AKG online meeting

AKG online meeting – 2025. október 8.

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) első éve mindig a legnehezebb: új szabályok, adminisztráció, tervezési kötelezettségek és olyan gyakorlati kérdések, amelyekre nem mindig egyszerű választ találni. Éppen ezért szervezünk egy másfél órás online megbeszélést, ahol áttekintjük az első év legfontosabb tudnivalóit, és megválaszoljuk a résztvevők előre beküldött kérdéseit.

📅 Időpont: 2025. október 8. (szerda) 10:00–11:30
💻 Helyszín: online (a belépési linket a jelentkezőknek küldjük ki), ha nem tudsz részt venni, az sem gond, hiszen felvétel készül, és a regisztrálók utólag visszanézhetik az eseményt.

Miért érdemes részt venni?

  • Áttekintést kapsz az AKG első évének kötelezettségeiről: gazdálkodási napló, tápanyag-gazdálkodási terv, vetésszerkezet, zöldtrágya szabályok.
  • Megbeszéljük az őszi–tavaszi agrotechnikai feladatokat.
  • Végigvesszük, hogy mire figyelnek az ellenőrzések (IH, NÉBIH) és hogyan érdemes a dokumentációt vezetni.
  • Szó lesz az adminisztrációról, határidőkről és a tipikus hibákról is.

Kérdések és válaszok – csak előre beküldve

Az online meeting során kizárólag az előre beküldött kérdésekre válaszolunk, így garantáltan sor kerül minden fontos témára.
A chatben közben érkező kérdésekre utólag, írásban adunk választ.

Részvételi feltételek

  • AKG hírlevél előfizetőknek és ügyfeleinknek: a részvétel ingyenes, és minden korábbi AKG hírlevelet is visszamenőleg megkapod.
  • Nem előfizetőknek két lehetőség áll rendelkezésre:
    • AKG hírlevél előfizetéssel az online meetinghez és a teljes hírlevélcsomaghoz is hozzáférsz, ide kattintva tudsz erre a verzióra előfizetni.
    • vagy egyszeri alkalommal, 9.000 Ft bruttó díjért tudsz csatlakozni a megbeszéléshez, a lenti űrlapon regisztrálva.

👉 Jelentkezni az alábbi űrlapon tudsz:
Jelentkezési űrlap megnyitása


Bővebben
Tápanyag-gazdálkodási terv

2026-os tápanyag-gazdálkodási tervek: kinek kötelező és mire figyeljünk?

A 2026-os gazdálkodási év közeledtével ismét aktuálissá válik a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése. Ez nem csupán adminisztratív kötelezettség: a helyes terv alapja a szakszerű gazdálkodásnak, a támogatások megőrzésének és a hatósági előírások betartásának.

Kinek, mikor és hogyan kell elkészíteni?

Szántóföldi művelésben AKG vagy öko támogatásban részt vevő gazdálkodók, valamint nitrátérzékeny területen dolgozók esetén is évente kötelező a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése, legkésőbb szeptember 30-ig. Ha a betakarítás később történik, a következő tervet 30 napon belül kell elkészíteni.

AKG esetén a fenntartható tápanyag-gazdálkodás része többek között a bővített talajvizsgálaton és le­vélanalízisen (ültetvény esetén) alapuló terv. Ökológiai támogatás esetén: mérlegalapú tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, nem kötelező a talajlabor.

A terv készítésekor figyelembe kell venni a 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) határértékeit nitrátérzékeny területeken. Időszerű újítás – az AM 30/2025. (VII.22.) rendelet szerint betakarítás után vetés nélkül is lehet nitrogéntrágyát kijuttatni szármaradványok lebontására, a megfelelő mennyiségi határok betartásával. A TGT adattartalmát az e-GN (elektronikus Gazdálkodási Napló) felületén, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a tárgyévet követő év január 31-ig (AKG és ÖKO esetén). Hiánypótlásra nincs lehetőség, így a határidő jogvesztő. A tervet (illetve annak adattartalmát) 10 évig meg kell őrizni, és helyszíni vizsgálat esetén be kell mutatni.

Készen áll a 2026-os tápanyag-gazdálkodási terved?

Ha nem, írj nekünk az iroda@novenydoktorkft.com-ra, elkészítjük!

Bővebben
talajborítás

Kötelező talajborítás és az AKG melléktermék bedolgozási kötelezettsége – mire kell figyelni 2025-ben?

A nyári időszakban kiemelten fontos figyelni a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ 6.) előírásaira, amelyek meghatározzák a minimális talajborítás kötelezettségét. A szabályozás szerint július 15. és szeptember 30. között minden mezőgazdasági területen biztosítani kell, hogy a talaj felszínét növényzet vagy tarló borítsa.

Ez az előírás nemcsak a jogszabályi megfelelés szempontjából lényeges, hanem a talajnedvesség megőrzése, az erózió mérséklése és a talajélet fenntartása miatt is alapvető szerepet játszik, különösen száraz, aszályos időszakokban.

Hogyan lehet teljesíteni a talajtakarási kötelezettséget?

A megfelelés többféle módon biztosítható. Az egyik lehetőség, hogy az elővetemény betakarítását követően legfeljebb 30 napon belül elvetik az őszi kultúrát. Ha a vetés később történik, vagy egyáltalán nem kerül sor őszi vetésre, akkor a tarló fenntartása vagy másodvetés alkalmazása szükséges. A legfontosabb, hogy szeptember 30-án a talajfelszínt még fedje növényzet vagy tarló.

Tarló fenntartásakor a művelésre szigorú szabályok vonatkoznak: csak sekély tarlóhántás vagy tarlóápolás végezhető, legfeljebb 10 cm mélységig, úgy, hogy a növényi maradványok továbbra is takarják a felszínt. A gyomok, különösen a parlagfű elleni védekezés mechanikai és – engedélyokirat szerint – vegyszeres módszerekkel is elvégezhető.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tarló fenntartását nem szükséges külön bejelenteni, és a főnövény kódját sem kell TAR10-re módosítani.

Egyszerűsített áttekintés

Időszak / feltételMegfelelési módFontos részlet
Július 15. – szeptember 30.Tarló vagy növényzet fenntartásaFolyamatos talajborítás kötelező
Betakarítás ≤ 30 napŐszi vetésIdőben el kell vetni
Betakarítás > 30 napMásodvetés vagy tarlóFedettség szeptember 30-ig
TarlóápolásSekély (≤ 10 cm) művelésNövénymaradvány a felszínen maradjon

Újdonság az AKG-ben résztvevő termelők számára

Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) vállalt „területen képződő melléktermékek talajba dolgozása” kötelezettség teljesítése csak a főnövényként bejelentett kultúra melléktermékével lehetséges, és nem vonatkozik zöldtrágyára, másodvetésre, zöldugarra vagy méhlegelőre.

További korlátozás, hogy az AKG-ban vállalt szármaradvány talajba dolgozása nem fogadható el olyan táblákon, ahol AÖP keretében mikrobiológiai készítményt alkalmaztak a szármaradvány kezelésére.

Fontos változás az időzítésben

Az idei évtől az AKG melléktermék bedolgozás és a HMKÁ-6 talajtakarás együttes teljesítése csak tudatos műveleti sorrenddel lehetséges. Ha a talajtakarás július 15. és szeptember 30. között tarló fenntartásával történik, és közben csak sekély tarlóhántás valósul meg, az nem minősül teljes értékű melléktermék bedolgozásnak, mivel a sekély tarlóhántás definíciója szerint a szármaradványokat csak részben dolgozza be.

Gyakorlati javaslat:
A melléktermék talajba dolgozását célszerű szeptember 30. után, vagy legfeljebb az őszi vetést megelőző 30 napon belül, agronómiailag indokolt időben elvégezni. Ezzel biztosítható, hogy mindkét kötelezettség jogszerűen teljesüljön, és az ellenőrzés során ne merüljön fel vita. (Forrás: NAK – Melléktermék talajba dolgozása AKG-ban)

Bővebben
újdonságok 2025-ben

Előfizetős AKG hírlevelet indítunk

Azoknak az egyébként önjáró gazdálkodóknak, akik szaktanácsadó nélkül viszik az AKG-t, de néha elvesznek az infók rengetegében, vagy épp nem akarnak jogszabályokat böngészni, és jól jön egy gyakorlati tudástár.

Bővebb információt itt találsz:

Bővebben
madárodú

Mennyi és milyen madárodú kell az AKG ültetvényeseknek?

Az AKG vállalások részeként a madárbarát élőhelyek kialakítása érdekében mesterséges odúk kihelyezését vállalhatták a horizontális ültetvényes tematikus előíráscsoport esetében. Ennek szabályait írjuk ebben a bejegyzésben:

Előírt darabszám:

  • 3 db madárodú / hektár
  • Minden megkezdett hektár után teljesíteni kell az 1 hektárra vonatkozó mennyiséget!
    (pl. 2,2 ha esetén 9 db odú szükséges)

Odútípusok és javasolt arányuk:

  • 60–70%: B típusú odú (széncinege, mezei veréb)
  • 20–30%: A és C típusú odúk (kék cinege, barázdabillegető stb.)
  • Kisebb arányban: D típusú odúk (szalakóta, seregély, búbosbanka)

Helyes kihelyezés:

  • Magasság: 1,5–8 m között
  • Távolság egymástól: legalább 30–50 m
  • Odúnyílás ne nézzen észak felé vagy szembe az uralkodó széliránnyal
  • Előnyös az árnyékos, ágtól nem takart bejáratú hely

Rögzítés típustól függően történhet fatörzsre, vastag ágra, oszlopra, kerítésoszlopra vagy épületfalra is. Vegyszeres kezelés esetén az odúkat a ültetvény szélén kívül, legfeljebb 50 m-re kell elhelyezni.

Karbantartás:

  • Évente legalább egyszer (legcélszerűbben ősszel)
  • Fészekanyag eltávolítása, rongálódott odúk cseréje, darázsfészkek eltávolítása szükség esetén

Ellenőrizheti a Kincstár:

  • A Kincstár georeferált fényképeket kérhet az odúkról
  • A képeket madárodúnként a mobilGazda alkalmazással kell elkészíteni és beküldeni, ha erre a Kincstár felszólít!

Partnerünk jelezte, hogy a madárodúkra a rendelést folyamatosan veszik fel, jelenleg 3-4 hét a teljesítési idő.

Megrendelés ITT!


Bővebben
MTÉT szegély

MTÉT szántók: Növényvédőszer-mentes táblaszegély

Sokan keresnek meg a táblaszegélyek és a növényvédőszermentes táblaszegélyek miatt, s mivel van egy kis fogalom zavar a fejekben, ideje rendet tenni.

A zöldugar/méheleglő szegély, az nem egyenlő a növényvédőszermentes táblaszegély fogalmával, habár az előbbinek is növényvédőszer mentesnek kell lennie, de itt külön vetett kultúráról beszélünk. Az MTÉT-es előíráscsoportokban azonban alapvállalás, azaz kötelező az összes érintett táblának a szélét mentesen tartani.

Kötelezettség jellege:

Alapvállalásként kötelező minden MTÉT szántó TECS esetén:

  • MTÉT Túzokvédelmi szántó
  • MTÉT Madárvédelmi szántó
  • MTÉT Kék vércse védelmi szántó

 Előírás tartalma:

  • A táblák szélétől számított legalább 6 méter szélességben:
    • tilos bármilyen növényvédő szert kijuttatni
    • ide értendő a csávázószerrel kezelt vetőmag is!
    • a tilalom teljes évre és minden növénykultúrára vonatkozik.

Ez az előírás független attól, hogy zöldugar vagy méhlegelő szegély van-e a tábla szélén – minden táblán alkalmazni kell.


Milyen beavatkozások tilosak a 6 méteres sávban?

Beavatkozás típusaMegengedett?
Csávázószerrel kezelt vetőmag vetése❌ Nem
Gombaölő, rovarölő, gyomirtó kijuttatása❌ Nem
Növényvédőszeres permetezés (traktorral is)❌ Nem
Tápanyag kijuttatás (műtrágya, szerves trágya)✅ Igen (kivéve, ha más előírás korlátozza)
Mechanikai művelés (vetés, tárcsázás)✅ Igen

A rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása csak az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS esetében tilos, mégpedig az alábbi szabály alapján:

🚫 Tiltás:

  • Az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS TELJES területén tilos:
    • rágcsálóirtó szerek,
    • rovarölő szerek,
    • talajfertőtlenítő szerek alkalmazása.

Ez a tilalom az élőhely megőrzését szolgálja, különösen a talajban fészkelő, illetve rovarokkal táplálkozó fajok, így a kék vércse védelme érdekében.

A tiltás nem szerepel a Túzokvédelmi vagy Madárvédelmi MTÉT szántó TECS-ek alapvállalásai között, tehát azok esetében az ilyen szerek alkalmazása nem kizárt (de ott is csak az engedélyezett, szűkített hatóanyag-lista alapján történhet kijuttatás).

Szankciók (ha nem teljesül az előírás)

A 3a melléklet és a 3b melléklet alapján:

  • Ha a táblán 6 méteres kezeletlen szegély nem kerül kialakításra, tehát az egész táblán történt növényvédőszeres kezelés, akkor:
    • 10% támogatáscsökkentés a teljes érintett táblára vonatkozóan.
  • rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása csak az MTÉT Kék vércse-védelmi szántó TECS esetében:
    • 30% támogatáscsökkentés a teljes érintett táblára vonatkozóan.
  • Ha a kezelés nyoma bizonyított a szegélyben (pl. csávázott vetőmag, permetezés), azaz a hatóság helyszíni mintavétel keretében bizonyította a tiltott növényvédőszer használatot, akkor:
    • A 100% a szankció az érintett tábla vonatkozásában.

Ha tisztában akarja látni az AKG-s szabályokat, iratkozzon fel hírlevelünkre itt, vagy nézzen szét szolgáltatásaink között.

Bővebben
levélanalízis

Levélanalízis AKG ültetvényekben – fontos határidők és lehetőségek a mintavételhez

Az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásban részt vevő ültetvényes gazdaságok számára minden évben visszatérő kötelezettség a levélanalízis elvégzése. A vizsgálat nemcsak előírás, hanem egyúttal értékes eszköz is a szakszerű tápanyag-utánpótlás megtervezésében.

Meddig kell elvégezni a levélanalízist?

A levélmintákat legkésőbb augusztus 30-ig el kell juttatni egy akkreditált laboratóriumba. Az eredményeket aztán a talajvizsgálatokkal együtt fel kell használni a következő évi tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez, melynek végső határideje szeptember 30.

Kinek kötelező a levélanalízis?

Az AKG felhívás vonatkozó pontja szerint:

  • Horizontális ültetvény TECS esetén minden évben kötelező.
  • Újonnan telepített bogyós, héjas vagy csonthéjas gyümölcsösben a 3. évtől, almatermésű ültetvénynél pedig az 5. évtől kötelező minden évben elvégezni.

A levélmintát bárki leveheti, azonban a mintavételi protokoll szigorúan szabályozott.

Hogyan tud ebben segíteni a Növénydoktor Kft.?

Szolgáltatásunk keretében vállaljuk:

  • a levélminták szakszerű megszedését,
  • helyszíni jelölést,
  • adminisztratív rendelést,
  • és a minták laborba szállítását.

A szolgáltatás díja:

  • 8 800 Ft + ÁFA / minta,
  • +15 000 Ft + ÁFA kiszállási díj alkalmanként (nem mintánként!).

Ez a megoldás ideális azoknak a gazdálkodóknak, akik biztosra akarnak menni, hogy a mintavétel megfelel az előírásoknak, és időben, szabályosan kerül leadásra a laborba.

📩 Megrendelés:
Kérjük, részvételi szándékát jelezze e-mailben 2025. július 15-ig az alábbi címen:
iroda@novenydoktorkft.com

Mi történik, ha valaki saját maga végzi a mintavételt?

Természetesen a mintavétel és a laborba juttatás önállóan is elvégezhető, azonban ebben az esetben:

  • ügyelni kell a mintavételi eljárásrend pontos betartására,
  • és a kész laboreredményt szeptember elejéig el kell juttatni hozzánk (amennyiben tőlünk rendeli meg a tervkészítést).

Fontos tudnivaló:

  • A levélanalízist csak olyan labor végezheti el, amely a szükséges vizsgálatokra akkreditált.
  • A labor által kiállított átvételi igazolás a támogatás teljesítésének igazolására szolgál.
  • Minden kapcsolódó dokumentumot legalább 10 évig meg kell őrizni!

Ha biztos kezekben szeretné tudni a mintavételt és a laborügyintézést, bízza ránk.

Kérdés esetén keressen minket bizalommal!
Növénydoktor Kft.
🌐 www.novenydoktorkft.com
📧 iroda@novenydoktorkft.com


Bővebben
szegélyek

Zöldugar és méhlegelő szegélyek: Szabályok, kialakítás és szankciók

A környezetbarát és fenntartható mezőgazdálkodás egyre fontosabb szemponttá válik a támogatási rendszerekben. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) keretében a zöldugar és méhlegelő szegélyek létesítése és fenntartása kiemelt szerepet kap, különösen a biodiverzitás növelése és a talajvédelem érdekében. Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy mit jelent a zöldugar/méhlegelő szegély, milyen szabályok vonatkoznak annak kialakítására, és milyen szankciókkal járhat, ha a gazdálkodók nem tartják be az előírásokat.

Mi az a zöldugar/méhlegelő szegély?

A zöldugar és a méhlegelő olyan speciálisan kialakított növényi sávok, amelyek célja a talajmegújítás, a biológiai sokféleség növelése, valamint a beporzó rovarok, különösen a méhek és egyéb hasznos rovarok élőhelyének biztosítása.

  • Zöldugar: Legalább három növényfajból álló vetett növényborítás, amelyből legalább egy évelő pillangós növény (pl. lucerna). Ez biztosítja a talaj borítását és a tápanyagmegőrzést.
  • Méhlegelő: Legalább nyolc növényfajból álló vetés, amely a beporzók számára hosszú időn keresztül megfelelő táplálékot biztosít.

A szántóföldi kultúrák között a zöldugar/méhlegelő szegélyek a mezővédő sávok szerepét is betölthetik, valamint táblahatárok elválasztására és erózió elleni védelemre is szolgálhatnak.

A zöldugar/méhlegelő szegélyek kialakításának szabályai

A zöldugar és méhlegelő sávokat meghatározott előírások szerint kell létrehozni és fenntartani, amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák:

  • Minimális és maximális méret: A szegélyek szélessége legalább 6 méter, legfeljebb 20 méter lehet, és a kötelezettségvállalással érintett terület legalább 5%-át kell lefednie.
  • Elhelyezkedés:
    • A szegélynek a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell elhelyezkednie.
    • Érintkeznie kell a KET (Kötelezettségvállalással Érintett Terület) szélével és szomszédosnak kell lennie egy nem szegélyként használt táblával. A zöldugar vagy méhlegelő táblaszegély akkor tekinthető szomszédosnak a nem szegély táblával, ha azzal közvetlenül, egybefüggően legalább 30 méter hosszan érintkezik.
    • Zöldugar táblaszegély nem lehet szomszédos zöldugar vagy méhlegelő táblával.
    • Méhlegelő táblaszegély nem lehet szomszédos méhlegelő vagy zöldugar táblával.
  • Használati korlátozások:
    • Tilos műtrágya és növényvédőszer használata a méhlegelők és zöldugarok területén.
    • Betakarítás és kaszálás csak az előírt időpontok után történhet (legkorábban június 1.), figyelembe véve a természetvédelmi korlátozásokat.
    • Legeltetés és magfogás szigorúan tilos.
  • Bejelentési kötelezettségek:
    • A gazdálkodóknak az egységes kérelemben pontosan meg kell jelölniük a szegélyterületeket.
    • A kaszálást és egyéb kezeléseket a Kincstár vagy a Nemzeti Park Igazgatósága felé időben be kell jelenteni (bizonyos TECS-ek esetén).

Szankciók a szabályok be nem tartása esetén

A zöldugar és méhlegelő szegélyekkel kapcsolatos előírások megsértése komoly következményekkel járhat a gazdálkodók számára. Az ellenőrzések helyszíni vizsgálatokkal vagy távérzékeléses módszerekkel történnek, és a szabálytalanságok esetén szankciókat vonnak maguk után.

Főbb szankciók:

  • Helytelen fenntartás:
    • Ha a zöldugar/méhlegelő sáv nem felel meg az előírásoknak (pl. nem megfelelő növényösszetétel, nem megfelelő elhelyezkedés), akkor a támogatás akár 60%-kal csökkenhet.
  • Tiltott műveletek végzése (pl. növényvédőszer használat, korai kaszálás, legeltetés):
    • A támogatás teljes visszavonása is előfordulhat, súlyosabb esetekben pedig a jövőbeni támogatási jogosultság elvesztése is lehetséges.
  • Bejelentési kötelezettség elmulasztása:
    • A kaszálás vagy egyéb kezelések nem időben történő bejelentése adminisztratív szankciókat vonhat maga után.
  • Nem megfelelő növényborítás:
    • Amennyiben a növényállomány nem felel meg az előírásoknak, a terület támogatásra való jogosultsága megszűnik.

A szankciók mértéke a szabálytalanság súlyosságától függően változik, és akár 100%-os támogatáscsökkentést is eredményezhet.


A zöldugar és méhlegelő szegélyek kialakítása nemcsak a fenntartható mezőgazdálkodás szempontjából előnyös, hanem számos támogatási lehetőséget is biztosít a gazdálkodók számára. Azonban a szabályok pontos betartása kiemelten fontos, mivel a nem megfelelő kivitelezés komoly pénzügyi veszteségekkel és támogatáscsökkentéssel járhat. A gazdálkodóknak érdemes folyamatosan nyomon követniük az aktuális előírásokat, valamint szaktanácsadó segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a támogatásokat a lehető legteljesebb mértékben le tudják igényelni, miközben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

Ha további kérdése merül fel a zöldugar vagy méhlegelő sávok kialakításával kapcsolatban, keressen bizalommal minket!

Bővebben

Módosult AKG felhívás

Nem elég a karózás az elválasztáshoz

2025. február 26-án tette közzé a KAP.GOV.HU a még el sem bírált AKG felhívás módosulását. A módosítás értelmében a táblaméret korlátozást választó gazdálkodóknak sajnos nem elég a karózás az elválasztásra, akkor sem, ha külön KET-be mérték ezeket a táblákat.


Újdonságként bekerült a támogatási kérelem visszavonási lehetősége is: „A kedvezményezett a teljes támogatási kérelmét a támogatási kérelemről hozott döntés közléséig egészben visszavonhatja.

Új fejezetként visszakerültek a korábbi módosításból kimaradt visszavonási lehetőségek, most már új, „lemondási kérelem”-ként említve.

Bővebben

A zöldugar fogalma és szabályozása

Most, hogy indul a tavasz, sokan kerestek meg az utóbbi időben, hogy tisztázzuk le az új AKG-ban a zöldugar kérdéskört, így összefoglaltam az alábbi cikkben.

Fogalom

A zöldugar olyan, legalább tárgyév szeptember 30-ig fennálló zöldnövényi borítottság, amelyet legalább három faj – ebből egy évelő szálas pillangós takarmánynövény – vetésével alakítanak ki​.

Kialakításához tehát a felhívás 2 mellékletét is nézni kell, az egyik a 11.-es melléklet, amelyről egy ÉVELŐ szálas pillangós összetevőt kell választani, a másik a 8-as számú melléklet, amiből tetszőleges 2 másik összetevő hozzáadásával lesz meg a zöldugarunk. (Mellékletek)

Szabályok és előírások

Kialakítás és fenntartás

A zöldugar lehet önálló tábla, de a zöldugar táblaszegély is beleszámíthat a vetésszerkezeti előírásokba, ha megfelel a vonatkozó szabályoknak​. A vetésszerkezetben a szálas pillangós takarmánynövény, a zöldugar és a méhlegelő együttes aránya évente legalább 20% kell legyen, ebből a zöldugar és/vagy a méhlegelő aránya legalább 5%​. Azaz, egyrészt, ha válallta a szegélyt, és azt meg is valósítja, mivel az el kell, hogy érje az 5%-ot, így az 5% már meg is van, nincs szükség külön zöldugar táblára is. Kivéve, ha a 20%-ból nagyobb részt szeretne zöldugarral teljesíteni. Akár a teljes 20% is lehet zöldugar!

A zöldugar fenntartása a kötelezettségvállalási időszak minden évében kötelező​.

Ha a táblaszegélyes vállalást nézzük, akkor a táblaszegély területe legalább 6 méter, legfeljebb 20 méter széles lehet, és az összes bevitt szántó terület legalább 5%-ával kell megegyeznie​.

A zöldugar/méhlegelő táblaszegély nem lehet szomszédos másik zöldugar vagy méhlegelő táblával​.

Gazdálkodási előírások

A zöldugar területeken tilos műtrágya és növényvédőszer használata​.

Betakarítás (kaszálás, zúzás) legkorábban június 1-jén lehetséges, legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett​.

A kaszálék a területről lehordható, de figyelembe kell venni a HMKÁ minimális talajborításra vonatkozó előírásokat​.

A zöldugar területén legeltetés és magfogás sem engedélyezett​.

Bejelentési kötelezettségek MTÉT szántók esetén

MTÉT-es tematikus előíráscsoportokban a legkorábbi kaszálás időpontja július 1., vagy vállalástól függően július 15., augusztus 15. lehet. (Ezt mindenki ellenőrizze le a vállalásaiban!)

MTÉT szántó TECS-ek esetében szálas pillangós takarmánynövény, zöldugar vagy méhlegelő
esetén be kell jelenteni

  • a 2025. évi egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja előtt tervezett összes betakarítást
    a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság felé, levélben vagy elektronikus levélben (email-ben) a Nemzeti Park Igazgatóság által, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon,
  • a 2025. évi egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja után tervezett betakarítást a
    Kincstár felé, a Kincstár által közzétett elektronikus formanyomtatványon, ügyfélkapun
    keresztül.
Adminisztratív előírások

A zöldugar/méhlegelő táblaszegélyt a kifizetési kérelem benyújtásakor az egységes kérelemben külön táblaként, méretarányosan kell berajzolni és megjelölni​. (Ehhez óriási segítség, ha használjátok a Mobilgazda területmérés funkcióját és külön shape-ként lementitek a táblaszegélyek rajzát.)

A táblák maximális mérete zöldugar esetében nem korlátozott, akkor sem, ha vállaltátok az 5 ha-os, vagy 20 ha-os táblaméret korlátozást​.

    A fenti előírások betartása nélkül a zöldugar terület más módon kerülhet besorolásra, és a támogatás nem igényelhető rá.


    Ha egyéb AKG-val kapcsolatos kérdése van, itt teheti fel nekünk:


    Egyéb fontos információkat tudhat meg, ha velünk tart február 20-án a II. Gazda Információs Napon!

    Bővebben
    • 1
    • 2