A kálium (K) a növények egyik legfontosabb makroeleme, amely nélkülözhetetlen a magas hozamok és a kiváló termésminőség eléréséhez. A vegetációs időszak végén, az őszi feltöltő trágyázás során kijuttatott kálium szerepe kiemelkedő, hiszen nemcsak a termésminőségben, hanem a fák tavaszi fagytűrésében és a következő év rügydifferenciálódásában is kulcsszerepet játszik.
Kálium élettani szerepe
Ozmoreguláció és vízháztartás: A kálium szabályozza a sejtek turgorállapotát, így közvetve hatással van a vízfelvételre, transzspirációra és a sztómazáródásra. Ez a folyamat meghatározza a növények aszály- és stressztűrését.
Fotoszintézis és asszimilátumok elosztása: A kálium aktiválja a fotoszintetikus enzimeket, és fokozza a szénhidrátok szállítását a floémen keresztül. Ennek köszönhetően a raktározott tartalékok mennyisége növekszik, ami a télállóság és a tavaszi intenzív hajtásindulás szempontjából kulcsfontosságú.
Fagytűrés és télállóság: A kálium közvetlenül befolyásolja a sejtnedv ozmotikus potenciálját, ezáltal csökkenti a fagyásveszélyt. Káliummal jól ellátott sejtekben alacsonyabb a fagyási hőmérséklet, így a rügyek és a kambiumszövetek jobban ellenállnak a kora tavaszi fagyoknak, de a téli hidegnek is.
Termésminőség: Az érési folyamatok során a kálium segíti a gyümölcsök színeződését, cukortartalmának növekedését, valamint javítja a hússzilárdságot és a tárolhatóságot.
Az őszi káliumpótlás jelentősége
Az őszi időszakban a fák asszimilátumokat raktároznak a gyökérzetben, törzsben és rügyekben. Ekkor a káliumellátottság meghatározza:
a tartalék tápanyagok felhalmozódásának mértékét,
a rügyek télállóságát és fagyellenállóságát,
a következő évi virágzás és terméskötődés sikerességét.
Káliumhiány esetén a sejtek kevésbé ellenállóak a faggyal szemben, a rügyek téli/koratavaszi károsodása gyakoribb, és a tavaszi indulás gyengébb lesz.
Gyakorlati ajánlások
Időzítés: A legoptimálisabb időszak a lombhullás előtti hetekben történő kijuttatás, amikor a növények még aktívan transzlokálják a tápanyagokat a raktározó szövetekbe.
Formák és felvétel: Bár a talajon keresztüli káliumpótlás hosszabb távon fontos, a gyors és közvetlen ellátást a lombtrágyázás biztosítja. A leveleken keresztüli felvétel gyors és hatékony, így a kálium rövid időn belül beépül az anyagcsere-folyamatokba.
Készítmény (Partnerajánlat, nem saját termék!): A Hi-Q Kálium lombtrágya koncentrált és gyorsan hasznosítható formában biztosítja a szükséges káliumot. Alkalmazása segíti a gyümölcsök jobb beérését, a fák télállóságát, és hozzájárul a következő év sikeres terméshozásához.
Stratégiai jelentőségű!
Az őszi káliumfeltöltés nem csupán „plusz tápanyag-utánpótlás”, hanem a tavaszi termésbiztonság záloga. A helyesen időzített és megfelelően kivitelezett káliumtrágyázás erősebb rügyeket, jobb fagytűrést és kiegyensúlyozottabb tavaszi fejlődést eredményez. A modern gyümölcstermesztésben ezért a kálium őszi célzott kijuttatása stratégiai jelentőségű beavatkozás.
Az AKG vállalások részeként a madárbarát élőhelyek kialakítása érdekében mesterséges odúk kihelyezését vállalhatták a horizontális ültetvényes tematikus előíráscsoport esetében. Ennek szabályait írjuk ebben a bejegyzésben:
Előírt darabszám:
3 db madárodú / hektár
Minden megkezdett hektár után teljesíteni kell az 1 hektárra vonatkozó mennyiséget! (pl. 2,2 ha esetén 9 db odú szükséges)
Odútípusok és javasolt arányuk:
60–70%: B típusú odú (széncinege, mezei veréb)
20–30%: A és C típusú odúk (kék cinege, barázdabillegető stb.)
Kisebb arányban: D típusú odúk (szalakóta, seregély, búbosbanka)
Helyes kihelyezés:
Magasság: 1,5–8 m között
Távolság egymástól: legalább 30–50 m
Odúnyílás ne nézzen észak felé vagy szembe az uralkodó széliránnyal
Előnyös az árnyékos, ágtól nem takart bejáratú hely
Rögzítés típustól függően történhet fatörzsre, vastag ágra, oszlopra, kerítésoszlopra vagy épületfalra is. Vegyszeres kezelés esetén az odúkat a ültetvény szélén kívül, legfeljebb 50 m-re kell elhelyezni.
Karbantartás:
Évente legalább egyszer (legcélszerűbben ősszel)
Fészekanyag eltávolítása, rongálódott odúk cseréje, darázsfészkek eltávolítása szükség esetén
Ellenőrizheti a Kincstár:
A Kincstár georeferált fényképeket kérhet az odúkról
A képeket madárodúnként a mobilGazda alkalmazással kell elkészíteni és beküldeni, ha erre a Kincstár felszólít!
Partnerünk jelezte, hogy a madárodúkra a rendelést folyamatosan veszik fel, jelenleg 3-4 hét a teljesítési idő.
A WepiFrost Kft. 2021-ben azzal a céllal alakult meg, hogy hatékony megoldást nyújtson a fagyvédelemben, a hazai gyümölcstermesztők számára. Magyar gyártású, elektromos és traktor meghajtású szélgépeket fejlesztenek és gyártanak, amelyek kiváló hatékonysággal és kedvező ár-érték aránnyal, kifejezetten a magyar gazdák igényeihez igazodnak.
A fagyvédelmi szélgépek működési elve azon alapul, hogy a magasabban lévő, melegebb levegőt bekeverik a talajközeli hideg légrétegbe, így akár 4°C-kal is növelhetik a hőmérsékletet, megvédve ezzel a gyümölcsfák virágait a tavaszi fagyoktól. Különböző erősségű és toronymagasságú fix és mobil szélgépek, meteorológiai állomások és fagyvédelmi kályhák is megtalálhatók a kínálatban. A legújabb fejlesztések már lehetővé teszik, hogy a szélgépek nemcsak elektromos hálózatról vagy aggregátorral, hanem traktorról is üzemeltethetők legyenek.
A szélgépek alkalmazása nem csupán a termésveszteség csökkentése vagy elkerülése miatt fontos, hanem azért is, mert a fagykárok komoly hatással vannak a gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságára. Egy jelentősebb fagykár stresszt okoz a növényben, amely felborítja a vegetatív – generatív egyensúlyt. Enyhe fagykár esetén a mennyiségi veszteség mellett, a minőségi problémák nagy gondot okoznak. A rosszabb minőségű termést pedig csak alacsony áron lehet értékesíteni. Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények miatt, kiemelten fontos kérdés, hogy a gazdák hogyan tudják biztosítani gyümölcsöseik fenntarthatóságát a jövő generációi számára.
A WepiFrost Kft. kihangsúlyozza, hogy a szélgépek hatékonysága tovább növelhető fűtéssel vagy más módszerek kombinált alkalmazásával, különösen komolyabb hideghullámok idején. Az ilyen komplex fagyvédelmi rendszerek használata biztosíthatja, hogy egy gazdaságban akár egyetlen szezon alatt megtérüljön a szélgépek beruházási költsége. A fagyvédelmi berendezések megvásárlására különböző pályázati lehetőségek is elérhetők jelenleg.
A WepiFrost Kft. elkötelezett a gazdák támogatása iránt, ezért honlapjukon (https://wepifrost.hu/#kalkulator) elérhető egy fagykalkulátor, amely lehetővé teszi, hogy a termelők pontosan kiszámítsák a különböző százalékú fagykárok mellett várható veszteségeiket.
A WepiFrost szélgépeket már több mint ötven termelő használja sikeresen, ezzel hozzájárulva a hazai gyümölcstermesztés biztonságához és eredményességéhez. Székhelyük Soltvadkerten található, ahol partnereik személyre szabott tanácsadást és támogatást is igénybe vehetnek a fagyvédelem területén.
Meggyőződésük, hogy a kiváló technológia önmagában nem elegendő: a gazdáknak meg kell tanulniuk a fagyvédelmi eszközök és gépek kombinált használatát. Ezért a WepiFrost Kft. egyik legfontosabb feladatának tekinti partnerei tudásának folyamatos fejlesztését és a modern fagyvédelmi módszerek széles körű elterjesztését.
Az elmúlt évtizedben, talán a fogyatkozó fosszilis források, talán az energiafüggőség miatt is, a megújuló energiaforrások robbanásszerű terjedésnek indultak. Ez érvényes ipari szinten, háztartási szinten, és vonatkozik a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is, hiszen ez a szektor is óriási energia igénnyel rendelkezik, aminek a kielégítése fő feladatunkká vált.
Bár több hang felszólalt már a termőföldek kettős hasznosítása ellen, ebben a cikkben szeretnénk rávilágítani, hogy a technológiai fejlődések révén a mezőgazdaság és az energiatermelés* nem ellenségek, sőt nagyszerű párosítási lehetőség, méghozzá a mezőgazdasági területek eróziója és termékek romlása nélkül.
*Az energiamegmaradás törvénye szerint energia nem keletkezik, nem vész el, csak átalakul, így maga az „energiatermelés” kifejezés pontatlan ugyan, de a különböző források villamosenergiává való konvertálására ezt a kifejezést alkalmazzuk.
Mit nevezünk megújuló energiaforrásnak?
Olyan kinetikus energiává fordítható energiaáramlást, aminek a használata nem veszélyezteti a jövőbeni felhasználást. Vannak fizikai forrásaink, ilyen a napenergia, szélenergia, víz-kinetikus energia, és geotermikus energia, illetve vannak kémiai forrásaink, amik hasonló módon működnek, mint a fosszilis hordozók, a jelentős különbség az, hogy a készletek egy emberöltő alatt többször képesek újratöltődni: ilyen lehet például a biomassza (például a fa), biogáz, de ide tartozhat a mezőgazdasági/lakossági hulladék is, illetve a szennyvíz, mivel mindkettő utóbbi is rendelkezik kalorikus értékkel, ami alkalmas égetésre, vagy hőcserélésre.
Ebben a cikkben a napenergiára támaszkodó energiakihasználást ismertetjük, fókuszálva a mezőgazdasági igényekre és lehetőségekre. A kérdések megválaszolására a Wagner Solar Hungária Kft. szakértőit hívtuk segítségül.
Az érkező napsugárzást két féle képpen tudjuk energiatermelésre bírni: termelhetünk villamosenergiát, illetve kihasználhatjuk a hőenergiát például használati melegvízkészítésre.
Mik azok a napelemek?
A napelemek, vagy hivatalos nevükön fotovoltaikus panelek az érkező fotonokat hasznosítják, a panelekben megindul az elekronok áramlása, így ez átalakítható villamos energiává. Amíg fotonok érkeznek, a napelemek aktívak, tehát nem létezik „kikapcsolt állapot”, ami hordoz némi érintésvédelmi kockázatot, de ez a kockázat a technológia fejlődésével ma már kifejezetten alacsony.
Különböznek a mezőgazdaságban használatos napelemek a lakossági napelemektől?
Részben igen, részben nem. A napelem technológia (akár a poli-, akár a monokristályos technológia) ugyanaz mind a kettő esetben, a panelek mérete – így a teljesítmény – azonban eltérhet. Ráadásul míg a lakossági felfüggesztés egy ritkán látogatott területre összpontosul (többnyire tetők), addig a mezőgazdaságban alkalmazott felfüggesztési technológiák merőben eltérnek. Eltérnek méretezésben, hiszen a tartószerkezet biztonságos magasságba emeli a paneleket, ami alatt a mezőgazdasági tevékenységek (növénytermesztés, legeltetés, munkavégzés) biztonsággal végezhetők, továbbá népszerűek a számítógépvezérelt „napkövető” rendszerek, ami évszak és napszak függvényében a legoptimálisabb szögbe állítja a termelésbe vont napelemeket. A mezőgazdaságban használatos napelemeket nevezzük másnéven Agro-PV, vagy Agri-PV rendszereknek.
A napelemek valóban árnyékolnak, de a technológiai fejlődésnek köszönhetően ez az árnyékolás alacsony mértékű, elsősorban bogyós gyümölcsökkel, szőlővel, szántóföldi paradicsommal, zöldségfélékkel, fűszernövényekkel hasznosított területeken javasolják a felhasználást. Van ugyan teljesen „üvegszerű” átlátszó napelem is már, azonban még csak kísérleti jellegű, a piaci megjelenésére még várni kell.
Ezen kívül léteznek a táblákra merőlegesen állított napelem rendszerek, amik egyfajta falként állnak, itt az árnyékolás mennyisége is elenyésző; a Wager Solarnál ezt a technológiát ajánljuk növénytermesztési megoldásokhoz.
Egyrészről termesztésen saját felhasználásra: gazdasági épületek üzemeltetésére, elektromos berendezések üzemeltetésére. Precíziós gazdálkodás esetében az IT vezérlésre, drónok töltésére és alkalmazására, gazdasági helységek temperálására (hűtés-fűtés), tárolók és istállók temperálására. Az élelmiszerfeldolgozó-iparon belül is bármelyen villamos berendezés üzemeltetésére. Lehetőség van természetesen országos hálózatba való visszatermelésre is.
Mi a helyzet felhős időben, illetve éjszaka?
Igen, felhős időben jóval kevesebb foton érkezik, éjszaka pedig semmi (vagy elenyésző). Itt jöhet képbe korunk egyik legdinamikusabban fejlődő technológiája: az energiatárolás. A napközben megtermelt, de fel nem használt energiát különböző kapacitású tárolókban tárolhatjuk, és éjszaka, vagy kedvezőtlenebb időjárási viszonyok között felhasználhatjuk. Tévhit azonban az, hogy az energiatárolás csak kis mértékben képes tárolni, ennek nagysága igénytől és a beruházás mértékétől függ elsősorban.
Mi történik azzal az energiával, amit megtermeltem, de nem használtam föl, és a tárolóim sem tudnak a továbbiakban már többet tárolni?
Természetesen ekkor lehetőség van a „felesleges” energia országos hálózatba való visszatáplálására.
Mennyi idő alatt térül meg a napelemes beruházásom?
Ez nyilván a beruházás mértéktől függ, de jelenleg (2025) azt tapasztalható, hogy az iparban épített napelem rendszerek általában 3-5 év alatt térülnek meg. Sőt, több mezőgazdasági pályázat is elérhető, amely igénybe vehető a beruházás költségeinek csökkentésére.
Mi a tűzveszélyessége egy ilyen rendszernek?
Minden emberi tevékenységben, így a megújuló energetikában is kiemelt fontossággal bír az emberi élet és egészség védelme, illetve a vagyonvédelem. Ugyan nem nulla, de kifejezetten kevés regisztrált esemény történt idáig, amikor a napelemek, vagy a tárolók tűzesetet okoztak, köszönhető ez a többlépcsős tűzvédelmi rendszereknek. Ezt sajnos nem alkalmazza minden gyártó, de az általunk forgalmazott inverterek (SolarEdge, Solax, stb…) mindegyike biztonságos és régóta tesztelt a piacon! Illetve a Wagner Solar Hungária Kft. különösen nagy hangsúlyt fektet a precíz tervezésre és minőségi kivitelezésre, amelynek része a megfelelő tűzvédelem kiépítése.
Tudom használni a napelemes rendszert tárolás nélkül?
Természetesen igen. Sőt, a tárolók pár évvel később is hozzáadhatóak, kibővíthetőek. Azonban nem javasoljuk, mi a Wagner Solarnál azt tapasztaljuk, hogy tárolóval bár a beruházás költsége növekedhet, a megtérülési idő jelentősen csökkenhet.
Valóban használható fűtésre a megújuló energia?
Természetesen, bár a fűtésre, és a melegvízkészítésre több esetben is elsősorban nem a fotovoltaikus, hanem a napkollektor technológiát javasoljuk az ügyfeleinknek. A napkollektorok hatásfoka jóval magasabb (akár 80%), a napnak a hőenergáját hasznosítja, és tárolja egy puffertartályban, ami felhasználható fűtésre, használati melegvíz (HMV) készítésre, illetve hőcserélő berendezéseken keresztül bármilyen kalorikus tevékenységre.
A napkollektorok akkor nem napelemek?
Nem, a kettő nem szinoníma, más technológiáról beszélünk; míg a napelemek (vagy fotovoltaikus panelek) elektromos energiáért felelnek, a napkollektorok hőenergiával dolgoznak.
Ekkora teher a fűtés, hogy erre külön technológia van?
az Európai Unión belül átlagosan az épület és létesítményüzemeltetés esetében az összenergia felhasználás 60-65%-a térfűtésre, 12-14%-a melegvízkészítésre lesz felhasználva, eszközök üzemeltetése, világítás, egyéb felhasználás pedig összesen teszi ki a maradék 20-30%-ot. Így mondhatjuk, hogy erre a technológiára igen nagy igény mutatkozik. A használati melegvízkészítést már többi iparág is felfedezte magának, beleértve a medencefűtést, a mosóvíz-készítést (akár ipari, akár autómosók esetében), így a tapasztalataink alapján a Wagner Solarnál a mezőgazdasági felhasználáshoz is jó szívvel merjük javasolni, mert az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek számít jelenleg a piacon.
4. ábra: saját készítés, Eurostat alapján
Miért nem a városokat pakolják tele napelemekkel, miért kell a termőterületeket ezzel piszkálni?
A biztonságos energiaellátás közös érdekünk, és ebbe nem csak a városlakók, hanem a mezőgazdaság is beletartozik: Richard Smalley Nobel-díjas szerint, amíg nincs megbízható energetika, addig a további tevékenységek is bizonytalanok. Ráadásul a lokálisan felhasznált energia az egyik legtisztább módja a felhasználásnak (például nincs fosszilis anyag szállítás, mobilizáció, finomítás, kitermelés, stb), így a mezőgazdaság részére is hatalmas előnyt tud nyújtani a helyben megtermelt energia. Emellett a beruházás nem csak megtakarítást hoz, hanem akár bevételt is, hiszen a fel nem használt, és hálózatba visszatermelt energia értékesíthető. Nem függ össze ez feltétlenül a városi energiafelhasználással, ahova szintén van technológia, ami szintén terjedőben van. Nem gondoljuk, hogy a mezőgazdaság és az energetika egymás ellentéte lenne, a megújuló energetika pedig fenntartható támogatást nyújthat minden szektorban.
Akkor ez a beruházás akár még jót is tehet a területeknek?
Nyilván egy napelemes/napkollektoros beruházástól nem lesz a rosszból jó, de felsorolnánk pár közvetett előnyt is:
A napelemek árnyékolása ugyan nem magasfokú, de aszályos időszakban az árnyékolás csökkentheti a talajvíz kipárolgását, így az öntözési költségek is csökkenhetnek. A nedvesebb talajra kisebb mértékben hat a defláció, ráadásul a napelemeknek van egy szélcsökkentő hatása, így a talajerózió emiatt is csökkenhet. A talajvédelem, a talaj állapotának fenntartása is jelentős költségeket ró a gazdálkodókra, így az ilyen kockázatok csökkentése tovább segítheti a munkájukat.
Amennyiben további kérdése van a mezőgazdaságban használatos megújuló technológiai lehetőségekről, keressen minket a www.wagnersolar.hu oldalon, vagy várjuk Önt szeretettel a gödöllői, kecskeméti, vagy debreceni irodánk egyikében!
A Wagner Solarral találkozhatnak Gazda Információs Napunkon, február 20-án, melyre még lehet jelentkezi:
Örömmel osztjuk meg legújabb kutatási eredményeinket, melyek a Növénydoktor Kft. és a Bioplant-Chemie Kft. hosszú távú együttműködésének gyümölcsei. Az Element FIVE® mikrobiológiai hatóanyagcsoport kifejlesztésével olyan megoldásokat hoztunk létre, amelyek:
70%-kal csökkentették a talajlakó kártevők által okozott károkat.
30%-kal javították a növények stressztűrő képességét.
20%-kal növelték a terméshozamot a kezelt területeken.
A természet erejét kihasználva nemcsak a növényvédelemben értünk el áttörést, hanem hozzájárulunk a fenntartható mezőgazdasághoz is.
A legutóbbi BactoTerra ajánlónk után többen kérdezték, hogy mit ajánlunk kisebb méretre, kisebb kiszerelésben.
A következő ajánlatunk AÖP-ben mikrobiológiai készítményt (2 pontos vállalást) vállaló gazdálkodóknak lehet szintén segítség:
TARLÓKEZELÉSRE ajánlott MICROBION SŰRÍTMÉNY rendelhető most rendkívül kedvezményes 5500 Ft/l nettó áron partnerünkön keresztül!
Az engedélyokirat (csatoljuk) szerint: „Tarlókezelési célra 1-2 l/ha mennyiségben, legalább 60 l/ha vízmennyiséggel, a tarlóra, levél- és szármaradványokra kipermetezve, majd a talajba forgatva.” Ez alapján az 1 literes dózist elfogadják hektáronként, így az összköltsége is ennyi… sőt, ha tovább matekozunk, mivel elegendő csak az 50%-ra teljesíteni, viszont az aöp kifizetést 100%-ért adják, így gyakorlatilag 5500 Ft kijuttatása után, 2 hektár aöp támogatását tudja érvényesíteni.
Jelenleg 20 literes kiszerelésben előrendelhető (várható kiszállítás augusztusban!)!
Teljesítsd VP Pályázathoz kapcsolódó képzési kötelezettséged ingyenesen, könnyen, gyorsan, gördülékenyen a MODELLO-nál!
Végezd el a MODELLO-nál a Vidékfejlesztési Program kedvezményezettjei, támogatottjai, illetve a meghatalmazottjai számára ingyenes, azonban kötelezően előírt képzéseket!
Célkitűzésünk, hogy a több mint 20 éves képzésekben, oktatásban szerzett szakmai tapasztaltunkkal támogassunk, hogy Te résztvevőként gyakorlatorientált, valódi hasznos tudást kapj, melyet kamatoztathatsz és hatékonyan integrálhatsz a gazdálkodásban, ami által a vállalkozásod is eredményesebbé válik.
A képzések pályázatban előírt időtartama csupán 8 óra.
AKTUÁLISAN ELÉRHETŐ KÉPZÉSEK:
b1 – Felkészítés a minőségrendszerhez történő csatlakozásra
b4 – Felkészítés a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
b5 – Felkészítés az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekre
b6 – Felkészítés az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérésre
b7 – Felkészítés a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatására
b8 – Felkészítés a Natura 2000 erdőterületek kompenzációs kifizetéseire
b9 – Felkészítés a REL együttműködésekre
b10 – Felkészítés az Erdő környezetvédelmi kifizetésekre
Jelentkezz most a képzésekre, töltsd ki az alábbi űrlapot!
A drónok növényvédelmi alkalmazásáról sokat és egyre többet lehet hallani, de ezek között sok a túlzásokba eső, a valóságtól elrugaszkodott tájékoztatás. Olyan tulajdonságokkal „ruházzák fel a permetező drónokat, amelyeket valójában nem tudnak. Ha ez reális elvárássá válik, amit nem tudnak teljesíteni, akkor a gazdák elfordulnak a drónoktól és nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek valóban nagyon jók és előre mutatók, sok esetben olyan helyzetben jelentenek megoldást, amelyekben eddig nem volt.
A pilóta nélküli légijárművek (drónok) növényvédelmi alkalmazása 2018-ban kezdődött Magyarországon. Az Ázsiában már több évtizedes hagyománnyal rendelkező technika hirtelen és széles körben terjedi el a gazdálkodók és szolgáltatni vágyók között. A gyakorlati alkalmazás azonban megelőzte a jogalkotást, így jelentős volumenű az illegális felhasználás. Mára minden szabályozó kidolgozásra került, megvannak a keretjogszabályok, a képzési rendszer felállt és elindult, egyedül a kijuttatható növényvédő szerek hiányoznak – egy készítmény áll rendelkezésre eddig.
Mit kell tudni a drónokkal történő növényvédelmi munkákról?
nehézkes, bürokratikus az engedélyezési folyamat, de az egyes kezelések külön-külön is engedélykötelesek
az EU tiltja a légi növényvédelmet, egyedi engedélyek alapján lehet mégis alkalmazni
a légi növényvédelem fokozott kockázatot jelent, ez indokolja az általános tiltást és a szigorú további feltételeket
a permetező drónok szórásképe, ezzel együtt az általuk produkált fedettség gyengébb, mint a földi gépeké, de valamivel jobb, mint a hagyományos (repülőgépes vagy helikopteres9 permetezésé. Ennek megfelelően kell megtalálni a drónok alkalmazásának a helyét és idejét
alkalmazásuk költségesebb, mint a földi kijuttatás, a szolgáltatás ára nagyjából a hagyományos légi növényvédelmi szolgáltatás áraival vetekszik
A drónok alkalmazásának számos előnye van és sok lehetőség rejlik benne:
lehetőséget ad rendkívüli helyzetek kezelésére (felázott talaj, a „hidas alól kinőtt”, magas növényállomány)
kiváló eszköz foltkezelések végzésére
képes differenciált kijuttatásra (előzetes felmérés alapján)
számtalan új innováció megjelenését teszik lehetővé a jövőben
Sokan nem tudják, de a termésnövelő anyagok esetében az engedélyokirat nem tartalmaz rendelkezést a kijuttatás módjára vonatkozóan. Ennek megfelelően tehát – az egyéb előírások betartása mellett – a termésnövelő anyagok drónról jogszerűen kijuttathatók. Más kérdés, hogy szakmailag lehetséges-e (perzselés!), ezt ki kell próbálni; illetve mennyire gazdaságos. Elsősorban lombtrágyák és növénykondícionálók jöhetnek itt számításba.
Az élet sok területén felmerül a „saját eszköz vagy szolgáltatás igénybevétele” kérdése. A permetező drónok esetében is jelentősége van a kérdésnek: nem elsősorban anyagi oldalról nézve, hiszen egy permetező drón beruházási költsége töredéke egy önjáró hidas permetezőnek. A permetező drónhoz szükséges képzések, vizsgák komoly szellemi befektetést igényelnek, ezen túl jelentős szerepe van a menet közben megszerzett tapasztalatnak, amely csak a nagy számú repült óra árán szerezhető meg. Kis gazdaságban erre nincs lehetőség, ezért bármennyire csábító a viszonylag alacsony beruházási érték, a szellemi tőke igény inkább a szolgáltatás irányába tolja el a mérleg nyelvét.
Gyakori kijelentés a drónokkal kapcsolatban, hogy általuk lehetséges a növényvédő szerek kijuttatott mennyiségét csökkenteni. Ez leginkább nem igaz, ugyanis a drónról kijuttatott növényvédő szereket is az engedélyokiratban foglalt alsó és felső dózisok betartásával kell alkalmazni. Az alsó dózisnál kevesebb mennyiség használata esetén megnő a rezisztencia kialakulásának kockázata. Így is egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, a növényvédő szerek rotációját (eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok váltott alkalmazása) sem lehet sok esetben betartani. Ilyen körülmények között az aluldozírozás még nagyobb problémák forrása lehet, saját magunknak (is) teszünk rosszat vele!
A fentiek ellenére mégis van egy lehetőség, ami ígéretes lehet a dóziscsökkentés szempontjából. A mechanikus (vagy szabályozott) cseppképzésű szórófejek használatával kisebb a cseppképzésből fakadó veszteség, ez alapja lehet a kijuttatott dózisok csökkentésének. A vizsgálatok jelenleg is tartanak, és bár valóban ígéretesek, csak akkor lehet alkalmazni a kisebb dózisokat, ha ez rögzítésre kerül az engedélyokiratban! És hogy mennyire jó lehetőség a szabályozott cseppképzés alkalmazása, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a dróngyártók már ilyen szórófejjel szerelt permetező drónokat mutattak be, és fognak forgalomba hozni.
A kijuttatott növényvédő szerek mennyisége csökkenthető még a foltkezelés alkalmazásával. Ha nem a tábla teljes területét kezeljük le, csak a károsítókkal érintett foltokat. Ez esetben – bár csökken a növényvédő szer kijuttatott abszolút mennyisége, de – a kezelt területek arányosan annyi növényvédő szert kapnak, amennyi az engedélyokiratban feltüntetésre került.
A másik állandó téma, hogy hogyan lehet tized, vagy kevesebb, mint tized annyi permetlével ugyanolyan hatást elérni? A válasz a permetlé cseppméretében keresendő: a kisebb cseppek relatív felülete jóval nagyobb, így nagyobb felületet képesek befedni. A drónok ezért kisebb cseppmérettel dolgoznak. Ez azonban nem csökkenthető büntetlenül akármeddig, mert az 50-80 mikronos cseppek már nem süllyednek, hanem lebegnek a levegőben, beszáradnak, elsodródnak. A drónt üzemeltető szakembernek kell megtalálni az optimális cseppméretet, ami sokszor nem is egyszerű feladat!
És mi a helyzet külföldön? Nézzünk néhány példát Európából:
Németországban 2023. augusztusában 57 készítmény engedélyokiratába került be a drónos kijuttatás lehetősége. Mindene esetben meredek lejtésű szőlő területekre szól az engedély, és a permetlé mennyisége készítménytől függően 75 vagy 150 literben lett meghatározva.
Svájcban elsőként adták ki a drónok növényvédelmi alkalmazásáról szóló jogszabályt nagy hasonlóságokat mutat a magyarországi rendszerrel
Spanyolországban királyi rendeletben szabályozzák a drónos növényvédelmet
Lengyelországban 2023-ban indult hivatalosan a drónok növényvédelmi alkalmazása, de Európában már vezető szerepben szeretnék látni magukat
egy tanulmány szerint Hollandiában 2050-re összesen 44 permetező drón el tudja látni a teljes zöldség- és gyümölcstermő területet (22 ezer ha)
Látható tehát, hogy Magyarország a lendületes kezdetet követően kezd lemaradni. Ez az egyik oka annak, megalapításra kerül(t) – bejegyzés alatt áll – a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete. A civil szakmai szervezet nem csak drónpilótákkal, hanem mindenkivel együtt dolgozva kívánja elérni, hogy a növényvédelemben találja meg a megfelelő helyét ez a tevékenység, hatékony és biztonságos legyen! Nem azt várjuk, hogy megoldódjanak a problémák, hanem megoldási javaslatokkal állunk elő, proaktívan képviselve az ágazat é a tagság érdekeit!
70%-kal csökkentették a talajlakó kártevők által okozott károkat.
