Most tudják meg sokan, hogy mennyi plusz időt, energiát elvesz a gazdálkodási napló megfelelő vezetése, feltöltése a korántsem ügyfélbarát rendszerbe. Márpedig ahhoz, hogy gazdasága ne bukjon támogatást, szükség van erre az adminisztrációra!
Bízza ránk az
-egységes kérelem beadását,
-a kötelező jelentések megtételét,
-a gazdálkodási napló vezetését és beküldését,
-a permetezések jelentését,
-a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését.
Mindezek a teljes körű adminisztrációs szolgáltatásunknak részét képezik, mely 5500 Ft/ha ártól elérhető!
Ezen kívül elkészítjük és beadjuk gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését, megírjuk és végigmenedzseljük vidékfejlesztési pályázatait, valamint növényvédelmi szakirányítást is végzünk.
Még mindig kevesen tudják, hogy a tél beköszöntével, nitrátérzékeny területeken (márpedig az ország nagyrésze nitrátérzékeny) tilos trágyázni a gazdálkodóknak.
T I L O S november 30. és február 15. között trágyázni! Sem istállótrágya, sem hígtrágya, sem műtrágya nem juttatható ki ezen időszak alatt, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyáját, ami február 1-től már szórható.
Trágyakazlat is T I L O S létesíteni ezen időszak alatt, azaz a föld szélére sem hordható ki a trágya, későbbi kijuttatás céljából sem.
Ebben az időszakban legeltetési T I L A L O M is fennáll, erre azonban ad a nitrátrendelet egy kivételt: ha a legeltetett állatok évi elhulajtott trágyája nem haladja meg a 120 kg/ha mennyiséget, akkor szabad legeltetni télen is. Külön engedély ehhez a téli legeltetéshez nem kell, csak akkor, ha NATURA 2000-es területről beszélünk. Ez esetben a természetvédelmi hatóságtól kell engedélyt kérni.
A nitrátrendelet szerint ezen időszakokon kívül is T I L O S trágyát szórni fagyott, hóval borított területen. Márpedig fagyott, hóval borított területek olykor február 15. után is vannak……
Néhány pályázatról előzetes információk is állnak rendelkezésre, ilyen az ÁTK, azaz az állattartó telepek korszerűsítése pályázat.
Nézzük, mi várható ebben a kiírásban!
Az állattartó telepek korszerűsítésének támogatása jelen pillanatban a KAP Stratégiai Terv „Mezőgazdasági üzemek fejlesztése” elnevezésű beavatkozáson belül található, és az alábbi paraméterekkel írható le a leendő támogatási forma:
A jelenlegi információk szerint az új ÁTK keretében lehetőség lesz az állattartó telepek általános korszerűsítésére – beleértve a járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenésének kockázatát csökkentő technológiák beszerzését -, új állattartó telepek létesítésére.
Jogosultsági feltétel a legalább 10 000 euró STÉ mellett a minimum 40%-os mezőgazdasági árbevétel az előző lezárt év vonatkozásában.
Elszámolható költségek
a) mezőgazdasági termelő tevékenységet szolgáló épület, építmény építése, fejlesztése, korszerűsítése
b) új gépek és eszközök, technológiák vásárlása, meglévő gépek, eszközök korszerűsítése, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat
c) általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, hatósági eljárási díjak, tanácsadói és projekt-menedzsment költségek, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségei
d) számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok, védjegyek, stb. megszerzése
e) az a) ponthoz kapcsolódóan szükséges ingatlan vásárlása az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át meg nem haladó mértékig, valamint természetbeni hozzájárulásként elszámolható a beruházáshoz elengedhetetlen, már meglévő termőföld vagy ingatlan értéke, ha nem haladja meg az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át. Új földterület vásárlására a beruházás max. 10%-a számolható el.
f) kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás
Az alaptámogatás a költségek legfeljebb 50%-a, de többletintenzitás is adható maximum 65%-ig:
gazdaságátadás esetén 15%;
az ÖKO minősítéssel rendelkező terméket előállító támogatást igénylő esetén 10%;
kollektív beruházás esetén 10%;
kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás igénybevétele esetében az alaptámogatáshoz képest 5%-kal megemelt támogatás intenzitás adható;
kamattámogatás esetén pedig maximum 10%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg: 15 millió euró.
Járványvédelmi beruházások
Olyan állatjóléti beruházásokhoz kaphatnak támogatást a gazdálkodók, amelyek túlmutatnak az általános telepi fejlesztésen.
Lehetőség lesz az állatbetegségek megjelenésének kockázatát csökkentő technológiák, eszközök beszerzésére (pl.: telepi hullaégető beszerzése, fertőtlenítő permetező, ózonos fertőtlenítő, mosóberendezések, tisztítógépek beszerzése, ködképző berendezés, UV lámpák, légfüggönyök beszerzése), építési tevékenységre (pl.: telepi fertőtlenítőkapu telepítése, hullatároló, kéz- és lábfertőtlenítő, gumicsizma mosó kialakítása, telepi létesítmények összekötése zárt folyosóval, kerítésrendszer, kerékfertőtlenítő medence, állatrakodó kialakítása).
‘B’ célterület: Sertéstartó telepek fejlesztése a farokkurtítás visszaszorítása céljából
A B célterület esetében elsősorban a férőhely növelése a cél 15 vagy 20 százalékkal. 15 százalékos férhőhelynövelés esetén további vállalást is szükséges tenni, például: többlet szalma biztosítása, levegőminőség és hőmérséklet szabályozására alkalmas készülék kiépítése, a takarmány összetételének és az ellátásának módjában változtatás, egészségi állapot monitorozása, részben tömör padlózat biztosítása.
Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg: 85 000 euró.
A feltételek a felhívás megjelenésével természetesen még módosulhatnak.
Az üzemméret kiszámításánál ügyelni kell arra, hogy várhatóan változni fog a Standard Termelési Érték kalkulátor. Azon belül módosulni fog az STÉ-együttható, valamint a Ft/euró árfolyam is.
Ha pályázattal kapcsolatos kérdése merülne fel, írjon nekünk a palyazat@novenydoktorkft.com e-mail címre.
Az új Vidékfejlesztési Programban mindenki epedve várja az új pályázati kiírásokat, hiszen rengeteg forrást ígértek erre a 2027-ig tartó időszakra.
Az Agrárminisztérium november elején ki is adta a következő évre várható menetrendet, így ebből kiindulva tudunk valamelyest készülni a pályázatokra.
Következő posztokban majd írunk azokról a pályázatokról részletessebben, amelyekről vannak „kiszivárgó” előzetes információk. Ha nem akar lemaradni erről, iratkozzon fel hírlevelünkre itt:
A felhívások egyelőre nem ismertek, de az eddigi információk szerint a legtöbb beruházási felhívás esetében nem kerül sor drasztikus változtatásra, a korábbiakhoz hasonló feltételekre kell számítani, néhány kivételtől eltekintve.
Ezek a következők:
1. 50-ről 40 százalékra csökken a pályázóktól elvárt mezőgazdasági árbevétel aránya, ami azért előnyös, mert így azok a vállalkozások is lehetőséget kapnak, amelyeknek nem csak a mezőgazdasági tevékenységük jelentős.
2. 6000 STÉ-ről 10 000 STÉ-re növekszik az elvárt üzemméret-minimum a beruházási pályázatokban való részvételhez. Érdemben azonban ez nem jelent jelentős növekedést a forint-euró árfolyam változása miatt.
3. 50 százalékos lesz alapvetően a támogatás mértéke továbbra is, de a fiatal gazdának minősülő termelők az eddigi 10 százalékos többlettámogatás helyett 15 százalékot kaphatnak majd. Gazdaságátadás esetén szintén 15 százalékkal megemelt támogatásintenzitásra lehet számítani.
Amennyiben kérdésük van a pályázatokkal kapcsolatban, írjanak nekünk a palyazat@novenydoktorkft.com e-mail címre!
Ha egyéb szaktanácsadást, adminisztrációt érintő kérdésük lenne, akkor pedig az iroda@novenydoktorkft.com e-mail címen vagyunk elérhetőek.
Az idei tapasztalatok alapján már volt szó róla korábban is, hogy a következő évben változni fog az AÖP kiírása. Sok jelzés és kérdés érkezik folyamatosan ezzel kapcsolatban hozzánk is. Nézzük mi az, ami változni fog a 2024-es támogatási évben az agroökológiai program gyakorlataiban!
A változások és újítások a gyepes és ültetvényes vállalásokat fogják érinteni.
Gyepterületeken 2 új választható gyakorlatra számíthatnak a gazdálkodók, mindkettő 1-1 pontot fog érni.
-> Egyik új választható gyakorlat lesz a kaszálás után legalább 10 cm-es tarló hagyása
-> Másik újdonság a legeltetéses gyakorlatok számát növeli azzal, hogy 1 pontért be lehet vállalni a gyepterületek minimum 50%-ának legeltetését őshonos haszonállat-fajtákkal
-> Nem új gyakorlat, ám sokak örömére változni fog az alternáló kaszálásos gyakorlat. Jövőre már nem csak az alternáló kaszálást, hanem a hátsó felfüggesztésű, vagy a vontatott, szársértő nélküli kaszák használatát is elfogadják.
– > Nem NATURÁS gyepeken módosul a gyepterületek megőrzése gyakorlat, miszerint üzemi szinten kell megőrizni a gyepeket; az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat (azaz feltörhető, új parcellában újravethető)
A gyepeken kívül az ültetvényes választható AÖP gyakorlatokban is lesz módosulás.
-> Behozhatóak lesznek az ültetvény kategóriába az olyan speciális ültetvények, mint a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos energiaültetvények, ipari faültetvények és egyes energianád ültetvények is.
-> A biológiai ágensek alkalmazása gyakorlat pedig kiegészítésre kerül a feromonos légtértelítéssel.
Az AÖP kifizetésében is lesz változás az idei kiíráshoz képest, a változás viszont kivételesen az idei évet is érinti, hiszen a 2023-as AÖP-öt is már az új finanszírozási szabályok szerint, azaz sávosan fogják kifizetni. Így az sem esik el teljesen a támogatástól, aki hiányosan teljesített, részteljesítésért is fizetnek.
Fontos még, nem AÖP jogszabály változás, de bizonyos vállalást érint majd, hogy módosul a HMKÁ4-es előírás. A szabály a műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer vízparti sávban tiltott kijuttatása kiegészül a talaj- és növénykondícionálókkal! Azaz oda kell majd figyelni a gazdálkodónak, amikor a kondícionáló szerek kijuttatásánál az 50%- os területet számolja, hiszen ha olyan táblákba tervez, ahoz vízvédelmi sáv található, akkor csökken a teljesíthető és ezáltal az elszámolható terület!
Fenti cikk forrása: 2023.11.16-án tartott „Kincsünk a termőföld – az AÖP támogatás tapasztalatairól” c. online rendezvényen elhangzott Dr. Juhász Anikó – Agrárminisztérium, Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Az AÖP tapasztalatairól, jövőbeli módosításairól című előadása.
Nem sokkal az év vége és a kifizetések elkezdése előtt az Agrárminisztérium módosította a 15/2023. (IV. 19.) AM rendeletet „az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól”. A rendeletmódosítás a 2023-ban egységes kérelmet benyújtó és AÖP-ben résztvevő gazdálkodó számára lehet kedvező, hiszen lehetővé teszi a részteljesítésért is a kifizetést.
Az eredeti szabályok alapján, amennyiben az AÖP-ben vállalt gyakorlatok valamelyike nem teljesül, akkor a gazdálkodónak egy fillér sem járt volna a támogatás összegéből.
A módosítás értlemében azonban nem feltétlenül veszíti el a teljes összeget!
A részleges teljesítés esetén alkalmazott kifizetések a következőképpen alakulnak:
A mezőgazdasági termelő minden a gazdaságában releváns földhasználati kategóriában (szántó, ültetvény és gyep) teljesíti az összes választott gyakorlatot – 100%-os kifizetés.
A mezőgazdasági termelő csak egy földhasználati kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot/gyakorlatokat, de a gazdaság teljes területének legalább 70%-án teljesíti a gyakorlatokat – 50%-os kifizetés.
A mezőgazdasági termelő csak egy földhasználati kategóriában nem teljesíti a gyakorlatot/gyakorlatokat, de a gazdaság teljes területének legalább 50%-án teljesíti a gyakorlatokat – 30%-os kifizetés.
A gazdálkodó nem teljesíti a választott gyakorlatokat egynél több földhasználati kategóriában, vagy a gazdaság teljes területének több mint 50%-án – nincs kifizetés.
Sok esetben késő már variálni a vetéstervekkel, hiszen az őszi vetések elkészültek, vagy folyamatban vannak, de a szabályok rugalmassága miatt, azért a tavasziakkal még lehet játszani, ha ezen múlik a megfelelés.
Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a vetésváltás szabályai nem választható előírások, hanem a Feltételesség kötelező elemei. Vannak azonban kivételek:
Kiknek nem kell a vetésváltással foglalkozniuk?
azoknak, akiknek a szántóterülete 10 hektárnál kisebb,
vagy a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a állandó gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére használják.
Azoknak, akik a szántóterületük több, mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás, vagy a hüvelyes növények – kivéve: szója – termesztésére használják.
Milyen szabályok mentén kell a vetésszerkezetet összeállítani?
Az éves vetésváltásban az adja a rugalmasságot, hogy nem kell minden évben minden területen teljesíteni, hanem elegendő azt az üzem szántóterületének a 33,33%-án (egyharmadán) megvalósítani.
A termelőnek arról kell gondoskodnia, hogy minden, a *kivételekkel nem érintett szántóterületén megvalósuljon a vetésváltás legfeljebb három éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben.
(* kivételek: a vetésváltással érintett területekbe nem kell beleszámítani az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területet, beleértve az ideiglenes gyepet, a víz alatt álló kultúrákkal borított területet, illetve a parlagon hagyott területet. Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket is úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a vetésváltás előírásainak.)
Nem elég, hogy ugyanazt a főnövényt nem termesztheti, figyelembe kell venni a fajok rokoni kapcsolatait is, a nemzetség szintjén. Önálló növénykultúrának ugyanis akkor minősül a vetés, ha azok más nemzetségbe tartoznak. Kivétel itt is van: a káposztafélék (Brassicaceae), burgonyafélék (Solanaceae) vagy tökfélék (Cucurbitaceae) növénycsaládjába tartozó bármely faj kultúrája önálló növénykultúrának számít.
Ez a szabály kizárja pérdául az őszi búza-durumbúza egymásutániságát is! A nemzetségekhez, családokhoz a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 13. melléklete nyújt segítséget, itt táblázatban láthatóak a rokon fajok.
Keverékek esetén a keverék minden összetevője el kell, hogy térjen az előtte/utána vetett kultúrától! Erre különösen az elterjedt zöldtrágyák esetében érdemes figyelni, káposztarepce főnövény után tilos repcét is tartalmazó zöldtrágya keveréket vetni például.
A két főnövény közötti másodvetéssel is teljesül a vetésváltás,
ha az alábbi szabályokat betartja a termelő:
A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie. Keverék esetén, a keverék minden összetevője más kell, hogy legyen.
Az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül elvetésre kerül, és fenntartjuk a következő évi főnövény vetése előtti legfeljebb 30 napig.
A másodvetés legkésőbb október 31-ig el kell vetni.
A vetést 15 napon belül be kell jelenteni.
Vannak azonban olyan növények, amelyek
önmaguk után nem termeszthetőek
(ezeknek többnyire növény- és/vagy talajvédelmi okai vannak), ezek a:
burgonya,
napraforgó,
káposztarepce,
szójabab,
cukorrépa,
olajtök,
dinnye.
Fenti tiltás esetén az idei évet is figyelembe kell venni, hiába volt derrogáció idén a vetésváltásra vonatkozóan, azaz 2024-ben nem vethet napraforgót olyan területre, ahol idén is az volt! Fontos még megjegyezni, hogy a vetésváltás főszabályai alól hiába mentesülnek a 10 hektár alatti gazdálkodók, az egymás utániság tiltása alól NEM MENTESÜLNEK, ezt nekik is be kell tartani!
Még egy kivételt meg kell, hogy említsünk: a vetőmag céljára termesztett hibridkukorica 4 évig vethető önmaga után, váltás nélkül.
Ideje elkezdeni megtervezni a jövő évet, nem csak a szeptember 30-ig elkészíttendő tápanyag-gazdálkodási terv miatt, hanem a vetésváltás és a parlag szabályai miatt is.
Jelen cikkben a PARLAG-ról írom a részleteket:
Ideihez hasonló derogációra ne számítsunk! Tervezni kell a parlaggal.
Parlag fogalma változott az előző KAP-ban megszokotthoz képest: ZÖLD parlagot kell tartani, meg kell felelni a talaj védelmét célzó előírásnak. FEKETE UGART TILOS létrehozni.
Jogszabály szerinti PARLAG fogalom: Az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen az adott tárgyévre vonatkozóan, legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tartó pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be. A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával. A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.
A fogalomból következik:
1.: Nem kell, hogy vetett kultúra legyen, ugyanis a jelenlegi tarlómaradványok fennhagyásával is teljesíthető a parlag, amennyiben NEM AKG-s területről beszélünk. AKG-ban a TAR10 kód továbbra sem elfogadott, azaz nekik ez a megoldás nem opció.
2.: Ha vetett kultúrát jelölünk parlagnak, akkor FONTOS, hogy a vetést 2024. január 1. előtt, azaz még idén el kell végezni, mert a parlag fogalma kizárja a január 1.- augusztus 31. közötti vetést/betakarítást.
3.: A fogalom és az azóta kért és kapott állásfoglalások alapján viszont nincs kizárva az AKG-sok ZÖLDUGAR és MÉHLEGELŐ, vagy LUCERNA hasznosítása, amennyiben ezeket augusztus 31-ig csak kaszálják, de nem takarítják be, azaz kaszálékot nem hozhatja le a területről. Ez a zöldugar és lucerna esetében csak a SZÁLAS FEHÉRJE támogatás igénylését zárja ki.
Nem AKG-sok jelölhetik a TAR10-en kívül a GYE01, GYE02 (tehát ideiglenes gyep) táblákat is parlagnak. AKG-ban ezek azért vannak kizárva, mert ott horizontális gyep előíráscsoportba számolódnak, azaz nem minősülnek szántónak.
Tervezésnél továbbá figyelembe kell venni, hogy a nem termelő tájképi elemnek és területnek összesen a szántóterületek 4%-át kell kitenniük. Ebbe a 4%-ba ökológiai másodvetés és nitrogékötő növény nem számítható bele. A 4% helyett lehet 3% nem termelő tájképi elemet és területet jelölni, de ebben az esetben további 4%-ot kell ökológiai másodvetéssel, vagy nitrogénmegkötő növény termesztésével teljesíteni. Az ökológiai másodvetés továbbra is csak 0,3-as súlyozási tényezővel számít. AKG-s zöldtrágya nem fogadtatható el ökológiai másodvetésként is.
FONTOS!
Ezek az előírások NEM választható előírások, nem kötődnek AÖP-hez, ne keverjük össze. Ezek a szabályok MINDENKIRE vonatkoznak, az alap támogatás KÖTELEZŐ előírásai.
Mégis van, aki mentesülhet a fentebbiek alól, mégpedig:
„A mezőgazdasági termelő mentesül a fentiek teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb, b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a – állandó gyepterület, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, – az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy ezek kombinációjára használják, vagy c) szántóterületének több mint 75%-át – gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, – parlagon hagyott földterületként – függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás –, – a hüvelyes növények termesztésére vagy ezek közül többre is használják.
Ha kérdésük merül fel, szaktanácsadóra van szükségük, aki mindezt kordában tartja, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken.
Az aratás után sem pihenhet a gazdálkodó, el kell kezdeni tervezni a következő évet, miközben arra is figyelnie kell, hogy a talajtakarás szabályait betartsa.
Nézzük milyen dátumok, határidők közelegnek, amiket nem érdemes elfelejteni:
AKG-s ültetvény tulajdonosoknak augusztus 31-ig kell a levélmintát laborba adniuk levélanalízisre, ami alapja kell, hogy legyen a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási tervnek. A levélanalízis és a mintavétel szabályait a pályázati kiírás 5. sz. melléklete tartalmazza.
A szeptember 30. dátum nem csak az AKG-s tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítésének határideje. Eddig kell elkészíteni a tervet azoknak a gazdálkodóknak is, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak. Mindkét esetben talajlabor eredményre kell alapozni a tervet, s míg a levélanalízist az ültetvényekben minden évben el kell készíttettetni, addig a talajlabort 5 évente kell frissíteni.
Sok volt az elmúlt 2 hétben a vihar, ne felejtsék el a vihar- és felhőszakadás károkat a káresemény bekövetkeztét követő 15 napon belül bejelenteni a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően, a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül.
Meg kell még őrizni a talajtakarást, egészen szeptember 30-ig. A talajtakarás nem csak a tarló megőrzésével, hanem mulcsozással, illetve takarónövény vetésével is megvalósítható. Amennyiben őszi vetésű növénykultúrát tervez a gazdálkodó, akkor az előző kultúra tarlóját megszüntetheti, de a feltörés és a vetés között 30 napnál hosszabb idő nem telhet el. A szabály szerint megőrzött tarlón gyomirtást végezni lehet, sőt elvárt, hiszen az invazív gyomok ellen köteles védekezni a termelő. Az agrotechnikai műveletek közül tarlóhántás és sekély tárcsázás megengedett, amennyiben marad talajt borító szár- vagy növényi maradvány a talaj felszínén. A félreinformáltság elkerülése végett tisztázzuk: ez az előírás MINDEN gazdálkodóra vonatkozik, vállalástól függetlenül.
Ne felejtsük el azt sem, hogy még e hónap végéig tart a fakivágási tilalom, azaz fát, bokrot és sövényt költési és fiókanevelési időszakban (2023. 03. 01. – 2023. 08. 31.) nem lehet kivágni. Ez szintén mindenkire vonatkozó előírás.
Egy jó hír az AKG-soknak a végére. Mint ismert egy hónapja kiadták közleményben, hogy az AKG támogatásban részt vevő gazdálkodóknak tilos a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítmények felhasználása, beleértve többek között az állományszárításra engedélyezett növényvédő szereket is. Azonban a legfrissebb közlemény ezt az előző állítást visszavonja! Tehát a mai álláspont szerint, AKG-ban résztvevő gazdálkodók dikvát-dibromid hatóanyagot tartalmazó, szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező állományszárítókat használhatnak, a szabályokat betartva nem érheti őket emiatt szankció. Az említett szerek felhasználása AÖP-forgatásnélküli talajművelés gyakorlatot választóknak továbbra is tilos!
Ha szeretné gazdainfóinkat e-mailben is megkapni rendszeresen, iratkozzon fel hírlevelünkre IDE kattintva.
Folyamatosan rengeteg kérdést kapunk a tarlómegőrzési, talajborítási szabályokkal kapcsolatban, így igyekszem most egy rövid e-mailben összefoglalni a jelenleg érvényes* főszabályt és annak egyéb támogatási vonatkozásait.
(*azt fontos tudnotok, hogy az új VP megjelenése óta több ponton módosítottak, pontosítottak ezeken a szabályokon; állásfoglalások jönnek-mennek a NAK-tól és az MVH-tól, és bizony előfordult, hogy valamira ‘A’ választ adtunk és eszerint jártunk el a kérelmetekben, de másnapra már a ‘B’ volt a helyes. Sajnos ez az év a jogszabályi háttér folyamatos változásán keresztül tépázza az idegeinket! Mi továbbra is igyekszünk naprakészek maradni a támogatási szabályokat érintő kérdésekben, köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.)
A feltételességben szereplő (azaz az alap területalapú támogatáshoz KÖTELEZŐ) minimális talajtakarásra vonatkozó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 6 előírás kimondja:
Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után szeptember 30-ig, vagy a következő kultúra vetéséig. Ennek több lehetséges módját határozza meg a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az alábbiak szerint:
Talajtakarás biztosítható:
őszi kultúra – beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül – amely max. 30 nap – el kell vetni,
amennyiben a fentiek szerinti betakarítás és a vetés között 30 napnál több idő telik el, úgy a tarlót mindaddig fenn kell tartani, míg a vetés előtti max. 30 napot elérjük,
fentieken túl a talaj takarásának másik lehetséges teljesítési módja az, hogy a tarlót szeptember 30-áig megőrizzük. A tarlón legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető. A sekély tarlóhántás esetén vélelmezzük, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6. szerinti talajtakarási előírásnak.
Ez a szabály ütközésbe került több ponton az AÖP illetve az AKG támogatásokkal, emiatt a héten érkezett legfrissebb állásfoglalás alapján a következő pontokra kell figyelni az agrotechnikai műveletek elvégzésekor és jelentésekor:
HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása); DE! összefüggésben az engedélyokirattal, hiszen van olyan készítmény, aminek az engedélyokirata szerint nem elegendő a sekély bedolgozás!!!!
HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba NEM teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).
A MÁSODVETÉSEKET érintő pontok:
Azt egy pontosításban már korábban kiadták, hogy nem kell minden másodvetésnek december 31-ig a területen lennie pl. másodvetés csemegekukorica, AKG zöldtrágya, hiszen a szeptember 30-ig a területen lévő növény is takarja a talajt.
Tehát, ha szeptember 30-án tarló vagy bármilyen álló kultúra (akár főnövény, akár másodvetés!) van a területen, akkor a HMKÁ6 előírás megfeleltnek tekintendő. Ha szeptember 30-án nincs növény vagy tarló a táblán, és nem lesz őszi kultúra, hanem valamilyen másodvetés kerül a táblára az előírásoknak megfelelően, akkor annak december 31-ig ott is kell maradnia. (Azaz, aki másodvetésű zöldtrágyát kell, hogy elszámoljon AKG-ben, az vagy a korábban vetettet fenntartja szeptember 30-ig; vagy utána veti, de akkor december 31-ig nem forgathatja be. Egyéb tekintetben az AKG-re vonatkozó zöldtrágyázási szabályok nem módosultak: október 31-ig kell elvetni; jelenteni kell a vetést/beforgatást; a területen kell lennie minimum 60 napig.)
