A 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdaságoknak kötelező az éves vetésváltás vagy a terménydiverzifikáció megvalósítása. Összefoglaljuk, hogyan teljesíthető a HMKÁ7 előírás, mely növényeket nem szabad önmaguk után termeszteni, és mit jelent a 2026-tól bevezetett 30 hektáros mentesség.
Mit ír elő pontosan a HMKÁ7?
Amennyiben a mezőgazdasági üzem szántóterületének mérete eléri a 10 hektárt, a gazdaság teljes szántóterületén gondoskodni kell az éves vetésváltás megvalósulásáról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról. Az előírás alól kivételt képez a talajtakarásos parlag, a talajtakarás nélküli pihentetett terület, az évelő szántóföldi kultúrák, az ideiglenes gyep és a víz alatt álló kultúrák (pl. rizs) területei.
FIGYELEM: 2026-os tárgyévtől az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 30 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező termelő esetében a HMKÁ7 előírás tekintetében nem kell alkalmazni az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Ez nem jelenti azt, hogy az előírás megszűnt – csupán azt, hogy ennél a gazdaságméretnél 2026-ban nem szankcionálják a be nem tartását.
Az éves vetésváltás teljesítése
Az éves vetésváltás úgy is megvalósítható, hogy a gazdaság szántóterületének – a felsorolt kivételekkel nem érintett – részén legalább 1/3-án vetésváltást hajt végre, és gondoskodik arról, hogy ezen a szántóterületen három egymást követő éven belül megvalósuljon a vetésváltás úgy, hogy a három évből legalább egyszer más növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben. A vetésváltás másodvetéssel is teljesíthető, ennek feltétele, hogy a két főnövény között vetett bármilyen növénykultúra mindkét főnövénytől különböző legyen.
A vetésváltással érintett területek kiszámításánál a teljes szántóterületből nem kell figyelembe venni a vetőmag termesztésére vetett hibridkukoricát (amely 4 évig vethető ugyanarra a területre), az évelő szántóföldi kultúrákat és az ideiglenes gyepet, a rizst és a vadrizst, a parlagot, valamint az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket.
FIGYELEM: Ha a vetésváltással teljesíti a HMKÁ7-et, önmaga után nem termeszthető: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye. Ez a szabály a 10 hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdálkodókra is vonatkozik – tehát a kisebb gazdaságméret nem mentesít alóla.
Terménydiverzifikációval történő teljesítés
Ha a gazdaság a diverzifikáció útját választja, a szántóterület méretétől függően a következő szabályokat kell betartani:
- 10 és 30 hektár közötti szántóterület esetén legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát kell termeszteni. Kitétel: a legnagyobb területen termesztett kultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el.
- 30 hektár feletti szántóterület esetén legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteni, azzal, hogy a legnagyobb kultúra legfeljebb 75%-ot foglalhat el, a két legnagyobb kultúra pedig együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.
A növénydiverzifikáció ellenőrzésénél az a kultúra kerül figyelembevételre, amelyik május 1. és szeptember 30. között hosszabb ideig van a területen – ez lehet a főnövény vagy a másodvetés is.
Mi számít különböző kultúrának?
- A különböző nemzetségek bármely kultúrája külön kultúrának számít.
- A parlag és az ideiglenes gyep is önálló kultúrának minősül.
- A Brassicaceae (káposztafélék), a Solanaceae (burgonyafélék) és a Cucurbitaceae (tökfélék) családba tartozó bármely faj kultúrája egymással szemben külön kultúrának számít.
- A másodvetés is megfelel a vetésváltás/diverzifikáció feltételének, amennyiben az a HMKÁ6 előírásai szerint kerül kialakításra.
Ki mentesül teljesen a HMKÁ7 alól?
A vetésváltást és a növénytermesztés diverzifikációját nem kell megvalósítani, ha:
- a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb;
- a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-át állandó gyep, illetve gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, vagy az év jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják;
- a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül a talajtakarástól), vagy a hüvelyes növények – a szója kivételével – termesztésére (vagy ezek kombinációjában) használják.
Mit vizsgál a hatóság?
Az ellenőrzés az aktuális és a korábbi években a táblán található kultúra megállapításával, adminisztratív úton történik. A vetésváltás szabályait az adott területre akkor is be kell tartani, ha időközben megváltozik a kérelmező személye (öröklés, gazdaságátadás). Ha a terület művelőjének változása miatt sérül a vetésváltási kritérium, a szankció az utolsóként kérelmező kedvezményezettet terheli. A TMR a diverzifikáció százalékos betartását is vizsgálja, és ha az ellenőrzés idejére már nem található a növény a táblán, a gazdálkodó az ellenőr kérésére a vetőmag megvásárlásáról vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolhatja a termesztett növény típusát.
Gyakorlati tanácsok
- Tervezze meg előre a vetésforgót legalább 3 évre, hogy biztosan teljesítse a vetésváltás 1/3-os érintettségi arányát.
- Ha burgonyát, napraforgót, káposztarepcét, szójababot, cukorrépát, olajtököt vagy dinnyét termeszt, mindig ellenőrizze, hogy a következő évben ne kerüljön önmaga után ugyanarra a táblára.
- Diverzifikációnál figyeljen a rokon növénycsaládokra (káposztafélék, burgonyafélék, tökfélék) – ezek egymással szemben is önálló kultúrának számítanak, de érdemes tudatosan tervezni velük.
- Ha másodvetéssel kívánja teljesíteni az előírást, győződjön meg róla, hogy az megfelel a HMKÁ6 szerinti kialakítási szabályoknak is.
Ha még több fontos infót szeretne:


