A Feltételesség elemei, avagy ezeket KÖTELEZŐ betartani mindenkinek
(1. rész)
Az új KAP ciklus új előírásrendszert hoz, melynek egy része már korábban is kötelező elem volt, egy részében viszont vannak újdonságok is. Ebben a rendszerben Feltételesség néven fogják emlegetni a kötelezően betartandó gyakorlatokat, melyeket most pontokba szedve igyekszem részletezni.
- Állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján.
Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az összes mezőgazdasági területünkhöz mérten szabták meg az állandó gyepterületeink arányát, még 2018-ban. Akkor ezt a referenciarányt 14,41%-nak mérték. Nincs semmi sem, ami tiltaná az állandó gyepek feltörését a gazdaság szintjén (kivéve érzékeny, NATURA 2000 gyepek), de amint országosan 5%-kal csökken a gyepterületek aránya a referenciaszinthez képest, akkor előírják a visszaállítási kötelezettséget. Ha ez előfordul, akkor azokat fogják kötelezni visszaállításra, akik az előző 2 évben törtek fel állandó gyepet, ehhez pedig az egységes kérelemben szerepelő adatokat veszik alapul. Fontos tudni, hogy a visszaállítási kötelezettség nem azt jelenti, hogy ugyanoda kell a gyepet visszavarázsolni! Más területen is megvalósíthatja azt a gazdálkodó, a lényeg, hogy az újonnan telepített gyep minimum 0,25 hektár méretű táblákban legyen, összterülete érje el az előzőleg feltört gyep területét, és a visszaállítástól számított 5 évig fenn kell tartani. Ha valaki az állandó gyepterületet erdőlétesítés céljából (kivéve karácsonyfa, energetikai célú faültetés) törte fel, annak nem keletkezik visszaállítási kötelezettsége.
2. Vizes élőhelyek és tőzegláp védelme
Ezt az előírást 2025-től fogják bevezetni.
3. A szántóföldi tarlóégetés tilalma
Ez már nem újdonság, de a teljesség kedvéért összegezve: tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése TILOS, kivéve, ha a területen kártevő, vagy kórokozó jelenik meg és a növényvédelmi hatóság védekezési intézkedésként határozattal rendeli el az égetést.
4. Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása
Ez sem új előírás, azonban vannak új elemei. Figyelem! Eddig a tilalom csak a trágyaszórásra vonatkozott, de most már a vízvédelmi sávokban növényvédő szert sem szabad kijuttatni! Ne felejtsük majd el ennek megfelelően a vízvédelmi sávot a naplókban is feltüntetni (pl. a trágyaszórások, illetve növényvédelmi kezelések területének megadásánal fokozottan kell figyelnünk arra, hogy a vízvédelmi sávot a kezelések méretében is elhagyjuk – nem 100% területen kezelünk!).
Nőttek az előírt sávszélességek is, nézzük mennyit kell elhagyni a kezelésből:
- A MEPAR-ban megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávot, azzal a kitétellel, hogy a partvonaltól mért védőtávolság 3 méteres sávra csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.
- Völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávot.
- A MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávot.
Tehát ezeken a vízvédelmi sávokon termelni szabad, de műtrágyázni, szerves trágyázni és növényvédő szert kijuttatni TILOS!
A jogszabály tervezettben azonban van erre a pontra egy szerintem sokaknak jól jövő plusz: ha már nem tud növényvédő szert kijuttatni, meg trágyázni sem, akkor megteheti a gazdálkodó, hogy ezeket a vízvédelmi sávokat bejelenti, mint NEM TERMELŐ TÁJKÉPI ELEM (erről később lesz szó), így két legyet üt egy csapásra, két kötelező előírásnak is megfelelhet egyszerre. Azonban ha ezt az opciót választja, akkor ebben a sávban nem folytathat termelő tevékenységet, azaz vetni sem tud rá, és aratni sem tud róla, viszont kaszálással kötelező gyommentesen tartani, és ebben az esetben nem csökkentheti 5 méter alá ezt a sávot. Én mégis úgy gondolom, hogy sok termelőnek ez egy jó megoldás lehet.
5. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét.
Ez az előírás azokra a területekre vonatkozik, amelyek 12%-nál nagyobb lejtésűek. Ez sem új előrás, azonban idén kiegészült és sok termelőnek okoz majd fejvakarást, hogy a kapásnövény kultúráját a lejtős területeken hogyan termelje, hogy megfeleljen ennek az előírásnak. Mert hogy idéntől bekerültek új növények ebbe a tiltásba, miszerint TILOS a 12%-nál meredekebb lejtésű területen a kapásnövények – beleértve a kukorica, napraforgó, valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. Kötelező továbbá a szőlőültetvények esetében az erózió megakadályozására kialakított teraszok megőrzése. De szerencsére itt is vannak kivételek, amiken érdemes már most elgondolkodni azoknak a gazdálkodóknak, akik már készítik elő a talajt a tavaszi vetéshez, mert nem mindegy hogyan fognak neki.
Az előírásban foglaltak alól abban az esetben mentesül a gazdálkodó, ha az erózióveszély csökkentésére: direktvetést alkalmaz, vagy szintvonalas művelést folytat és/vagy, a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató területeken lefolyást gátló füvesített vagy fás erózióvédelmi sávokat alakít ki.
Az erózióvédelmi sáv kialakításának szabályait első nekifutásra talán nehéz elképzelni, főleg egy nem szabályos táblán (amik azért lejtők esetében gyakran vannak):
- Az erózióvédelmi sávot 3-20m szélességben kell kialakítani a tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként azzal, hogy amennyiben a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan
- kevesebb mint 30 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;
- ha 30 és 50 m között futnak egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 m hosszúnak kell lennie és a sáv valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 m-nél;
- több mint 50 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság lehet a sáv vége és a tábla széle között.
Folyt. köv.
Forrás: https://kap.mnvh.eu/
Kérdés esetén írhatnak nekem az iroda@novenydoktorkft.com e-mail címre!
