Tisztázzuk együtt az idei AKG-kötelezettségek gyakorlati részleteit!
Az AKG program idén sok új, pontosítandó és gyakorlati kérdést vetett fel: 📍 mely vállalások teljesíthetők még az év végéig, 📍 hogyan dokumentálj helyesen a gazdálkodási naplóban, 📍 milyen ellenőrzések várhatók, 📍 és mely hibákból lesz valóban támogatáscsökkentés.
Ezekről beszélünk november 13-án, 12 órától, egy másfél órás online Kérdezz–Felelek alkalmon.
Nem előadás lesz, hanem interaktív szakmai beszélgetés: te kérdezel – mi válaszolunk, gyakorlati példákkal, hivatkozásokkal, a legfrissebb jogszabályok alapján. A célunk, hogy a résztvevők az esemény után tisztán lássák, mire kell még idén figyelni, és hogyan lehet elkerülni a leggyakoribb hibákat az AKG-ban.
🗓 Időpont
2025. november 13. (csütörtök) – 12:00–13:30
💻 Helyszín
Online – a csatlakozási linket a regisztráltak e-mailben kapják meg.
❓ Kérdésed van?
A jelentkezési űrlapon előre is beküldheted a kérdésedet, így biztosan sorra kerül az eseményen.
🎟 Részvétel
Ügyfeleinknek és AKG hírlevél-előfizetőknek:díjmentes
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) első éve mindig a legnehezebb: új szabályok, adminisztráció, tervezési kötelezettségek és olyan gyakorlati kérdések, amelyekre nem mindig egyszerű választ találni. Éppen ezért szervezünk egy másfél órás online megbeszélést, ahol áttekintjük az első év legfontosabb tudnivalóit, és megválaszoljuk a résztvevők előre beküldött kérdéseit.
📅 Időpont: 2025. október 8. (szerda) 10:00–11:30 💻 Helyszín: online (a belépési linket a jelentkezőknek küldjük ki), ha nem tudsz részt venni, az sem gond, hiszen felvétel készül, és a regisztrálók utólag visszanézhetik az eseményt.
Miért érdemes részt venni?
Áttekintést kapsz az AKG első évének kötelezettségeiről: gazdálkodási napló, tápanyag-gazdálkodási terv, vetésszerkezet, zöldtrágya szabályok.
Megbeszéljük az őszi–tavaszi agrotechnikai feladatokat.
Végigvesszük, hogy mire figyelnek az ellenőrzések (IH, NÉBIH) és hogyan érdemes a dokumentációt vezetni.
Szó lesz az adminisztrációról, határidőkről és a tipikus hibákról is.
Kérdések és válaszok – csak előre beküldve
Az online meeting során kizárólag az előre beküldött kérdésekre válaszolunk, így garantáltan sor kerül minden fontos témára. A chatben közben érkező kérdésekre utólag, írásban adunk választ.
Részvételi feltételek
AKG hírlevél előfizetőknek és ügyfeleinknek: a részvétel ingyenes, és minden korábbi AKG hírlevelet is visszamenőleg megkapod.
Nem előfizetőknek két lehetőség áll rendelkezésre:
A 2026-os gazdálkodási év közeledtével ismét aktuálissá válik a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése. Ez nem csupán adminisztratív kötelezettség: a helyes terv alapja a szakszerű gazdálkodásnak, a támogatások megőrzésének és a hatósági előírások betartásának.
Kinek, mikor és hogyan kell elkészíteni?
Szántóföldi művelésben AKG vagy öko támogatásban részt vevő gazdálkodók, valamint nitrátérzékeny területen dolgozók esetén is évente kötelező a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése, legkésőbb szeptember 30-ig. Ha a betakarítás később történik, a következő tervet 30 napon belül kell elkészíteni.
AKG esetén a fenntartható tápanyag-gazdálkodás része többek között a bővített talajvizsgálaton és levélanalízisen (ültetvény esetén) alapuló terv. Ökológiai támogatás esetén: mérlegalapú tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, nem kötelező a talajlabor.
A terv készítésekor figyelembe kell venni a 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) határértékeit nitrátérzékeny területeken. Időszerű újítás – az AM 30/2025. (VII.22.) rendelet szerint betakarítás után vetés nélkül is lehet nitrogéntrágyát kijuttatni szármaradványok lebontására, a megfelelő mennyiségi határok betartásával. A TGT adattartalmát az e-GN (elektronikus Gazdálkodási Napló) felületén, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a tárgyévet követő év január 31-ig (AKG és ÖKO esetén). Hiánypótlásra nincs lehetőség, így a határidő jogvesztő. A tervet (illetve annak adattartalmát) 10 évig meg kell őrizni, és helyszíni vizsgálat esetén be kell mutatni.
Készen áll a 2026-os tápanyag-gazdálkodási terved?
Ha nem, írj nekünk az iroda@novenydoktorkft.com-ra, elkészítjük!
A nyári időszakban kiemelten fontos figyelni a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ 6.) előírásaira, amelyek meghatározzák a minimális talajborítás kötelezettségét. A szabályozás szerint július 15. és szeptember 30. között minden mezőgazdasági területen biztosítani kell, hogy a talaj felszínét növényzet vagy tarló borítsa.
Ez az előírás nemcsak a jogszabályi megfelelés szempontjából lényeges, hanem a talajnedvesség megőrzése, az erózió mérséklése és a talajélet fenntartása miatt is alapvető szerepet játszik, különösen száraz, aszályos időszakokban.
Hogyan lehet teljesíteni a talajtakarási kötelezettséget?
A megfelelés többféle módon biztosítható. Az egyik lehetőség, hogy az elővetemény betakarítását követően legfeljebb 30 napon belül elvetik az őszi kultúrát. Ha a vetés később történik, vagy egyáltalán nem kerül sor őszi vetésre, akkor a tarló fenntartása vagy másodvetés alkalmazása szükséges. A legfontosabb, hogy szeptember 30-án a talajfelszínt még fedje növényzet vagy tarló.
Tarló fenntartásakor a művelésre szigorú szabályok vonatkoznak: csak sekély tarlóhántás vagy tarlóápolás végezhető, legfeljebb 10 cm mélységig, úgy, hogy a növényi maradványok továbbra is takarják a felszínt. A gyomok, különösen a parlagfű elleni védekezés mechanikai és – engedélyokirat szerint – vegyszeres módszerekkel is elvégezhető.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tarló fenntartását nem szükséges külön bejelenteni, és a főnövény kódját sem kell TAR10-re módosítani.
Egyszerűsített áttekintés
Időszak / feltétel
Megfelelési mód
Fontos részlet
Július 15. – szeptember 30.
Tarló vagy növényzet fenntartása
Folyamatos talajborítás kötelező
Betakarítás ≤ 30 nap
Őszi vetés
Időben el kell vetni
Betakarítás > 30 nap
Másodvetés vagy tarló
Fedettség szeptember 30-ig
Tarlóápolás
Sekély (≤ 10 cm) művelés
Növénymaradvány a felszínen maradjon
Újdonság az AKG-ben résztvevő termelők számára
Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) vállalt „területen képződő melléktermékek talajba dolgozása” kötelezettség teljesítése csak a főnövényként bejelentett kultúra melléktermékével lehetséges, és nem vonatkozik zöldtrágyára, másodvetésre, zöldugarra vagy méhlegelőre.
További korlátozás, hogy az AKG-ban vállalt szármaradvány talajba dolgozása nem fogadható el olyan táblákon, ahol AÖP keretében mikrobiológiai készítményt alkalmaztak a szármaradvány kezelésére.
Fontos változás az időzítésben
Az idei évtől az AKG melléktermék bedolgozás és a HMKÁ-6 talajtakarás együttes teljesítése csak tudatos műveleti sorrenddel lehetséges. Ha a talajtakarás július 15. és szeptember 30. között tarló fenntartásával történik, és közben csak sekély tarlóhántás valósul meg, az nem minősül teljes értékű melléktermék bedolgozásnak, mivel a sekély tarlóhántás definíciója szerint a szármaradványokat csak részben dolgozza be.
Gyakorlati javaslat: A melléktermék talajba dolgozását célszerű szeptember 30. után, vagy legfeljebb az őszi vetést megelőző 30 napon belül, agronómiailag indokolt időben elvégezni. Ezzel biztosítható, hogy mindkét kötelezettség jogszerűen teljesüljön, és az ellenőrzés során ne merüljön fel vita. (Forrás: NAK – Melléktermék talajba dolgozása AKG-ban)
Azoknak az egyébként önjáró gazdálkodóknak, akik szaktanácsadó nélkül viszik az AKG-t, de néha elvesznek az infók rengetegében, vagy épp nem akarnak jogszabályokat böngészni, és jól jön egy gyakorlati tudástár.
Az AKG vállalások részeként a madárbarát élőhelyek kialakítása érdekében mesterséges odúk kihelyezését vállalhatták a horizontális ültetvényes tematikus előíráscsoport esetében. Ennek szabályait írjuk ebben a bejegyzésben:
Előírt darabszám:
3 db madárodú / hektár
Minden megkezdett hektár után teljesíteni kell az 1 hektárra vonatkozó mennyiséget! (pl. 2,2 ha esetén 9 db odú szükséges)
Odútípusok és javasolt arányuk:
60–70%: B típusú odú (széncinege, mezei veréb)
20–30%: A és C típusú odúk (kék cinege, barázdabillegető stb.)
Kisebb arányban: D típusú odúk (szalakóta, seregély, búbosbanka)
Helyes kihelyezés:
Magasság: 1,5–8 m között
Távolság egymástól: legalább 30–50 m
Odúnyílás ne nézzen észak felé vagy szembe az uralkodó széliránnyal
Előnyös az árnyékos, ágtól nem takart bejáratú hely
Rögzítés típustól függően történhet fatörzsre, vastag ágra, oszlopra, kerítésoszlopra vagy épületfalra is. Vegyszeres kezelés esetén az odúkat a ültetvény szélén kívül, legfeljebb 50 m-re kell elhelyezni.
Karbantartás:
Évente legalább egyszer (legcélszerűbben ősszel)
Fészekanyag eltávolítása, rongálódott odúk cseréje, darázsfészkek eltávolítása szükség esetén
Ellenőrizheti a Kincstár:
A Kincstár georeferált fényképeket kérhet az odúkról
A képeket madárodúnként a mobilGazda alkalmazással kell elkészíteni és beküldeni, ha erre a Kincstár felszólít!
Partnerünk jelezte, hogy a madárodúkra a rendelést folyamatosan veszik fel, jelenleg 3-4 hét a teljesítési idő.
Sokan keresnek meg a táblaszegélyek és a növényvédőszermentes táblaszegélyek miatt, s mivel van egy kis fogalom zavar a fejekben, ideje rendet tenni.
A zöldugar/méheleglő szegély, az nem egyenlő a növényvédőszermentes táblaszegély fogalmával, habár az előbbinek is növényvédőszer mentesnek kell lennie, de itt külön vetett kultúráról beszélünk. Az MTÉT-es előíráscsoportokban azonban alapvállalás, azaz kötelező az összes érintett táblának a szélét mentesen tartani.
Kötelezettség jellege:
Alapvállalásként kötelező minden MTÉT szántó TECS esetén:
MTÉT Túzokvédelmi szántó
MTÉT Madárvédelmi szántó
MTÉT Kék vércse védelmi szántó
Előírás tartalma:
A táblák szélétől számított legalább 6 méter szélességben:
tilos bármilyen növényvédő szert kijuttatni
ide értendő a csávázószerrel kezelt vetőmag is!
a tilalom teljes évre és minden növénykultúrára vonatkozik.
Ez az előírás független attól, hogy zöldugar vagy méhlegelő szegély van-e a tábla szélén – minden táblán alkalmazni kell.
Milyen beavatkozások tilosak a 6 méteres sávban?
Beavatkozás típusa
Megengedett?
Csávázószerrel kezelt vetőmag vetése
❌ Nem
Gombaölő, rovarölő, gyomirtó kijuttatása
❌ Nem
Növényvédőszeres permetezés (traktorral is)
❌ Nem
Tápanyag kijuttatás (műtrágya, szerves trágya)
✅ Igen (kivéve, ha más előírás korlátozza)
Mechanikai művelés (vetés, tárcsázás)
✅ Igen
A rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása csak az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS esetében tilos, mégpedig az alábbi szabály alapján:
🚫 Tiltás:
Az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS TELJES területén tilos:
rágcsálóirtó szerek,
rovarölő szerek,
talajfertőtlenítő szerek alkalmazása.
Ez a tilalom az élőhely megőrzését szolgálja, különösen a talajban fészkelő, illetve rovarokkal táplálkozó fajok, így a kék vércse védelme érdekében.
A tiltás nem szerepel a Túzokvédelmi vagy Madárvédelmi MTÉT szántó TECS-ek alapvállalásai között, tehát azok esetében az ilyen szerek alkalmazása nem kizárt (de ott is csak az engedélyezett, szűkített hatóanyag-lista alapján történhet kijuttatás).
Szankciók (ha nem teljesül az előírás)
A 3a melléklet és a 3b melléklet alapján:
Ha a táblán 6 méteres kezeletlen szegély nem kerül kialakításra, tehát az egész táblán történt növényvédőszeres kezelés, akkor:
10% támogatáscsökkentés a teljes érintett táblára vonatkozóan.
rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása csak az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS esetében:
30% támogatáscsökkentés a teljes érintett táblára vonatkozóan.
Ha a kezelés nyoma bizonyított a szegélyben (pl. csávázott vetőmag, permetezés), azaz a hatóság helyszíni mintavétel keretében bizonyította a tiltott növényvédőszer használatot, akkor:
A 100% a szankció az érintett tábla vonatkozásában.
Az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásban részt vevő ültetvényes gazdaságok számára minden évben visszatérő kötelezettség a levélanalízis elvégzése. A vizsgálat nemcsak előírás, hanem egyúttal értékes eszköz is a szakszerű tápanyag-utánpótlás megtervezésében.
Meddig kell elvégezni a levélanalízist?
A levélmintákat legkésőbb augusztus 30-ig el kell juttatni egy akkreditált laboratóriumba. Az eredményeket aztán a talajvizsgálatokkal együtt fel kell használni a következő évi tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez, melynek végső határideje szeptember 30.
Kinek kötelező a levélanalízis?
Az AKG felhívás vonatkozó pontja szerint:
Horizontális ültetvény TECS esetén minden évben kötelező.
Újonnan telepített bogyós, héjas vagy csonthéjas gyümölcsösben a 3. évtől, almatermésű ültetvénynél pedig az 5. évtől kötelező minden évben elvégezni.
A levélmintát bárki leveheti, azonban a mintavételi protokoll szigorúan szabályozott.
Hogyan tud ebben segíteni a Növénydoktor Kft.?
Szolgáltatásunk keretében vállaljuk:
a levélminták szakszerű megszedését,
helyszíni jelölést,
adminisztratív rendelést,
és a minták laborba szállítását.
A szolgáltatás díja:
8 800 Ft + ÁFA / minta,
+15 000 Ft + ÁFA kiszállási díj alkalmanként (nem mintánként!).
Ez a megoldás ideális azoknak a gazdálkodóknak, akik biztosra akarnak menni, hogy a mintavétel megfelel az előírásoknak, és időben, szabályosan kerül leadásra a laborba.
📩 Megrendelés: Kérjük, részvételi szándékát jelezze e-mailben 2025. július 15-ig az alábbi címen: iroda@novenydoktorkft.com
Mi történik, ha valaki saját maga végzi a mintavételt?
Természetesen a mintavétel és a laborba juttatás önállóan is elvégezhető, azonban ebben az esetben:
ügyelni kell a mintavételi eljárásrend pontos betartására,
és a kész laboreredményt szeptember elejéig el kell juttatni hozzánk (amennyiben tőlünk rendeli meg a tervkészítést).
Fontos tudnivaló:
A levélanalízist csak olyan labor végezheti el, amely a szükséges vizsgálatokra akkreditált.
A labor által kiállított átvételi igazolás a támogatás teljesítésének igazolására szolgál.
Minden kapcsolódó dokumentumot legalább 10 évig meg kell őrizni!
Ha biztos kezekben szeretné tudni a mintavételt és a laborügyintézést, bízza ránk.
A környezetbarát és fenntartható mezőgazdálkodás egyre fontosabb szemponttá válik a támogatási rendszerekben. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) keretében a zöldugar és méhlegelő szegélyek létesítése és fenntartása kiemelt szerepet kap, különösen a biodiverzitás növelése és a talajvédelem érdekében. Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy mit jelent a zöldugar/méhlegelő szegély, milyen szabályok vonatkoznak annak kialakítására, és milyen szankciókkal járhat, ha a gazdálkodók nem tartják be az előírásokat.
Mi az a zöldugar/méhlegelő szegély?
A zöldugar és a méhlegelő olyan speciálisan kialakított növényi sávok, amelyek célja a talajmegújítás, a biológiai sokféleség növelése, valamint a beporzó rovarok, különösen a méhek és egyéb hasznos rovarok élőhelyének biztosítása.
Zöldugar: Legalább három növényfajból álló vetett növényborítás, amelyből legalább egy évelő pillangós növény (pl. lucerna). Ez biztosítja a talaj borítását és a tápanyagmegőrzést.
Méhlegelő: Legalább nyolc növényfajból álló vetés, amely a beporzók számára hosszú időn keresztül megfelelő táplálékot biztosít.
A szántóföldi kultúrák között a zöldugar/méhlegelő szegélyek a mezővédő sávok szerepét is betölthetik, valamint táblahatárok elválasztására és erózió elleni védelemre is szolgálhatnak.
A zöldugar/méhlegelő szegélyek kialakításának szabályai
A zöldugar és méhlegelő sávokat meghatározott előírások szerint kell létrehozni és fenntartani, amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák:
Minimális és maximális méret: A szegélyek szélessége legalább 6 méter, legfeljebb 20 méter lehet, és a kötelezettségvállalással érintett terület legalább 5%-át kell lefednie.
Elhelyezkedés:
A szegélynek a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell elhelyezkednie.
Érintkeznie kell a KET (Kötelezettségvállalással Érintett Terület) szélével és szomszédosnak kell lennie egy nem szegélyként használt táblával. A zöldugar vagy méhlegelő táblaszegély akkor tekinthető szomszédosnak a nem szegély táblával, ha azzal közvetlenül, egybefüggően legalább 30 méter hosszan érintkezik.
Zöldugar táblaszegély nem lehet szomszédos zöldugar vagy méhlegelő táblával.
Méhlegelő táblaszegély nem lehet szomszédos méhlegelő vagy zöldugar táblával.
Használati korlátozások:
Tilos műtrágya és növényvédőszer használata a méhlegelők és zöldugarok területén.
Betakarítás és kaszálás csak az előírt időpontok után történhet (legkorábban június 1.), figyelembe véve a természetvédelmi korlátozásokat.
Legeltetés és magfogás szigorúan tilos.
Bejelentési kötelezettségek:
A gazdálkodóknak az egységes kérelemben pontosan meg kell jelölniük a szegélyterületeket.
A kaszálást és egyéb kezeléseket a Kincstár vagy a Nemzeti Park Igazgatósága felé időben be kell jelenteni (bizonyos TECS-ek esetén).
Szankciók a szabályok be nem tartása esetén
A zöldugar és méhlegelő szegélyekkel kapcsolatos előírások megsértése komoly következményekkel járhat a gazdálkodók számára. Az ellenőrzések helyszíni vizsgálatokkal vagy távérzékeléses módszerekkel történnek, és a szabálytalanságok esetén szankciókat vonnak maguk után.
Főbb szankciók:
Helytelen fenntartás:
Ha a zöldugar/méhlegelő sáv nem felel meg az előírásoknak (pl. nem megfelelő növényösszetétel, nem megfelelő elhelyezkedés), akkor a támogatás akár 60%-kal csökkenhet.
Tiltott műveletek végzése (pl. növényvédőszer használat, korai kaszálás, legeltetés):
A támogatás teljes visszavonása is előfordulhat, súlyosabb esetekben pedig a jövőbeni támogatási jogosultság elvesztése is lehetséges.
Bejelentési kötelezettség elmulasztása:
A kaszálás vagy egyéb kezelések nem időben történő bejelentése adminisztratív szankciókat vonhat maga után.
Nem megfelelő növényborítás:
Amennyiben a növényállomány nem felel meg az előírásoknak, a terület támogatásra való jogosultsága megszűnik.
A szankciók mértéke a szabálytalanság súlyosságától függően változik, és akár 100%-os támogatáscsökkentést is eredményezhet.
A zöldugar és méhlegelő szegélyek kialakítása nemcsak a fenntartható mezőgazdálkodás szempontjából előnyös, hanem számos támogatási lehetőséget is biztosít a gazdálkodók számára. Azonban a szabályok pontos betartása kiemelten fontos, mivel a nem megfelelő kivitelezés komoly pénzügyi veszteségekkel és támogatáscsökkentéssel járhat. A gazdálkodóknak érdemes folyamatosan nyomon követniük az aktuális előírásokat, valamint szaktanácsadó segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a támogatásokat a lehető legteljesebb mértékben le tudják igényelni, miközben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.
Ha további kérdése merül fel a zöldugar vagy méhlegelő sávok kialakításával kapcsolatban, keressen bizalommal minket!
2025. február 26-án tette közzé a KAP.GOV.HU a még el sem bírált AKG felhívás módosulását. A módosítás értelmében a táblaméret korlátozást választó gazdálkodóknak sajnos nem elég a karózás az elválasztásra, akkor sem, ha külön KET-be mérték ezeket a táblákat.
Újdonságként bekerült a támogatási kérelem visszavonási lehetősége is: „A kedvezményezett a teljes támogatási kérelmét a támogatási kérelemről hozott döntés közléséig egészben visszavonhatja.„
Új fejezetként visszakerültek a korábbi módosításból kimaradt visszavonási lehetőségek, most már új, „lemondási kérelem”-ként említve.
