Kötelező talajborítási szabályok
Folyamatosan rengeteg kérdést kapunk a tarlómegőrzési, talajborítási szabályokkal kapcsolatban, így igyekszem most egy rövid e-mailben összefoglalni a jelenleg érvényes* főszabályt és annak egyéb támogatási vonatkozásait.
(*azt fontos tudnotok, hogy az új VP megjelenése óta több ponton módosítottak, pontosítottak ezeken a szabályokon; állásfoglalások jönnek-mennek a NAK-tól és az MVH-tól, és bizony előfordult, hogy valamira ‘A’ választ adtunk és eszerint jártunk el a kérelmetekben, de másnapra már a ‘B’ volt a helyes. Sajnos ez az év a jogszabályi háttér folyamatos változásán keresztül tépázza az idegeinket! Mi továbbra is igyekszünk naprakészek maradni a támogatási szabályokat érintő kérdésekben, köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.)
A feltételességben szereplő (azaz az alap területalapú támogatáshoz KÖTELEZŐ) minimális talajtakarásra vonatkozó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 6 előírás kimondja:
Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után szeptember 30-ig, vagy a következő kultúra vetéséig. Ennek több lehetséges módját határozza meg a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az alábbiak szerint:
Talajtakarás biztosítható:
- őszi kultúra – beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül – amely max. 30 nap – el kell vetni,
- amennyiben a fentiek szerinti betakarítás és a vetés között 30 napnál több idő telik el, úgy a tarlót mindaddig fenn kell tartani, míg a vetés előtti max. 30 napot elérjük,
- fentieken túl a talaj takarásának másik lehetséges teljesítési módja az, hogy a tarlót szeptember 30-áig megőrizzük. A tarlón legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető. A sekély tarlóhántás esetén vélelmezzük, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6. szerinti talajtakarási előírásnak.
Ez a szabály ütközésbe került több ponton az AÖP illetve az AKG támogatásokkal, emiatt a héten érkezett legfrissebb állásfoglalás alapján a következő pontokra kell figyelni az agrotechnikai műveletek elvégzésekor és jelentésekor:
HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása); DE! összefüggésben az engedélyokirattal, hiszen van olyan készítmény, aminek az engedélyokirata szerint nem elegendő a sekély bedolgozás!!!!
HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba NEM teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).
A MÁSODVETÉSEKET érintő pontok:
Azt egy pontosításban már korábban kiadták, hogy nem kell minden másodvetésnek december 31-ig a területen lennie pl. másodvetés csemegekukorica, AKG zöldtrágya, hiszen a szeptember 30-ig a területen lévő növény is takarja a talajt.
Tehát, ha szeptember 30-án tarló vagy bármilyen álló kultúra (akár főnövény, akár másodvetés!) van a területen, akkor a HMKÁ6 előírás megfeleltnek tekintendő. Ha szeptember 30-án nincs növény vagy tarló a táblán, és nem lesz őszi kultúra, hanem valamilyen másodvetés kerül a táblára az előírásoknak megfelelően, akkor annak december 31-ig ott is kell maradnia. (Azaz, aki másodvetésű zöldtrágyát kell, hogy elszámoljon AKG-ben, az vagy a korábban vetettet fenntartja szeptember 30-ig; vagy utána veti, de akkor december 31-ig nem forgathatja be. Egyéb tekintetben az AKG-re vonatkozó zöldtrágyázási szabályok nem módosultak: október 31-ig kell elvetni; jelenteni kell a vetést/beforgatást; a területen kell lennie minimum 60 napig.)
Hírlevelünkre itt tudsz feliratkozni:
