Aszály miatt kiszáradó kukoricatábla nyáron – automatikus vis maior 2026

Automatikus vis maior 2026: így változott a vis maior bejelentés az aszály után

Az idei aszály után sok gazdálkodóban felmerül a kérdés: kell-e vis maiort bejelentenie, ha egy támogatási feltételt nem tudott teljesíteni? 2026-ban erre először két válasz is van. Az egyik a megszokott, kérelemre induló vis maior bejelentés, amelynek szabályait a Kincstár egységes kérelemhez (EK) kiadott vis maior kézikönyve írja le. A másik az új, automatikus vis maior: a 2026. július 1. és augusztus 18. közötti országos aszály miatt bizonyos kötelezettségeknél sem kérelmet, sem igazolást nem kell benyújtani. Összefoglaljuk mindkettőt, és megmutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

Röviden: amit érdemes tudnia

  • Automatikus vis maior: az IH 112/2026. sz. közleményének jegyzékében szereplő kötelezettségeknél az aszály miatti nem teljesítés külön bejelentés és igazolás nélkül mentesül a jogkövetkezmények alól.
  • Nem mindenre vonatkozik: ami nincs a jegyzékben, arra továbbra is a hagyományos vis maior bejelentés az út.
  • Határidő a hagyományos bejelentésnél: az esemény bekövetkezésétől számított 21 nap, de legkésőbb 6 hónap.
  • AKG és ÖKO: a 2026. évi aszály miatti vis maior nem számít bele a legfeljebb három alkalomba, a július 1. – szeptember 1. között vetett, de ki nem kelt zöldtrágya-másodvetés pedig teljesítettnek minősül.
  • A vis maior nem kárbejelentés: a kárenyhítés egy külön rendszer, az aszálykárt ott 2026. szeptember 30-ig lehetett bejelenteni.

Mi számít vis maiornak?

A vis maior (elháríthatatlan külső ok) szabályait a 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet rögzíti. A Kincstár akkor ismer el egy rendkívüli körülményt vis maiorként, ha az igazoltan bekövetkezett, be lett jelentve, és két feltétel egyszerre teljesül:

  1. előre nem látható módon következett be, és
  2. az általában elvárható gondossággal sem, vagy csak aránytalan beavatkozással lehetett volna elhárítani.

Tipikus példa a belvíz, a jég, a fagy vagy az aszály, ha emiatt a bejelentett növény kipusztult, nem vethető el, vagy egy jogcím-specifikus előírást (például kaszálást, silózást) nem lehet betartani.

A vis maior bejelentés általános szabályai az egységes kérelemben

A Kincstár 2026-os felhasználói kézikönyve (W0263 vis maior bejelentés) részletesen leírja, hogyan kell vis maiort bejelenteni az egységes kérelemhez kapcsolódóan. A legfontosabb szabályok:

Hol és mikor lehet bejelenteni?

  • Felület: elektronikusan, KAÜ-azonosítással a W0263 felületen, vagy a mobilGazda alkalmazásban.
  • Előfeltétel: az egységes kérelemnek (W0261) már beadottnak kell lennie, és nem lehet szerkesztés alatt másik kérelem, adatváltozás vagy vis maior bejelentés.
  • Határidő: a vis maior bekövetkezésétől számított 21 napon belül. Ha az esemény magát a bejelentést is akadályozza, akkor attól számított 21 napon belül, amikor a gazdálkodó erre képessé válik, de legkésőbb 6 hónapon belül.
  • Időzítés: a Kincstár azt javasolja, hogy akkor jelentse be, amikor az esemény már véget ért, és egyértelmű a kár (kipusztult a növény, biztosan nem vethető el a tervezett kultúra). Hosszan tartó aszálynál érdemes a mobilGazdában bejelenteni, majd az esemény végén pontosítani az adatokat.
  • Vonatkozási év: a bejelentés minden tétele arra a gazdálkodási évre vonatkozik, amely a „Vis maior vonatkozási éve” mezőben szerepel. Két különböző évre két külön bejelentés kell.

Milyen igazolás kell?

A bejelentés csak akkor teljes, ha az eseményt alátámasztó dokumentumot is beküldi, elektronikusan, a bejelentéssel együtt (jpg vagy pdf, legfeljebb 25 MB). Ha egyszeri hiánypótlási felszólítás után sem érkezik meg, a kérelmet elutasítják.

Kivétel a természeti csapás és a szélsőséges időjárás (a tűzeset kivételével), valamint az állat- vagy növényállományt sújtó járványos megbetegedés, károsító. Ezeket egyszerűsített eljárásban kezelik: elég a bejelentés, a vármegyei kormányhivatal kivizsgálja az eseményt, és igazolást állít ki.

Mit kell megadni táblánként?

  • a vis maiorral érintett terület méretét és a vis maior utáni hasznosítási kódot (azt, ami az esemény után ténylegesen a területen van),
  • az esemény típusát, kezdetét és végét (csak múltbeli dátum lehet),
  • ha újravet, a tervezett vetési időt; a tényleges vetést, majd a betakarítást vagy beforgatást pedig az elvégzését követő 15 napon belül kell bejelenteni,
  • a vis maior eset rövid leírását (táblánként legalább 20, a kérelem egészére vonatkozóan legalább 30 karakter), lehetőleg az érintett jogcímek és előírások megnevezésével,
  • ha a feltételesség (korábban kölcsönös megfeleltetés) valamelyik előírását nem tudja betartani, a táblánál a KM/Feltételesség jelölőnégyzetet.

Gyakori buktatók

  • A terméskiesés nem vis maior. A puszta hozamcsökkenést nem a W0263 felületen kell jelezni. Kivétel a termeléshez kötött szemes fehérjenövény-, szálastakarmány- és rizstermesztési támogatás, valamint a dohány szerkezetátalakítási program, ahol a minimális termésmennyiség miatt indokolt lehet.
  • A kárenyhítés külön rendszer. A kárenyhítő juttatáshoz a káreseményt a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben kell bejelenteni, nem a vis maior felületen.
  • A mentesség csak az esemény végéig tart. Növényalapú jogcímeknél az esemény befejezése után a be nem tartott előírást teljesíteni kell.
  • A művelésre alkalmas állapot vis maior esetén is kötelező. A területen nem lehet nagymértékű gyomosodás, ültetvényben pedig a hiányzó vagy kiszáradt tőkék aránya nem haladhatja meg a 30%-ot.
  • Előbb a vis maiort, aztán az adatváltozást. Ha egy vis maiorral érintett tábla területe az aktualizálás miatt kisebb lenne a bejelentett vis maioros területnél, az súlyos hiba. Ilyenkor először a vis maior felületen kell javítani.
  • AKG-s ötéves vállalások. A zöldtrágyázásra, istállótrágya- vagy biogáziszap-kijuttatásra, középmély lazításra, melléktermék-beforgatásra a kötelezettségvállalás 5 éve áll rendelkezésre, ezekre a vis maior bejelentést az ST AKG 2024-ben nem fogadják el.

Újdonság: automatikus vis maior az aszály miatt

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 2026. július 1. és augusztus 18. között az ország teljes területére aszályt hirdetett, és ezt vis maior eseményként is elismerte. Ehhez módosították a vis maior rendeletet, a részleteket pedig a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 112/2026. sz. közleménye (2026. október 14.) rögzíti. Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelte: a termelők könnyítéseként először alkalmazható olyan vis maior, amelyhez nem kell külön bejelentést tenni.

A lényeg: ha az aszály miatt nem tudott teljesíteni egy kötelezettséget, és az szerepel a közlemény jegyzékében, akkor nem kell vis maior kérelmet beadnia, és az aszályt sem kell igazolnia. A Kincstár ezt hivatalból kezeli.

Mire nem vonatkozik?

  • Nem minden előírásra. A jegyzék tételesen, jogcímenként és előírásonként megmondja, mi mentesül és mi nem. Például a gyepek kaszálásánál előírt 10 cm-es tarlómagasság mentesül, a tarlóégetés tilalma vagy a felszíni vizek menti védősáv szabályai viszont nem.
  • Csak a támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségekre. A természetvédelmi, növényegészségügyi és más jogszabályi előírások alól nem ad felmentést.
  • Nem helyettesíti a kárbejelentést. Aki kárenyhítést szeretne, annak az aszálykárt a kárenyhítési rendszerben kellett jeleznie, 2026. szeptember 30-ig.

Külön könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban

  • Zöldtrágyázás: a 2026. július 1. és szeptember 1. között zöldtrágyázás céljából elvetett és az egységes kérelemben bejelentett másodvetés akkor is teljesítettnek számít, ha az aszály miatt nem vagy csak gyéren kelt, és a bedolgozás elmaradt.
  • A „három alkalom” szabály: a 2026. évi aszály miatt automatikusan vagy egyedileg elfogadott vis maior nem számít bele a programban legfeljebb háromszor igénybe vehető vis maior esetek közé.
  • Egyszer teljesítendő vállalások: az öt év alatt egyszer elvégzendő vállalások (például a zöldtrágyázás) teljesítését csak a program végén, az 5. évi kifizetésnél ellenőrzik, így egy idei elmaradás még pótolható.

Az AKG- és ÖKO-felhívások módosításairól korábbi cikkünkben részletesen írtunk: Aszály miatti könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Teendők lépésről lépésre

  1. Gyűjtse össze, mit nem tudott teljesíteni. Táblánként vegye sorra, hol maradt el vetés, kelés, kaszálás, legeltetés, takarónövény vagy más vállalás az aszály miatt.
  2. Nézze meg a jegyzéket. Ha az elmaradt kötelezettség „mentesül” besorolású, és az ok a július 1. – augusztus 18. közötti aszály, nincs teendője. Érdemes azért fotókat, gazdálkodási napló bejegyzéseket megőrizni az állapotról.
  3. Ami nem mentesül, vagy más időszakra esik, azt jelentse be. Ezekre a hagyományos vis maior bejelentés vonatkozik, a 21 napos, illetve legfeljebb 6 hónapos határidővel, igazolással.
  4. AKG-ban és ÖKO-ban ne féljen a bejelentéstől. Az idei aszály miatti vis maior nem fogyasztja a három alkalmas keretet.
  5. A termeléshez kötött támogatásokat nézze meg külön. A szemes fehérje- és szálastakarmány-növényeknél a terméskiesés miatt indokolt lehet bejelentés, és sok állattartási előírás nem tartozik az automatikus körbe.
  6. Pótolja, amit lehet. A mentesség az esemény végéig szól. Ami az aszály után már teljesíthető (például a művelésre alkalmas, gyommentes állapot), azt teljesíteni kell.
  7. Vezesse naprakészen a gazdálkodási naplót. A vis maior utáni vetést, beforgatást, betakarítást a naplóban és a vis maior felületen is rögzíteni kell, a vis maior felületen 15 napon belül.

Gyakori kérdések az automatikus vis maiorról

Kell-e kérelmet beadnom az aszály miatt?

Ha az elmaradt kötelezettség szerepel az IH 112/2026. sz. közleményének jegyzékében „mentesül” besorolással, nem. Minden más esetben a hagyományos vis maior bejelentés szükséges.

Kell-e igazolást csatolnom?

Az automatikus körben nem. Az országosan kihirdetett aszály miatt a hagyományos bejelentésnél sem kell külön igazolni az aszály tényét, a többi vis maior eseménynél viszont a kézikönyv szerinti dokumentumokra szükség van.

A vis maior bejelentéssel kárenyhítést is kapok?

Nem. A vis maior csak a támogatási feltételek alóli mentesülést szolgálja. A kárenyhítő juttatáshoz külön kárbejelentés kell a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben.

Mi a helyzet a tavaszi vagy az augusztus 18. utáni aszállyal?

Az automatikus vis maior a július 1. – augusztus 18. közötti időszakra szól. Más időszakra eső eseménynél a szokásos szabályok szerint kell bejelentést tenni.

Bízza ránk a teljes ügyintézést

Ha Ön is biztonságban szeretné tudni a támogatását, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Források

Bővebben
mezőgazdasági kisüzemi pályázat

Novembertől új szakaszokkal folytatódik a kisüzemi beruházási támogatás (frissítve)

November 17-től újra nyitva a kisüzemi pályázat!

Frissítve 2026. október 21-én: a Nemzeti Irányító Hatóság 2026. október 19-i és 20-i közleményei (114/2026. és 116/2026.) alapján módosultak a benyújtási időpontok, a 3. célterületre a november–decemberi szakaszokban nem lehet pályázni, és kikerült a felhívásból a kötelező, 50%-os üzemméret-növelés.

Ősszel új esélyt kapnak a kis gazdaságok: a KAP-RD09a-2-26 kódszámú, Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása című felhívás két további szakasszal folytatódik, 2026. november 17. és december 14. között. Ha nyáron lemaradt az első két szakaszról, vagy csak most készül a fejlesztésre, ez a legközelebbi – és egyben az idei utolsó – lehetőség, hogy vissza nem térítendő forrást szerezzen a gazdasága fejlesztésére.

Gyors összefoglaló

Felhívás kódszámaKAP-RD09a-2-26
Keretösszeg15 milliárd Ft
Igényelhető támogatáslegfeljebb 10 millió Ft
Támogatási intenzitáslegfeljebb 85% (min. 15% önerő)
Igényelhető előleglegfeljebb 25%
Várható nyertes projektek számakb. 1200–1500 db

A 2026-os benyújtási szakaszok:

  1. szakasz: 2026. június 18. – július 1. (lezárult)
  2. szakasz: 2026. július 2. – július 15. (lezárult)
  3. szakasz: 2026. november 17. – november 30.
  4. szakasz: 2026. december 1. – december 14.

Eredetileg hat benyújtási szakaszt terveztek, de a Nemzeti Irányító Hatóság közbenső közleménnyel törölte az 5. és 6. szakaszt. Ez azt jelenti, hogy a december 1–14. közötti 4. szakasz az idei utolsó lehetőség erre a támogatásra – érdemes időben elkezdeni a felkészülést.

Kiknek szól?

Támogatási kérelmet nyújthat be:

  • Őstermelő
  • Mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozó
  • Szociális szövetkezet

akik a benyújtás előtt legalább 180 nappal megkezdték a mezőgazdasági tevékenységüket (a benyújtási szakasz első napjához mérve: a 3. szakaszban legkésőbb 2026. május 21-én, a 4. szakaszban legkésőbb 2026. június 4-én), szerepelnek a Kincstár Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerében (KNYR), és igazolt üzemméretük legalább 5000, de 10 000 euró STÉ-nél kisebb.

Nem pályázhat az, aki:

  • a VP2-6.3.1-16 vagy VP2-6.3.1-20 kódszámú, korábbi kisüzemi felhívások valamelyikén már támogatást nyert, vagy hatályos támogatási okirattal rendelkezik;
  • a KAP-RD09a-1-24 kódszámú, 2024-es kisüzemi felhívás alapján támogatásban részesült, vagy annak elbírálása még folyamatban van;
  • e felhívás június–júliusi szakaszában már benyújtott kérelmet, amelyet még nem bíráltak el, vagy amellyel szemben benyújtott kifogás elbírálása folyamatban van;
  • nem minősül átlátható szervezetnek.

Fontos: kedvezményezettenként csak egyetlen támogatási kérelem nyújtható be, és az is kizárólag egy célterületre vonatkozhat.

Mire lehet pályázni?

A felhívás öt célterületet kínál – emlékeztetőül: ezek közül csak egyet lehet választani.

  1. Állattartáshoz kapcsolódó fejlesztések: állattartó telepi épületek (istálló, fejőház, keltető, karok, mézház) építése, felszerelése, technológiai fejlesztés, valamint legfeljebb 85 kW-os traktor.
  2. Kertészeti termelőtevékenység fejlesztése: fóliasátrak, hűtőkamrák, zöldség- és burgonyatárolók építése, kertészeti gépek, valamint fagykár elleni védelmi eszközök.
  3. Terménytisztítók és terményszárítók: tárolók építése, bővítése, korszerűsítése, mobil szárítóberendezések és magtisztítók beszerzése. Figyelem: a november–decemberi 3. és 4. szakaszban erre a célterületre nem lehet kérelmet benyújtani.
  4. Ültetvénytelepítés: új gyümölcstermő, gyógy-, aroma- és fűszernövény-, illetve borszőlőültetvény telepítése, a támrendszerrel együtt.
  5. Értéknövelés, piacra jutás: első feldolgozási szintű élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése (TEÁOR 10-11), valamint mézkiszerelő helyiség és eszközei.

A részletes műszaki-szakmai elvárásokat célterületenként a felhívás tartalmazza – érdemes még a benyújtás előtt egyeztetni, melyik illik legjobban a gazdasághoz.

A támogatás mértéke és a fő vállalások

  • Összeg: legfeljebb 10 millió Ft, az elszámolható költségek legfeljebb 85%-áig (a többi legalább 15% önerő).
  • Előleg: egyszeri elszámolás esetén egy alkalommal legfeljebb 25%, többszöri elszámolásnál két részletben, alkalmanként legfeljebb 25%.
  • Üzleti terv: az elbírálás során legalább 30 pontot kell elérni a maximális 100-ból – e nélkül a kérelem nem támogatható.
  • Megszűnt a kötelező üzemméret-növelés: a 2026. október 20-i módosítás törölte azt az előírást, hogy a kedvezményezettnek a fenntartási időszak 4. évére a mezőgazdasági tevékenységéből származó üzemméretét legalább 50%-kal kellett volna megnövelnie. Ezt a vállalást és a hozzá kapcsolódó szankciót is kivették, így erre már nem kell kötelezettséget vállalni.
  • Fenntartási kötelezettség: a záró kifizetés elfogadásától számított 5 évig a támogatott eszközt/beruházást a jóváhagyott célnak megfelelően kell üzemeltetni.
  • Megvalósítási időtartam: kizárólag eszközbeszerzés esetén legfeljebb 12 hónap, építési tevékenységet is tartalmazó műveletnél legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.
  • Első elszámolás: többszöri elszámolásnál a támogatói döntés véglegessé válásától számított 12 hónapon belül a megítélt támogatás több mint 5%-át kell elszámolni (korábban 10% volt).

Már beadta a kérelmét júniusban vagy júliusban? A KAP végrehajtási rendelete (54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 69. § (2) bekezdés) szerint aki a kérelmét a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe annál, aki már a módosított feltételekkel pályázik. Ha a támogatói okiratában mégis szerepelne az 50%-os üzemméret-növelési vállalás, keressen minket – segítünk a módosítás kérelmezésében.

Amire figyelni kell:

  • Egy célterület, egy kérelem: utólag nem lehet célterületet váltani vagy második kérelmet benyújtani, csak ha a korábbit visszavonják, elutasítják vagy visszautasítják.
  • Kizárt tételek: többek között használt gép/eszköz, pickup típusú gépjármű, quad kategóriás jármű, drón, hőkamera, mezőgazdasági géptároló/gépszín/garázs építése, fagyvédelmi gyertya, göngyöleg és ingatlan vásárlása nem számolható el.
  • Az elszámolási szabály: a záró kifizetési kérelemben a jóváhagyott elszámolható költségek legalább 60%-ával el kell számolni, különben a teljes támogatás elveszíthető. 60–80% közötti elszámolásnál a megítélt összeget arányosan, legfeljebb 5%-kal csökkentik.
  • Három árajánlat: gép, eszköz vagy technológiai berendezés beszerzéséhez három, egymástól és a kedvezményezettől független forgalmazótól származó, összehasonlítható árajánlatot kötelező csatolni.
  • A megvalósítás időzítése: építési tevékenység és ültetvénytelepítés csak a támogatási okirat közlése után kezdhető el – eszközbeszerzésnél annál korábban már a saját felelősség, hogy a beszerzés a kérelem benyújtásakor még ne legyen fizikailag befejezve.

Mivel a kérelemhez kötelező üzleti tervet, több esetben három árajánlatot, üzemméret-igazolást és – célterülettől függően – telepítési tervet, környezetvédelmi igazolásokat is csatolni kell, érdemes már most, a szakasz megnyitása előtt elkezdeni a dokumentáció összeállítását. Az utolsó napokra hagyott beadás nálunk is, és a Kincstárnál is feleslegesen megnöveli az elutasítás vagy a hiánypótlás kockázatát – hiánypótlásra ugyanabban a tárgykörben csak egyszer van lehetőség.

Ne kockáztassa a sikert az utolsó pillanatra hagyott ügyintézessel!

A Növénydoktor Kft.-nél segítünk eldönteni, hogy gazdasága valóban jogosult-e a támogatásra, és milyen eséllyel éri el az üzleti terv legalább 30 pontos minimumát – még mielőtt belevágna a benyújtásba.

  • Előminősítés: teljesen ingyenes.
  • Pályázatírás és beadás: 200 000 Ft + ÁFA.
  • Projektmenedzsment: a megnyert támogatási összeg 4%-a + ÁFA, kizárólag siker esetén.

Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma:

Bővebben
Száraz, poros szántóföld talajműveléskor – aszály 2026

Aszály miatti könnyítések az AKG-ban és az ÖKO-ban: mit jelentenek a 110/2026. és 111/2026. közlemények?

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 2026. október 13-án két közleményben módosította az agrár-környezetgazdálkodási (AKG, KAP-RD19a-1-24) és az ökológiai gazdálkodási (ÖKO, KAP-RD20a-1-24) támogatás felhívását. A módosítások célja, hogy az idei aszály miatt senki ne veszítse el a támogatását, ha a vállalását emiatt nem tudta az előírások szerint teljesíteni. Összefoglaljuk, mi változott, és mit jelent ez a gazdálkodóknak.

1. Az aszály miatti vis maior nem számít bele a „három alkalomba” (AKG és ÖKO)

Mindkét felhívásban (11.3. fejezet, 2. pont) szerepel egy kizárási szabály: ha ugyanazon a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen (KET) legalább három alkalommal fordult elő a Kincstár által elismert vis maior, ami miatt nem lehetett az előírások szerint gazdálkodni, akkor azt a KET-et kizárják a kötelezettségvállalás hátralévő idejére. A már kifizetett támogatást ilyenkor nem kell visszafizetni, de a további évekre nem jár.

Az újdonság: az aszály miatti vis maior mostantól nem számít bele ebbe a háromba. Ha egy területen aszály miatt kellett vis maiort bejelenteni – akár idén, akár több évben is –, emiatt a terület nem esik ki a vállalásból.

2. Másodvetésű zöldtrágya: 2026-ban akkor is teljesítettnek számít, ha nem kelt ki (AKG)

Az országos aszály miatt sok helyen a másodvetésű zöldtrágya ki sem kelt, vagy csak foltokban. A közlemény szerint 2026-ban a zöldtrágyázás teljesítettnek számít, ha:

  • a zöldtrágyát 2026. július 1. és szeptember 1. között vetették el, és
  • a zöldtrágya szerepel az Egységes Kérelemben.

Ilyenkor nem vizsgálják, mekkora lett a talajborítottság, be lett-e dolgozva a zöldtrágya, és volt-e róla bejelentés. Fontos: ez a könnyítés csak a 2026-os évre vonatkozik.

3. Vis maior után fekete ugar: az eredeti főnövény számít a vetésszerkezetnél (AKG)

Ha egy kár után a területet fekete ugarként hagyták, az eddig gondot okozhatott a vetésszerkezet ellenőrzésénél, mert a fekete ugart „egyéb kultúrának” vették. Így előfordulhatott, hogy emiatt nem teljesült az előírt vetésszerkezet.

2026-tól, ha a gazdálkodó a vis maior bejelentésben fekete ugart jelöl meg, a vetésszerkezet ellenőrzésénél azt a főnövényt veszik figyelembe, amelyet a vis maior előtt az Egységes Kérelemben bejelentett. A 2025-ös évre vonatkozó szabály nem változott.

Összefoglaló táblázat

VáltozásKit érint?Mit jelent?
Az aszályos vis maior nem számít bele a 3 alkalombaAKG és ÖKOAz aszály miatt nem zárják ki a területet a vállalásból
Ki nem kelt másodvetésű zöldtrágyaAKG, 2026Teljesítettnek számít, ha július 1. és szeptember 1. között vetették, és szerepel az EK-ban
Fekete ugar vis maior utánAKG, 2026-tólA vetésszerkezetnél az EK-ban bejelentett főnövény számít

Mi a teendő?

  • Nézze át, melyik területén nem kelt ki a másodvetésű zöldtrágya, és ellenőrizze, hogy a vetés ideje és az EK-ban való szerepeltetés megfelel-e a fenti feltételeknek.
  • Ha aszálykár miatt fekete ugarként hagyott egy táblát, nézze meg, hogy ez szerepel-e a vis maior bejelentésben.
  • Ha korábban aszály miatt adott be vis maiort, emiatt nem kell a terület kizárásától tartania.

Az eredeti közlemények: 110/2026. számú közlemény (AKG) és 111/2026. számú közlemény (ÖKO).

Ha bizonytalan abban, hogy a saját vállalását hogyan érintik a változások, vagy segítség kell a vis maior bejelentéshez, a Növénydoktor Kft. átnézi Önnel a vállalását, és teljes körűen átveheti az adminisztrációt.

Bízza ránk AKG- és ÖKO-vállalásának adminisztrációját – vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolatfelvétel

Szerző: Pálné Dr. Harcsa Marietta – ügyvezető növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó, Növénydoktor Kft. (NAK-SZ-1096)

Bővebben