják.

Milyen szabályok mentén kell a vetésszerkezetet összeállítani?

Az éves vetésváltásban az adja a rugalmasságot, hogy nem kell minden évben minden területen teljesíteni, hanem elegendő azt az üzem szántóterületének a 33,33%-án (egyharmadán) megvalósítani.

A termelőnek arról kell gondoskodnia, hogy minden, a *kivételekkel nem érintett szántóterületén megvalósuljon a vetésváltás legfeljebb három éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben.

(* kivételek: a vetésváltással érintett területekbe nem kell beleszámítani az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területet, beleértve az ideiglenes gyepet, a víz alatt álló kultúrákkal borított területet, illetve a parlagon hagyott területet. Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket is úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a vetésváltás előírásainak.)

Nem elég, hogy ugyanazt a főnövényt nem termesztheti, figyelembe kell venni a fajok rokoni kapcsolatait is, a nemzetség szintjén. Önálló növénykultúrának ugyanis akkor minősül a vetés, ha azok más nemzetségbe tartoznak. Kivétel itt is van: a káposztafélék (Brassicaceae), burgonyafélék (Solanaceae) vagy tökfélék (Cucurbitaceae) növénycsaládjába tartozó bármely faj kultúrája önálló növénykultúrának számít.

Ez a szabály kizárja pérdául az őszi búza-durumbúza egymásutániságát is! A nemzetségekhez, családokhoz a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 13. melléklete nyújt segítséget, itt táblázatban láthatóak a rokon fajok.

Keverékek esetén a keverék minden összetevője el kell, hogy térjen az előtte/utána vetett kultúrától! Erre különösen az elterjedt zöldtrágyák esetében érdemes figyelni, káposztarepce főnövény után tilos repcét is tartalmazó zöldtrágya keveréket vetni például.

A két főnövény közötti másodvetéssel is teljesül a vetésváltás,

ha az alábbi szabályokat betartja a termelő:

• A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie. Keverék esetén, a keverék minden összetevője más kell, hogy legyen.
• Az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül elvetésre kerül, és fenntartjuk a következő évi főnövény vetése előtti legfeljebb 30 napig.
• A másodvetés legkésőbb október 31-ig el kell vetni.
• A vetést 15 napon belül be kell jelenteni.

Vannak azonban olyan növények, amelyek

önmaguk után nem termeszthetőek

(ezeknek többnyire növény- és/vagy talajvédelmi okai vannak), ezek a:

• burgonya,
• napraforgó,
• káposztarepce,
• szójabab,
• cukorrépa,
• olajtök,
• dinnye.

Fenti tiltás esetén az idei évet is figyelembe kell venni, hiába volt derrogáció idén a vetésváltásra vonatkozóan, azaz 2024-ben nem vethet napraforgót olyan területre, ahol idén is az volt! Fontos még megjegyezni, hogy a vetésváltás főszabályai alól hiába mentesülnek a 10 hektár alatti gazdálkodók, az egymás utániság tiltása alól NEM MENTESÜLNEK, ezt nekik is be kell tartani!

Még egy kivételt meg kell, hogy említsünk: a vetőmag céljára termesztett hibridkukorica 4 évig vethető önmaga után, váltás nélkül.