vízfolyások menti védelmi sávok HMKÁ4

Vízfolyások menti védelmi sávok: mekkora távolságot kell tartani, és mit nem szabad kijuttatni?

HMKÁ-sorozatunk negyedik részében a vízfolyások menti védelmi sávok kialakítását, azaz a HMKÁ4 előírást mutatjuk be. A szabály célja egyértelmű: megvédeni az állóvizeket és vízfolyásokat a tápanyag- és növényvédőszer-terheléstől. A gyakorlatban azonban a védőtávolság mértéke víztípusonként eltér, és van néhány buktató is, amire érdemes odafigyelni – ezeket járjuk körül ebben a cikkben.

Milyen anyagok kijuttatása tilos a vízvédelmi sávokban?

A vízvédelmi sávokon nem juttatható ki: műtrágya, szervestrágya (komposzt), növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény, növénykondicionáló készítmény, valamint mikrobiológiai készítmény sem. A tilalom kiterjed a csávázott vetőmagra is – vagyis nem elég magát a szert nem kijuttatni, ha a vetőmag már kezelt állapotban kerül a védett sávba.

Mekkora védőtávolságot kell tartani?

A védőtávolság mértéke a víztípustól függ:

  • völgyzáró gátas halastavaknál a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt, 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
  • a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban.

Az utolsó eset – az egyéb felszíni vizeknél előírt 5 méteres sáv – 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla legfeljebb 50 méter széles és 1 hektárnál kisebb területű. Ez a kedvezmény kifejezetten a kisebb, keskeny tábláknál segít csökkenteni a kieső területet.

Vízvédelmi sáv

Mi van, ha a MePAR jelöl vizet, de évek óta nincs ott víz?

Fontos tudni: ha a MePAR fedvényen szerepel a felszíni víz, de a területen évek óta láthatóan nem fordul elő, az előírás betartását akkor is vizsgálják. Vagyis a fedvény, nem a helyszíni valós vízborítás számít – egy kiszáradt vagy elmocsarasodott vízfolyás menti sáv is védett marad, amíg a MePAR-ban jelölve van!

Mikor számolható el a sáv AÖP NPLFA területként?

Ha a gazdálkodó a vízvédelmi sávot az Agro-ökológiai Programban NPLFA (nem termelő) területnek kívánja elszámolni – vagyis szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként veteti figyelembe -, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető, gazdasági tevékenység nem folytatható rajta, termény nem hozható le róla, és NPLFA vízvédelmi sávként kell jelölni.

Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés keretében csak azt vizsgálják, hogy folyik-e termelés a sávon – például a mérés alapján a kukoricatábla része-e, vagy szénabálák láthatók-e ott. Ha igen, az NPLFA-elszámolás feltételei nem teljesülnek.

Kivétel a legeltetett állatok trágyájára

A szervestrágyára vonatkozó védőtávolságok nem érvényesek a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Vagyis ha az állatok a vízhez vezető úton természetes módon trágyáznak a sávban, az önmagában nem minősül szabálysértésnek.

Mit vizsgál a hatóság a helyszíni ellenőrzés során?

Az ellenőrzés arra irányul, hogy az előírt védőtávolságokon belül kijuttatásra került-e valamelyik felsorolt anyag. Ez két úton történik: szemrevételezéssel – vagyis van-e látható jele istállótrágya-, műtrágya- vagy növényvédőszer-kijuttatásnak -, valamint a Gazdálkodási Naplóban rögzített területadatok alapján. Azt nézik a naplóban, hogy a kijuttatás ténylegesen csak a védőtávolsággal csökkentett területre történt-e.

Gyakorlati tanácsok

  • Mérje fel előre a táblái MePAR-fedvényét, hogy pontosan tudja, mely vízfolyások és állóvizek mentén milyen széles sávot kell szabadon hagynia.
  • Csávázott vetőmagnál is számoljon a védőtávolsággal – a vetés önmagában is kijuttatásnak minősül.
  • Ha egy kis, keskeny táblája van egy egyéb felszíni víz mentén, ellenőrizze, jogosult-e a 3 méteres kedvezményes sávra az 50 méteres szélesség és az 1 hektáros méret alapján.
  • NPLFA-elszámolás esetén ügyeljen rá, hogy a sávon semmilyen termelési tevékenység (pl. bálázás) ne legyen látható a helyszíni ellenőrzéskor.

Tehát a HMKÁ4 a vízminőség védelmét szolgálja azzal, hogy víztípusonként eltérő védőtávolságot ír elő a műtrágya, a szervestrágya, a növényvédő és a kondicionáló szerek kijuttatására. A szabály a MePAR-fedvényhez igazodik, nem a tényleges vízborításhoz, és külön figyelmet igényel, ha a sávot AÖP NPLFA területként szeretné elszámolni. Aki ezekkel tisztában van, könnyen elkerülheti a szankciót egy helyszíni ellenőrzés során.

Nem szeretne lemaradni a HMKÁ- és AÖP-szabályok változásairól?
Csatlakozzon a Támogatás Iránytű Prémium programhoz:

Bővebben

Még 4 napig lehet trágyát szórni!

Azután kezdődik a trágyázási tilalom, ami november 30-tól február 15-ig tart.

Fontos határidő!

November 30-tól trágyázási tilalom van. Ez érinti az AÖP-ös karbamid és az AKG-s istállótrágya kijuttatás vállalást is. Tehát ezeket kijuttatni november 29-ig lehet, amit december 14-ig lehet jelenteni! Amennyiben ezek a vállalások még nem teljesültek, utolsó napok vannak a teljesítésre! Amit kér a hatóság (nem a bejelentésnél, de később kérheti!):

-karbamid esetén: saját névre szóló számla, amin a felhasználhatóság és a tételazonosító is szerepel

-szervestrágya esetén az átadás-átvételi nyilatkozat, amin az átadó telephely azonosítója is szerepel.

Bővebben