Minimális talajborítás nyáron: mit ír elő a HMKÁ6, és hogyan teljesíthető?
A legérzékenyebb nyári időszakban – július 15. és szeptember 30. között – a szántóterületek nem maradhatnak hosszabb ideig fedetlenül. Megmutatjuk, milyen módszerekkel teljesíthető a HMKÁ6 minimális talajborítási előírás, mire figyeljen tarlóhántásnál és másodvetésnél, és ki mentesül automatikusan a kötelezettség alól.
Mit ír elő pontosan a HMKÁ6?
A HMKÁ6 előírás szerint a mezőgazdasági termelőnek fenn kell tartania a minimális talajborítást a legérzékenyebb időszakban, azaz július 15-től legalább szeptember 30-ig. Ez a következő módszerek valamelyikével teljesíthető:
- őszi kultúra vetésével,
- a tarló megőrzésével,
- másodvetéssel,
- a növény vagy a tarló fenntartásával,
- talajtakarásos parlaggal.
A 30 napos szabály
A legérzékenyebb időszakban a talaj nem maradhat fedetlen a 30 napos, agronómiailag indokolt időnél hosszabb ideig. Ha a gazdálkodó az adott táblán talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, akkor a július 15. és szeptember 30. közötti időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról – vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.
Tarló megőrzésénél mire figyeljünk?
A növény vagy a tarló megőrzése során legfeljebb 10 cm mélységű sekély tarlóhántás és -ápolás, valamint középmély lazítás végezhető. A középmély lazítás kizárólag akkor fogadható el, ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad. Sekély tarlóhántás során karbamid vagy mikrobiológiai készítmény talajba dolgozása is teljesíthető, de figyelni kell, hogy a talajbolygatás maximum 10 cm mélységig történjen, és a művelet után a növényi maradványok továbbra is összefüggő talajtakarást biztosítsanak az egész táblán.
FIGYELEM: Ha az előírást a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával teljesíti, ez idő alatt nem teljesíthető az AKG szerinti „szármaradvány talajba visszaforgatása” vállalás – a két kötelezettség ütközik egymással.
Olyan kultúráknál, ahol a betakarítás után nem marad tarló (például gyökérzöldségek esetén), az előírás tarlófennhagyással nem teljesíthető. Ezekben az esetekben a betakarítást követő 30 napon belül másodvetés szükséges.
Másodvetés szabályai
Ha a betakarítás után másodvetéssel teljesíti a kötelezettséget, a vetést a betakarítást követő 30 napon belül el kell végezni, és a másodvetés tényét 20 napon belül be kell jelenteni az egységes kérelem felületén (EK-ban). A bejelentés elmaradása esetén a másodvetés nem kerül figyelembevételre.
A másodvetés összetételére vonatkozó szabály szerint a másodvetésben lévő növényeknek külön nemzetségbe kell tartozniuk – például repce után nem lehet másodvetésben repce és mustár keveréke. A Brassica napus (takarmányrepce), a Sinapis alba (fehérmustár) és a Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után, még keverékben sem vethetők. Az előírás teljesítésére mind az ökológiai másodvetés, mind az AKG zöldtrágyaként vetett másodvetés megfelelő megoldás lehet.
Kivétel: pihentetett rizsföldek
A HMKÁ6 kötelezettséget nem kell teljesíteni a tárgyévben talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak. A mentesüléshez a felsorolt műveletek közül legalább egyet a legérzékenyebb időszakban kell elvégezni, és azt az egységes kérelem felületén legkésőbb szeptember 30-ig be kell jelenteni.
Ki mentesül automatikusan a HMKÁ6 alól?
FIGYELEM: Azok a termelők, akik területük teljes egészén vagy egy részén ökológiai gazdálkodást folytatnak, vagy a tárgyévben állnak át ökológiai gazdálkodásra, az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított – vagy az átállással érintett – területeiket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a HMKÁ1, a HMKÁ3, a HMKÁ4, a HMKÁ5, a HMKÁ6 és a HMKÁ7 előírásoknak is.
Mit vizsgál a hatóság?
Az ellenőrzés a terület többszöri felkeresésével történik. Kiemelten vizsgálják, hogy a legérzékenyebb időszakban 30 napnál tovább ne legyen fedetlen a terület – ez a szabály a PIH01 (pihentetett) területekre is vonatkozik. Emellett a hatóság a másodvetés összetételére vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzi.
Gyakorlati tanácsok
- Vezessen naprakész nyilvántartást arról, hogy egy-egy táblán mikor szűnt meg a talajtakarás, hogy a 30 napos határidőt biztonsággal tartani tudja.
- Ha másodvetéssel teljesít, ne csak a vetést végezze el időben – a 20 napos EK-bejelentési határidőt is tartsa be, különben a másodvetés nem számít bele a teljesítésbe.
- Repce, mustár vagy retek után tervezett másodvetésnél ellenőrizze a fajkeveredési tilalmat, nehogy ütköző kultúrákat vessen egymás után.
- Ha AKG-ban is vállalt szármaradvány-visszaforgatást, egyeztesse le előre, hogy a tarló szeptember 30-ig történő fenntartásával nem kerül-e ütközésbe a HMKÁ6 teljesítése.
A HMKÁ6 lényege tehát, hogy a legérzékenyebb nyári időszakban a talaj ne maradjon hosszan fedetlenül. A buktatók jellemzően a határidők (30 napos fedetlenségi limit, 30 napos vetési és 20 napos bejelentési határidő a másodvetésnél) és az egyéb vállalásokkal (pl. AKG szármaradvány-visszaforgatás) való ütközés miatt adódnak – ezekre érdemes már a tervezéskor odafigyelni.
Segítünk a HMKÁ előírások átlátásában
Ha szeretné, hogy szakértőink táblaszinten átnézzék, hogy megfelel-e a HMKÁ előírásoknak, vegye igénybe Támogatásvédelmi próbaellenőrzésünket:
