Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése: mit tilt és mit enged a HMKÁ2?
A vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése az egyik legfiatalabb HMKÁ-előírás. Bár csak 2025-től hatályos Magyarországon, mégis sok gazdálkodót érint, akinek a táblái között MePAR által lehatárolt vizenyős folt található. Ebben a cikkben összefoglalom, pontosan mely területekre vonatkozik az előírás, milyen tevékenységek tilosak rajtuk, és mikor mentesülhet a gazdálkodó a szankció alól akkor is, ha a szabályt megsértette.
Mire vonatkozik pontosan a HMKÁ2 előírás?
A HMKÁ2 lehatárolásának és szabályozásának az EU előírásai szerint minden tagállamban meg kell felelnie. Ennek nyomán Magyarországon egy új MePAR-fedvény készült, amely grafikusan jelöli ki azokat a vizes élőhelyeket és tőzeglápokat, amelyeken az előírásokat be kell tartani. Vagyis nem minden nedvesebb terület esik a szabályozás alá, hanem kizárólag azok, amelyeket a hatóság ténylegesen ezzel a fedvénnyel jelölt meg. Ezért érdemes a saját táblákat összevetni a MePAR aktuális állapotával.
Milyen tevékenységek tilosak az érintett területeken?
A HMKÁ2 fedvénnyel jelölt vizes élőhelyeken és tőzeglápokon az alábbi tevékenységek tilosak, illetve kötelezettségek érvényesek:
- tilos szántást végezni, valamint a vizet és a talajnedvességet levezetni,
- a gyomnövények és inváziós fajok terjedését, megjelenését – a talaj arra alkalmas állapotában – meg kell akadályozni,
- szántó esetében tilos 25 centiméternél mélyebben bármilyen talajművelést végezni,
- tilos az állandó gyepterületen található, vizenyős területként lehatárolt elemet szántóterületté alakítani,
- a területen jogszerű földhasználattal kell rendelkezni.
Mikor végezhető mégis termelőtevékenység a vizes élőhelyen?
A tilalom nem jelenti azt, hogy az érintett terület örökre kivonásra kerül a termelésből. A víz természetes úton történő elszivárgása után mezőgazdasági termelőtevékenység végezhető a területen! Az előírás tehát a vízháztartás mesterséges beavatkozással történő megváltoztatását tiltja, nem magát a termelést.
Mikor nem jár szankcióval a szabály megsértése?
Mivel a végleges MePAR-fedvényt csak fokozatosan ismerhették meg a gazdálkodók, a jogszabály átmeneti mentességet biztosít: a 2025. március 28. előtt – vagyis a végleges fedvény megismerése előtt – elkövetett szabálysértés nem járt szankcióval.
Mi történik, ha új vizes folt jelenik meg a táblán?
Előfordulhat, hogy a MePAR-rendszerben egy táblán évközben, vagy éppen az egységes kérelem benyújtása előtt jelenik meg újonnan vizenyős foltként nyilvántartott terület, esetleg egy beruházás ideje alatt változik a jelölt terület. Ilyenkor az illetékes hatóság a KAP II. rendelet előírásai szerint jár el.
2026-os fontos módosítás: ha a MePAR-ban jelölt terület változása a termelőnek nem róható fel, a termelő mentesül a szankciók alól, és a támogatásra való jogosultsága változatlanul fennmarad. Érdemes ezt minden olyan esetben hivatkozási alapként megjelölni, amikor a vizes folt megjelenése vagy változása rajtunk kívülálló okra vezethető vissza.
Miért érdemes odafigyelni a vizes élőhelyekre akkor is, ha nem érintik közvetlenül a gazdaságot?
A vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is: a támogatásra jogosult hektár fogalmának bővülésével azok a területek is támogathatóvá váltak, amelyeken a gazdálkodó – akár önkéntesen – új, vizes jellegű élőhelyet (agro-ökológiai területet) hoz létre és tart fenn. Ezért mindenképp érdemes tisztában lenni a HMKÁ2 szabályaival akkor is, ha a gazdaság jelenleg nem rendelkezik MePAR-ral jelölt vizes folttal.
