búza

Az őszi búza januári szemlézése fontos része a termesztéstechnológiai folyamatnak, mivel a tél közbeni állapotfelmérés lehetőséget ad a problémák korai azonosítására és a szükséges beavatkozások megtervezésére. Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni a szemlézés során:

Növényállomány általános állapota

• Telelés minősége: Ellenőrizni kell, hogy a növények túlélték-e az eddigi téli körülményeket, van-e felfagyás. (Ez utóbbi jelenleg nagyon nem fenyeget.)
• Levélzet: A levelek zöld színe és állapota árulkodik a növény vitalitásáról. A teljesen sárguló vagy elhalt levelek valamilyen környezeti stresszhatás, kialakuló tápanyaghiány jelei lehetnek.
• Egyöntetűség: Az állomány egyöntetűsége (a növények mérete, fejlettsége) mutatja, hogy megfelelően indult-e az őszi fejlődés. Ha nem megfelelő időben történt a vetés, vagy nem kapott elég csapadékot a tél beállta előtt a terület, ott bizony lehetnek nagyon heterogén táblák.
• Gyökérfejlődés: A növények kiemelésével megvizsgálható, hogy a gyökérzet erős-e, és nincsenek-e rothadás vagy rágásnyomok, egyéb sérülések.
• Bokrosodás állapota: Az őszi bokrosodás sikeressége alapvetően meghatározza a terméspotenciált.

Talajállapot

• Talajnedvesség: Megvizsgáljuk milyen a talaj nedvességtartalma, nincs-e túlzott vízállás, ami ilyenkor nagyon nem kedvező körülmény lenne.
• Talaj szerkezete: A fagyás-olvadás hatására a talaj szerkezete megváltozhat, ezt érdemes megvizsgálni!

Növényélettani jellemzők

• Betegségek: Januárban már megjelenhetnek az első kórokozók, például a lisztharmat vagy a szeptóriás levélfoltosság kezdeti tünetei. Ezek észrevételét ilyenkor még ne táblaszinten gondolják! Egy-egy növény, egy -egy foltban már mutathat tünetet, ezért fontos, hogy alaposan járjuk be a táblánkat! Ezek a levélbetegségek, ha korán fertőznek, akkor levélelhalást okoznak, hátrányosan befolyásolva ezzel a bokrosodást és a gyökér fejlődését is.
• Kártevők: A talajlakó kártevők (pl. drótférgek) aktivitása ellenőrizhető a növények gyökérzetének vizsgálatával.
• Gyomosodás: Az enyhe telek kedveznek a gyomok kelésének és fejlődésének. A gyomnyomás mértékét fel kell mérni, különösen a korán csírázó fajok (pl. veronikafajok, tyúkhúr) esetében.
• Tápanyaghiány tünetei: A foszfor- vagy káliumhiányra utaló tünetek (pl. lilás elszíneződés, gyenge gyökérzet) már januárban észlelhetők! A foszforhiány relatív, hidegben nem tudja a gyökérzet felvenni, így ebből messzemenő következtetést nem érdemes levonni, de mindenképpen figyelemmel kell kísérni. Ahogy melegszik az idő, a lilulásnak múlnia kell, ha nem így történik, akkor gondoljunk gyökérsérülésre is! Az átmeneti foszforhiányt érdemes mielőbb levéltrágyával pótolni, hogy a növény fejlődése ne szenvedjen kárt!

Környezeti hatások

• Hótakaró vastagsága: A hótakaró vastagságát fontos lenne vizsgálni, ha lenne….
• Fagykár: Ha hirtelen fagy következett be, meg kell vizsgálni, hogy a növények hajtásai és gyökerei károsodtak-e, ha igen, milyen mértékben.
• Vízállásos területek: Alacsony fekvésű részeken a víznyomás vagy túlzott nedvesség okozta problémák felmérése.
• Szélsőséges időjárás nyomai: Szél által „homokvert” vagy kiszáradt foltok az állományban.

Teendők a szemlézés után:

• Jegyzőkönyvezés: A szemlézés megfigyeléseit dokumentálni kell a későbbi döntéshozatalhoz. Mindig készüljön fotó! Ma már zsebünkben hordjuk a készüléket, egy fotó később visszanézve, belenagyítva rengeteget segíthet a további tervezésben.

• Problémák azonosítása: Ha gyomosodás, kártevőfertőzés vagy tápanyaghiány mutatkozik, meg kell tervezni a tavaszi beavatkozásokat.

• Tavaszi munkák ütemezése: Az állomány állapota alapján tavaszi fejtrágyázási, növényvédelmi vagy egyéb technológiai beavatkozásokat lehet előre tervezni. Van idő megtalálni a megfelelő növényvédő szert, műtrágyát, lombtrágyát. Érdemes ezekből előre betárolni valamennyit, ne a munkacsúcsokban kelljen várni a beszerzésre. Nem tudhatjuk mennyire lesz változékony, szeles a tavaszi időjárás, de utóbbi években szinte csak órákban volt mérhető a permetezésre alkalmas napok száma tavasszal! Ilyenkor annak van előnye, akinek már ott van a növszer a tárolójában!

A januári szemlézés kulcsfontosságú ahhoz, hogy időben reagálni lehessen az állományt érintő kedvezőtlen hatásokra!